Lengyelország készen áll arra, hogy hozzáférjen a felfüggesztett európai uniós finanszírozáshoz: az Európai Bizottság jóváhagyja a lengyel kormány azon kérelmét, hogy hozzáférhessen a mintegy 2,8 milliárd eurós támogatáshoz, amelynek célja a tagállamok orosz energiafüggőségének csökkentése. A döntés várhatóan a következő hetekben születik meg – számolt be a Bloomberg. A helyzetet bonyolítja, hogy időközben a parlamenti választásokon többség nélkül maradó Mateusz Morawiecki és pártja próbálkozhat a kormányalakítással, miközben az ellenzéki Donald Tusk és szövetsége készülne a hatalomátvételre. Magyarország is hasonló módon juthat EU-pénzekhez.
A magyar kormány egy új rendelettervezetben átírná a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (RRP) végrehajtásához kapcsolódó alapvető szabályokat és módosítana a felelős intézmények határkörén is.
A Mol üzleti környezetének megváltozása és az, hogy nem kap EU-s pénzt a tervezett projektekre, oda vezetett, hogy „bizonyos beruházásokat át kell gondolnunk, és ez érinti a kőolaj-diverzifikációs fejlesztéseket is" – írta a Portfolio kérdésére az olajtársaság sajtóosztálya. Eredetileg arra voltunk kíváncsiak, hogy mi a nemrég bejelentett 7000 milliárd forintos kormányzati fejlesztési programból a 400 milliárd forintos finomítói rugalmassági beruházási terv háttere. Bár érdemi választ erre a kérdésünkre nem kaptunk, de azt kiemelte hivatalos reakciójában a Mol: többek között azért jutottak arra a következtetésre, hogy átgondolják a beruházásokat, mert az Európai Bizottság nem ad forrást a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközön (RRF) keresztül a tervezett projektekre, miközben meg nem térülő beruházásokat is végre kell hajtaniuk.
Miután az augusztus végi határidőig kiküldte az Európai Bizottságnak a magyar kormány a 3,92 milliárd eurónyi helyreállítási hitelkérelmet, illetve a 0,7 milliárd eurónyi REPowerEU támogatás anyagát, ma nyilvánosságra is hozta a 72 oldalas részletes dokumentumot. Ez erősítette meg azt, hogy 14 reform mellett végül valóban 15 beruházást tervez a kormány, és valóban lecserélte az orosz fosszilis energiahordozókról való leválást segítő beruházási elemeket, amelyeket a Portfolio elsőként írt meg. Az is nyomatékosan, két helyen is benne van a friss anyagban, hogy a kormány igenis kéri az együtt 4,6 milliárd eurós forráskeret 20%-nyi előlegét, amint lehetséges, noha múlt heti cikkünkben rámutattunk: nem egyértelmű a helyzet, hogy ehhez tényleg hozzáférünk anélkül is, hogy a szupermérföldköveket teljesítené a kormány.
Magyarország a tegnap éjféli határidőig valóban benyújtotta az Európai Bizottságnak a 3,9 milliárd eurós helyreállítási hitelkérelmét, illetve a 0,7 milliárd eurós REPowerEU támogatás iránti kérelmét, így összességében 10,4 milliárd eurónyi helyreállítási forrásról zajlanak a tárgyalások – derült ki a brüsszeli testület pénteki közleményéből. Ez, illetve egy kapcsolódó táblázat azt is felfedte, hogy a tegnapi határidőig hat tagállam kért első alkalommal az uniós helyreállítási hitelből, így a korábbi hét tagállammal együtt az összes igényelt hitelforrás 293 milliárd eurót tesz ki, ami az elérhető keret 76%-a.
Az eddig tervezett 14 helyett végül 15 beruházásra kért pénzt a kormány az Európai Bizottságtól a helyreállítási program REPowerEU fejezetében, ugyanis amint tegnap éjjel megírtuk: az orosz leválást segítő két projektet törölte a listáról, de közben három másikat felvett rá. Utóbbi az Energiaügyi Minisztérium péntek reggel kiadott közleményéből derült ki, miszerint a július végén társadalmi egyeztetésre kirakott verzióhoz képest új beruházásként felvette a listára a kormány az energetikai digitalizáció támogatását, illetve egy tegnap éjjeli közlönybeli határozattal összhangban az elektromos autótöltési infrastruktúra fejlesztését, valamint az elektromos járművek beszerzési programját is felvette a listára.
Felgyorsítaná a kormány a hidrogéngazdaság hazai kiépülését a szabályozási környezet reformjával és beruházási támogatásokkal - derül ki Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének a kabinet által társadalmi egyeztetésre közzétett, az orosz fosszilis energiahordozókról történő leválást is segítő REPowerEU fejezetéből.
Zöld ipari gyártókapacitások hazai kiépítését és fejlesztését támogatná a kormány egy hamarosan kiírandó, 200 milliárd forint keretű új beruházási pályázat keretében - derül ki Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének a kabinet által társadalmi egyeztetésre közzétett, az orosz fosszilis energiahordozókról történő leválást is segítő REPowerEU fejezetéből. Olyan gyártókapacitás-fejlesztés és szolgáltatásbővítés támogatható, melynek eredményeként az előállított termék vagy szolgáltatás hozzájárul a zöld átálláshoz, például hőszivattyú, napelem vagy "alternatív jármű" és alkatrészei, így akár akkumulátor gyártása is.
