Kedd éjszaka derült ki, hogy a kormány a közel 200 oldalas jövő évi adócsomagjába egy áfacsökkentést is elrejtett. Az RTL az ezzel foglalkozó szerdai riportjában szólaltatta meg az illetékes Pénzügyminisztériumot.
A november elsejei ünnepnap előtt, kedd éjszaka valóságos törvényjavaslatdömping érkezett a parlament oldalára a kormány részéről, 19 tervezet vált nyilvánossá ugyanis egyszerre. Ezek között található a 2024-es adócsomag a maga 187 oldalával, melyben hirtelen egy érdekes adócsökkentést szúrtunk ki.
A Pénzügyminisztérium ma nyújtja be az Országgyűlésnek a jövő évi adótörvényeket. A különadók esetében egy tételt kivezetnek, egyet pedig egy újabb évre felfüggesztenek – derül ki a tárca közleményéből.
A vámhatóság, valamint a vámszolgáltatásokat nyújtó vámügynökök számára meghatározó változások lépnek életbe 2023. november 1-jén. A vámjogszabályok ugyan nem változnak, de az eddig tesztüzemben működő - illetve néhány vámügynökség által már a gyakorlatban is tesztelt – új váminformatikai rendszer, import vámkezelésekre vonatkozó része kerül élesítésre. Az eredeti tervek szerint a bevezetés végső határideje ez év vége lett volna, azonban a tesztelések tapasztalatai alapján a NAV úgy ítélte meg, hogy már november 1-jén megtörténhet a bevezetés.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az MBH Alapkezelő írását olvashatják:
Ahogy a globális minimumadóval a társaságok adóoptimalizációja és -elkerülése ellen közös nevezőre jutott a világ, úgy most a leggazdagabb magánszemélyek trükközéseire is lecsaphatnak világszerte. Egy friss kutatás szerint, ha a világ 2750 milliárdosának vagyonára 2%-os adókulcsot alkalmaznának, évente mintegy 250 milliárd dollárnyi plusz bevétellel gazdagodhatnak a költségvetések. A Nobel-díjas közgazdász, Joseph Stiglitz egy globális összefogást javasol, és több jel is abba az irányba mutat, hogy kemény idők jönnek a legvagyonosabbakra.
A Pénzügyminisztérium bemutatta a globális minimumadó magyarországi szabályainak tervezetét, így jövőre a 750 millió eurós éves bevételt elérő vállalatcsoportoknak minimum 15%-os adót kell fizetniük, beleértve a társasági adót, amelyhez hozzászámolhatnak majd több másik közterhet is a hazai cégek és a multik leányvállalatai. Az új szabályok alapjaiban változtatják meg az adózási környezetet az aluladóztatás elleni küzdelemben – derült ki az RSM Hungary az új szabályokat ismertető webináriumán. Kiderült az is, hogy mikor kaphatnak mentességet a minimumadó alól a hazai cégek.
Brazília kongresszusi alsóháza jóváhagyta az ország leggazdagabb lakosainak megadóztatására vonatkozó törvényjavaslatot, amelynek célja 4 milliárd dollárnyi bevétel termelésével a költségvetés egyensúlyba hozása - jelentette a Bloomberg.
Számos adminisztratív terhet elkerülhetnek, így nem utolsó sorban a transzferárazási kötelezettséget is megspórolhatják azok a vállalkozások, akik csoportos adóalanyiságot választanak. A probléma csak az, hogy erre az évben egyszer, minden év november 1-je és 20-a között nyílik meg a lehetőség. Márpedig aki lemarad, annak egy újabb évet kell várnia.
Olaszország kormányának egyik tagja, Frederico Freni gazdasági és pénzügyi államtitkár azt mondta, hogy a bankokra kivetett különadóról szóló bejelentését rosszul kommunikálták, ami a befektetői bizalom csökkenését okozta - írta a Financial Times.
