A kormány 2022. június 4-én új légiforgalmi adót vezetett be a Magyarországról 2022. július 1-jén vagy azt követően induló járatok utasaira - hívja fel figyelmet a Ryanair, amely tájékoztat arról, hogy utasai mire számíthatnak ennek kapcsán.
„Folynak még a számítások, ezért nem áll módunkban információt adni a fizetendő különadó mértékéről” – közölte a Portfolio megkeresésére a Gránit Bank.
Az infláció és a gyengülő forint már önmagában óriási terhet ró a szektorra, a szelektív új adóemelés aránytalanul terheli a modern terápiákat - írja az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete. A forint árfolyamának folyamatos gyengülése, a pandémia, majd az ukrán háború már eddig is súlyosan veszélyeztette a biztonságos hozzáférést számos modern gyógyszeres terápiához, amit a különadó aránytalan és nagymértékű emelése csak tovább tetéz, és aminek egyelőre beláthatatlan következményei lehetnek. Az innovatív gyógyszergyártók – mint ahogyan a múltban is minden alkalommal, amikor erre szükség volt – a közleményük szerint felelősen vállalják a rájuk rótt kötelezettségeket, ugyanakkor leszögezik, hogy a döntést elhibázottnak és veszélyesnek tartják, illetve a helyzet kiegyensúlyozásához a gyógyszerekhez való hozzáférés kiszámíthatóságát megerősítő, azonnali, érdemi és támogató intézkedésekre van szükség. Ennek érdekében az AIPM a szakmai párbeszéd haladéktalan megindítását, valamint a gyógyszeriparral kötendő új megállapodás keretében a hozzáférés gyorsítását és kiszámíthatóságát erősítő közös intézkedési terv megvalósítását kéri az új kormánytól.
Nem kizárt, hogy a költségvetési kiigazítás keretében megemelt kiskereskedelmi különadóból származó bevételek idén és jövőre is a vártnál sokkal jobban fogják hizlalni a központi költségvetést.
"Az úgynevezett extraprofit-különadó a bankrendszer egésze számára jelentős" - válaszolta az UniCredit Bank a Portfolio-nak az extraprofittal kapcsolatos kérdésére.
A kisadózó vállalkozások tételes adója, vagyis a kata ismét az érdeklődés homlokterébe került, miután az idei költségvetési hiány komor tükrében a katások kedvező közteherviselési helyzete egyre inkább szúrja a szemét néhány aktornak. Nem mintha a katások 450 ezer fős táborát lehetne okolni a honi gazdasági bajokért, de a főállású kisadózók helyzetét valóban érdemes felülvizsgálni, egyrészt az állami ellátórendszerek fenntartásához való hozzájárulásuk évről-évre csökkenő mértéke, másrészt - ennek következményeként - a folyamatosan romló nyugdíjvárományuk miatt. Persze az elég drámai megoldás lenne, ha a kormányzat lemészárolná Magyarország legnépszerűbb - és nem mellesleg a gazdaság fehérítéséhez is jelentősen hozzájáruló - adónemét, sokkal célravezetőbb megoldás lehet a tételes adó mértékének újrahangolása.
Megjelent a Checklist, lapunk munkanapokon megjelenő podcastjének keddi adása. A műsor első részében arról lesz szó, hogy újabb információmorzsa érkezett a hétvégén a költségvetési kiigazítással kapcsolatban, ezúttal a szombati Magyar Közlönyben jelent meg a távközlési szektort érintő különadó pontos szabályrendszere. A témával kapcsolatban Nagy Viktor, a Portfolio Részvény rovatának vezető elemzője volt a vendégünk, akivel azt is megbeszéltük, hogy akkor most mégis lesz-e netadó, csak más néven. Mai második témánk, hogy a koronavírus-járvány alatt, a személyes iratainkhoz hasonlóan, az autók műszaki vizsgáztatására is türelmi időszakot vezetett be a kormány, s mivel ennek hamarosan vége, közel egymillió autót kéne levizsgáztatni június végéig, mely reálisan már nem valósítható meg. Műsorunk végén pedig még foglalkozunk a rezsicsökkentéssel. A kormány tervei szerint ugyanis hamarosan kikerülnek a lakossági energiaárra jogosultak köréből az önkormányzatok, valamint a kis- és középvállalatok, ami rengeteg cég számára sokszorosára emelkedő energiaköltséget jelent majd, egyes esetekben pedig azon is el kell majd gondolkodni: érdemes-e a vállalkozói tevékenységet folytatni.
Kiküldött egy szöveget a lízingszövetség a magyar sajtónak azzal a címmel, hogy "A Magyar Lízingszövetség sajtóközleménye a pénzügyi vállalkozásokra vonatkozó „extraprofit” adóteherrel kapcsolatban", de abban egyetlen szó sem esik az extraprofitadóról, de még csak adózási kérdésekről sem. Kiderült azonban belőle, mennyire fontos a kormányzati szféra és a lízingszakma közötti szoros együttműködés.
Szombat este jelent meg a rendelet az új különadókról, illetve a különadó-emelésekről, miután a kormány a háromnapos ülése után ezekről is döntött. Cikkünkben azt mutatjuk be, hogy melyek a legnagyobb érdekességek az előzetesen bejelentett információk és a rendelet végleges szövege közötti különbségek alapján.
