Egyre nő a kockázatkerülés a részvénypiacokon, ennek újabb jele, hogy a leginkább shortolt részvények az utóbbi időszakban elkezdtek alulteljesíteni. Azt, hogy a befektetők vonakodnak a kockázatoktól, több más indikátor is megerősíti, a kispapírok továbbra is lemaradók, a bóvli kötvényeket két kézzel szórják, a volatilitás pedig több éves csúcsra ugrott.
Továbbra is várat magára a nyereség az Amazonnál. Bár a társaság a harmadik negyedéves gyorsjelentésében bevétel soron csak minimálisan maradt el az elemzők várakozásától, a veszteség jóval nagyobb lett a vártnál. A befektetőknek ráadásul a menedzsment folyó negyedéves prognózisa is csalódást okozott. Így nem is annyira meglepő, hogy több mint 10 százalékot zuhant a részvények árfolyama.
Újabb adót vet ki a távközlési cégekre a kormány, azaz mégsem, egy korábbit terjeszt ki az internetezésre, ami 20 milliárdot hozhat a költségvetésnek, de lehet, hogy 200-at, de az csődbe vinné az internetszolgáltatókat, akkor legyen inkább csak 20-25 milliárd az adóteher, de akkor kellene egy felső korlát, mondjuk nagyjából ezer forintos, vagy legyen inkább csak hétszázas?
Sok itt a kérdés, úgyhogy jöjjön az internetadó szájbarágó!
Jó hangulatban telt a nyugat-európai részvénypiacokon a kereskedés, miután az eurozóna feldolgozóipari bmi-je kedvező képet festett. A jó hangulatot az amerikai vállalati gyorsjelentések tovább fokozták, így a tengerentúlon is vették a részvényeket.
Csütörtökön jelentett a General Motors, mely árbevétel soron elmaradt, de egy részvényre jutó eredmény soron felülteljesítette az elemzői konszenzust. A társaság Észak-Amerikában jól teljesített, és Kínában is rekord értékesítésről számolt be.
Nagy izgalmakat tartogatnak az elkövetkező napok, illetve hetek, de akár hónapok is, hétvégén ugyanis lezajlik a brazil elnökválasztások második fordulója. Az eredményen nagyon sok múlik, a következő évi makrogazdasági kilátásokat nagyban befolyásolja, hogy a jelenlegi elnök, Dilma Rousseff marad-e hatalmon, vagy a piacbarát politika mellett elkötelezett kihívója, Aécio Neves. Azoknak, akik arra számítanak, hogy befektetői szempontból kedvező kimenetel valósul meg a választásokon (hiteles gazdaságpolitika, felzárkózás), rövid távon a rubel dollárral szembeni vásárlásán érdemes leginkább gondolkodni a Morgan Stanley szerint, míg hosszabb távon a brazil állampapírokban és részvényekben lehet ebben az esetben komoly érték.
Ismét mellélőtt a Tesco. A brit kiskereskedelmi áruház nem is olyan rég arra figyelmeztett, hogy a vártnál mintegy 250 millió fonttal kevesebb lehet az első féléves profit. Nem kellett sokat várni, és kiderült, hogy megint tévedett a menedzsment. Az újabb hibát követően lemond a társaság elnöke. A részvényeseket azonban ez sem vigasztalja, a papírok árfolyama több mint 5 százalékkal zuhan.
Csütörtök reggel tette közzé a Credit Suisse a harmadik negyedéves gyorsjelentését, melyben a vállalat emelkedő bevételek és több mint duplázódó profitról számolt be, sőt az elemzői konszenzust is sikerült felülteljesítenie.
Az 1956-os forradalomra való emlékezés miatt a Budapesti Értéktőzsdén nem lesz kereskedés csütörtökön és pénteken. A régiós és a nyugati börzéken ugyanakkor a megszokottak szerint lehet majd kereskedni.
Az amerikai részvénypiacokon az elmúlt napok menetelését követően eséssel zárták a szerdai kereskedést. Fontos, piacbefolyásoló makrogazdasági adat nem látott napvilágot és a vállalati hírek sem ösztönözték vásárlásra a befektetőket.
Bár a nyugati piacokon ma mérsékelten optimista hangulatban telt a délelőtt, a BUX gyengén teljesített. Igaz az összes blue chip lejjebb került, a Magyar Telekom a tegnap bejelentett internetadó miatt látványosan alulteljesítette társait, a papírok árfolyama több százalékot zuhant.