3-4 éve vesz részt a menedzsment megbeszélésein, egy éve vezérigazgató-helyettes, és már akkor tudni lehetett, hogy ő lesz a vezérigazgató – mondta el a Portfolio-nak adott interjúban Szabó Balázs, a Hold Alapkezelő frissen kinevezett vezérigazgatója. Mindig is igyekezett kilépni a portfóliókezelésből és a cég más területeibe is belelátni, ugyanakkor vezérigazgatóként is folytatni szeretné az alapkezelést. A célokkal kapcsolatban kifejtette: nem fog hirtelen valami nagyon újba fogni, a Hold sajátságos karakterisztikája megmarad, viszont lesznek és vannak is fejlesztések, elősorban a vagyonkezelés területén. Beszéltünk az állami szabályozásról, a magyar megtakarítási piac sajátosságairól és arról, miért nem jó érzés látni, ahogy elszomorító trükkökhöz kell magyar befektetőként folyamodni.
A magyar sajátosságokra építő lengyel modell, az állami támogatások valorizációja, az szja-visszatérítés sávossá alakítása, felturbózott nyugdíjkötvény és lakossági állampapírok, az értékesítési csatornák szélesítése és életjáradék-szerű kifizetés – többek között ezeket a javaslatokat tartalmazza az a nyugdíjreform-csomag, amelyet a Pénztárszövetség, illetve a MABISZ tett le a kormány asztalára. Az egyeztetések folyamatosan zajlanak az iparági szereplők és a GFM között, ha sikerül jó megoldást találni, elkerülhető lehet a magyar nyugdíjkatasztrófa.
A költségvetésbe befizetett bruttó áfabevételek alakulása egyre aggasztóbb, de legalább a kiutalások mértéke enyhül és kezd normalizálódni - olvasható ki a napokban megjelent első kilenchavi részletes államháztartási adatokból. Bemutatjuk, hogy pontosan milyen gazdasági folyamatok állhatnak az érdekes gazdasági jelenség mögött, amely rányomta a bélyegét a teljes idei költségvetés teljesítményére.
A S&P Global befektetési státuszra javította Görögország hitelminősítését, a költségvetési helyzet megerősítésére hivatkozva. A döntés szimbolikus jellegű is abban a tekintetben, hogy 2010 óta, többszöri államcsőd után most először került vissza az ország ebbe a státuszba.
Franciaország további erőfeszítések nélkül nehezen tudja 2027-re 2,7%-ra csökkenteni költségvetési hiányát - véli az IMF vezető közgazdásza Pierre-Olivier Gourinchas.
Nagy bejelentést tett szerdán az MNB az elsőlakás-vásárlóknak: esetükben a hitelfedezeti mutató valamikor jövő év első felétől akár 90%-ra is emelkedhet, ami azt jelenti, hogy 20% helyett 10% önerő is elegendő lesz a kiszemelt ingatlan megvásárlásához. Ennek kapcsán kíváncsiak voltunk arra, hogy mi jellemzi azokat a hitelfelvevőket, akik kisebb önerővel (és így nagyobb hitelösszeggel) igénylik a lakáshitelüket. Az MNB Makroprudenciális jelentéséből szemezgettünk.
Magyarország is bevezeti a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adót, melynek hivatalos tervezetét tegnap, október 18-án, hozta nyilvánosságra a kormány. Bár hazánk a végsőkig harcolt az eredeti G7-es tervezet ellen, de a nemzetközi nyomásnak engedve az OECD-vel és az EU-val karöltve mi is beadtuk a derekunkat. A kitartásnak köszönhetően az eredeti tervekhez képest sikerült jobb feltételeket kiharcolni. A jelenlegi tervezet pénzügyminisztériumi hatástanulmánya alapján kedvező költségvetési szempontból, de a hazánkban működő nemzetközi hátterű leányvállalatoknak, illetve a hazai nagyvállalatoknak is komoly többlet adóterhelésre és még annál is nagyobb adminisztrációs teherre kell felkészülniük.
Nagy változás jöhet jövő nyártól a boltokban: a papíralapú nyugta mellett 2024 júliusától már arra is lesz lehetőségünk, hogy az okostelefonunkra kérjük a digitális verzióját, az előzetes tervek alapján 2028-tól pedig minden vásárlásnál szükségünk lesz a mobilunkra is. Az átállás természetesen nem lesz zökkenőmentes, az e-nyugta bevezetésének lehetőségeiről és korlátjairól Budai Mátyást, az RSM adószakértőjét és Ángyán Balázst, a számlázz.hu ügyvezetőjét kérdeztük.