Első ránézésre furcsa, de nem teljesen szokatlan időpontot választott a kormány az új különadók kihirdetésére. Június 4-én ugyanis a szombati közlönyben jelent meg a kormány rendelete az "extraprofitadóról". Cikkünkben bemutatjuk minden egyes különadó-módosítás főbb részleteit, az adóalapokat, az adó mértékét és több különadó esetében is részletesen értelmezzük a változások lényegét: így például a bankadó, a biztosítási adó és a tranzakciós illeték esetében.
A kormány átadta a 2023-as költségvetésről szóló törvényjavaslatot a Költségvetési Tanácsnak, amely véleményezte azt. Arról már beszámoltunk, hogy még a KT véleménye szerint is több sebből vérzik a jövő évi büdzsétervezet kiadási oldala, most viszont azt mutatjuk be, milyen számokat vár a kormány a különadó-emelésekből. Ha összeadjuk a Tanács által részletesen felsorolt különadó-bevételi tételeket, akkor 1600 milliárd forint feletti összeget kapunk, vagyis a kormány jövőre is gigantikus összeget von el az érintett ágazatoktól. A 2023-as költségvetés érdekessége, hogy 300 milliárd forintos bevétellel számol az állami ingatlanok értékesítéséből, ugyanakkor nem részletezi, hogy ez hogy jön össze.
Időről-időre felmerül a kisadózó vállalkozások tételes adójának átalakítása, megszüntetése idehaza, és az elmúlt napokban intenzív vita alakult ki a témában. Ennek okainak, az átalakítás indokainak, a módosítás lehetséges szempontjainak feltárásában Kocziha Andrea, a Moore Hungary adópartnere volt a segítségünkre.
Az utóbbi években annyira stabil növekedést mutat a magyarországi bizalmi vagyonkezelések száma, hogy nyugodtan kijelenthetjük: megtörtént az áttörés, és a jogintézmény kezd a vagyontervezési konstrukciók szerves részévé válni. Bár a bizalmi vagyonkezelés működésével és főbb előnyeivel egyre többen vannak tisztában, így is maradtak lényeges részletek, amik egyelőre nem kaptak kellő figyelmet.
Az ÁFA-vonatkozású ügyekben az utóbbi években már megszokhattuk, hogy az EUB döntései markánsan befolyásolják az egyes ügyek kimenetelét, illetve bizonyos esetekben a hazai jogszabályokat is átszabják.
Több tízmilliárd forintot spórolhatnak évente a kis- és középvállalkozások a foglalkoztatás adminisztrációjának csökkentésével, amelyen jelenleg is dolgozik a Pénzügyminisztérium - tájékoztatta Izer Norbert az MTI-t. A foglalkoztatói adatszolgáltatás jelentős egyszerűsítése az adminisztrációs terhek csökkentésén túl, nemzetközi szinten is példaértékű modellé válhat - véli a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki már régóta szorgalmazza a KATA átalakítását, vasárnap újra megszólalt az ügyben és azt mondta: új rendszernek kellene jönnie 2023. január elsejétől.
Megjelent a Checklist, a Portfolio munkanapokon megjelenő podcastjének pénteki adása. Mai műsorunk a hossza miatt rendhagyó, de ez nem véletlen. Tegnapi ígéretünkhöz híven, mélységében elemezzük a szerdán és csütörtökön, szakaszosan bejelentett költségvetési kiigazítás makrogazdasági és tőkepiaci hatásait. Előbbi témával kapcsolatban Madár István, a Portfolio Makro rovatának vezető elemzője, utóbbival kapcsolatban pedig Nagy Viktor, lapunk Részvény rovatának vezető elemzője volt a vendégünk. Az interjúkban arról is szó lesz, hogy miért szakadt be a bejelentésre a forint, ha a tankönyvek szerint ilyen típusú intézkedésekre inkább erősödnie kéne, s persze az első tőzsdei reakciókat is megvitatjuk elemzőinkkel. A két interjú között jön még egy kis tőkepiac: 2022. május 26-án a BÉT Xtenden jegyzett Gloster többségi tulajdont szerzett egy nemzetközi piacon jelen lévő szoftverfejlesztő társaságban, az ff.next-ben. Az akvizícióról és az IT-piac kihívásaivairól Szekeres Viktor, a Gloster igazgatósági elnöke beszélt műsorunknak. Adásunk végén pedig még azt is górcső alá vesszük, hogy mennyibe kerül, ha a vasárnapi rántott húst Magyarország top éttermeiben fogyasztanánk el.
Az idei évre eddig tervezett mintegy 115 milliárd forintnál évi 50 milliárd forinttal többet szedne be különadó formájában a kormány a biztosítási szektortól. A lépés eltúlzottnak tűnik, hiszen a tavalyi több mint 80 milliárdos szektorszintű profit 60%-át vonná el ezzel, biztosan nem csak a vélt "extraprofitot". Úgy tűnik, nem dőlt el azonban, hogy osztják szét a terhet a biztosítók között, a kormány ugyanis a meglévő biztosítási adó kulcsának megemeléséről beszél, de ez nem a járvány alatt felerősödött öngondoskodási termékek díjbevételét terheli, amelyekre az indoklásában a kormány hivatkozik.