Megemelte az idei évre vonatkozó profitvárakozását a Boeing azt követően, hogy közzétette ma a harmadik negyedéves gyorsjelentését, amelyben a vártnál jobb számokat közölt. A részvények mégis kisebb eséssel indították a kereskedést.
Az internetadó tegnap bejelentett első változata igencsak durván hangzott, a szolgáltatókra akár több mint 200 milliárd forintos terhet rótt volna. Azóta észbe kaptak a kormánypárti politikusok, Rogán Antal ma már egy a távközlési adónál látotthoz hasonló felső korlát bevezetéséről beszélt. Ez a lépés töredékére csökkenti az internetes cégek adófizetési kötelezettségét, a teher azonban még mindig elképesztően magas.
A 2015-ös adótervezet ismertetését követően megszólalt a Magyar Telekom is. A távközlési vállalat szerint a tervezett adó veszélyezteti a hazai szélessávú hálózatok fejlesztését.
Első ránézésre ijesztő törénytervezetet tettek közzé tegnap: a kormány internetadó bevezetését tervezi, amely az eddig megjelent sarokszámok alapján brutális mértékű adóterhet jelentene az internetszolgáltatást nyújtó cégeknek. Persze a nyilatkozó politikusok máris finomították az elképzeléseket, Rogán Antal tegnap már egy felső korlát bevezetéséről beszélt, igaz, ennek pontos mértéke egyelőre nem ismert. Az alábbiakban azt vizsgáltuk meg, hogy hogyan hathat a hazai távközlési piac legnagyobb szereplőjére, a Magyar Telekomra az új adó.
A Citigroup korábbi elnöke és társ-vezérigazgatója, John Reed kemény hangnemben kritizálta a bank jelenlegi menedzsmentjét: azzal nem ért egyet, hogy a bank 11 lakossági piacról vonul ki - írja a Financial Times.
Minden megkezdett gigabyte adatforgalom után 150 forintos adót vetne ki a kormány, az NGM számításai szerint 20 milliárd forint adó folyhat be, az internetadóból. Csakhogy a magyarországi internetforgalmi statisztikák alapján ennél jóval nagyobb összeg adódna, az adóteher akár a 200 milliárd forintot is meghaladhatja, véli Kis Gergely, az eNet partnere.
Felrobbant a Yahoo nyeresége a harmadik negyedévben, ami az Alibaba-részvények értékesítésének volt köszönhető. Viszont az egyszeri tételektől tisztított eredmény is jelentősen meghaladta az elemzői konszenzust, aminek örülnek a befektetők, a papírok több mint 3%-ot erősödtek zárás után.
A gyorsjelentés főbb pontjai:
Javában tart a harmadik negyedéves gyorsjelentési szezon, ami egyelőre nem tűnik túl fényesnek. Több profit warning is volt és érkeztek csalódást keltő gyorsjelentések, különösen a technológia-szektorból. De mi miatt aggódnak a leginkább a cégek?
Lényegét tekintve nem változik a banki különadó szabályozása 2015-ben, vagyis a bankoknak továbbra is a 2009-es korrigált mérlegfőösszegük alapján kell fizetniük. Az OTP számára kedvező változás azonban, hogy bizonyos ukrajnai veszteségei után 5 milliárd forinttal csökkenhet a bank egyébként 29,8 milliárd forintos 2015-ös adófizetési kötelezettsége.
Ebben a hónapban nem adtam és nem vettem semmit a portfóliómat illetően, bár egy kicsit azért kereskedtem.VáltozásokWBA:...
2024-ben számos globális jegybanki dilemmára választ kaptunk. 2025-ben a főbb gazdaságok monetáris politikáját...
Az alanyi adómentesség határának 18 millió forintra emelése komoly előnyöket hozhat a kisebb vállalkozások számára... 
A tegnapi cikkben megjelent grafikon, ami a Nasdaq index változását mutatta az elmúlt 25 évben, ez sokaknak nagy újdonság...
Bár a természeti katasztrófák sokszor nagy pusztítást végeznek közöttük, az Egyesült Államokban mégis töretlen...
Lakatos Péterrel, a Videoton egyik tulajdonosával beszélgettünk arról, hogy ő hogyan látja a magyar és az európai... 
Hol tart az AI-csata?
Egy biztos: az áthúzódó hatásban Virovácz Péter szerint nem bízhatnak.
Tovább erősödik a hazai fizetőeszköz?