Friss elemzést tett közzé a Masterplastot követő MBH Bank elemzője a cég negyedéves gyorsjelentését követően. A 12 havi célárat a legutóbbi, július eleji modellfrissítéshez képest megerősítette, a 4407 forintos célár 50 százalékkal magasabb a jelenlegi árfolyamnál és továbbra is vételre ajánlja a részvényeket.
Az Európai Beruházási Bank Csoport (EBB csoport) újabb rekordszintre növeli a tiszta energiához biztosított finanszírozási volumenét, és kiterjeszti célzott, rendkívüli támogatását a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló legkorszerűbb stratégiai technológiákhoz és termékekhez biztosítandó gyártókapacitás kiépítésére - jelezte az EBB egy közleményben. A ma jóváhagyott csomag jelentősen hozzájárul az Európai Bizottság által „A zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv: a nulla nettó kibocsátás kora” című közleményben megfogalmazott célokhoz.
A gyenge tavalyi negyedik negyedév után az idei év sem lesz erős a Masterplastnál a cég termékei iránti kereslet meredek esése következtében – kommentálta a céget követő MBH Bank elemzője a társaság múlt héten publikált első negyedéves gyorsjelentését.
Az orosz vezetékes és LNG-import súlya az EU-ban 2021-ben még 45%-os volt, ez tavaly az év átlagában 24%-ra zuhant, ha pedig az idén januári eredményt nézzük, akkor már csak 17%-os súlyról beszélünk, mert a vezetékes gázszállítás visszafogása mellett az orosz LNG-import felpörgött – mutatott rá a drasztikus változásra az Európai Bizottság energiapiaci szakértője a Magyar Energiakereskedők Szövetségének mai konferenciáján. Hujber András, a Bizottság energiaügyi főigazgatóságának illetékese az orosz gázszállítások visszaesése miatti vészhelyzeti megoldások ismertetése mellett azt is felvázolta, hogy mire lehet számítani a készülő árampiaci beavatkozás terén Brüsszel felől.
A korábbi javaslatban szereplő pénz dupláját, mintegy 701 millió eurót kaphat Magyarország az orosz leválást célzó uniós REPowerEU programból az olajinfrastruktúrája fejlesztésére – közölte a mai európai parlamenti szakbizottsági ülés eredményeire hivatkozva a Fidesz képviselőcsoportja. A fejleméény nem új, mert az uniós intézményközi egyeztetések másik lábán, a Tanácsban már tavaly őszre eldőlt, hogy 300 milliárd forint körüli támogatást kaphat Magyarország erre a célra az allokációs kulcsok módosítása nyomán és ezt akkoriban Varga Mihály pénzügyminiszter be is jelentette.
Az uniós megújulóenergia-cél 45 százalékra emelésével és teljesítésével meg lehetne felezni az EU 2030-ast gázimportigényét a 40 százalékos cél eléréséhez képest. Bár a célszám a tagállamokra nézve nem kötelező, a magasabb közös cél teljesítése a jelenleg 21 százalékos céllal rendelkező Magyarország gázfüggőségének drámai mértékű csökkenését is maga után vonná, több milliárd eurós megtakarítást hozva a gázköltségekben - áll egy új elemzésben. Az Unió az utóbbi időszakban fokozta a nap- és szélerőmű-telepítés tempóját, és van esély a magasabb arány elérésére is, de az állam-, illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanács az Európai Bizottság és Európai Parlament által javasolt "legalább" 45 százalékos cél helyett a minimum 40 százalékos arányt támogatta.
Egy friss uniós döntés nyomán „Magyarország közel 300 milliárd forintot kaphat a fosszilis energiafelhasználás csökkentésére” – posztolta ki szerdán délután a Facebookra Varga Mihály pénzügyminiszter.
Kétnapos EU-csúcson vesznek részt hétfőn és kedden az uniós vezetők, amelyeknek egy fontos fejleménye már biztos van, ugyanis hétfő éjjel megszületett a megállapodás az orosz olajembargóról, de kivételekkel, Magyarország például tovább veheti az orosz olajat. Kedden folytatódott az ülés, amelyen a kiszivárgó információk alapján felmerült a gázembargó a balti államok nyomására, illetve az élelmiszerválságról is szó esett. Ukrajna kevesli a szankciós csomagot, több EU-s vezető szerint azonban az energetika terén ez az út vége.
Közzétette konkrét, az országokra szabott gazdasági ajánlásait hétfőn az Európai Bizottság, amelyekre azért fontos figyelni, mert az uniós helyreállítási és kohéziós programjaink jóváhagyásának előfeltételei is ezek. Lényeges, hogy a két uniós biztos mai bejelentése alapján a 3%-os GDP-arányos deficitcélra, és a 60%-os adósságrátára vonatkozó szabályrendszert még egy évvel hosszabb ideig, 2023 végéig felfüggesztette Brüsszel, de ezzel együtt is törekedni kell a pénzügyi mutató kordában tartására, mert 2024-től már újra kötelező lesz azokat betartani. Addig is minél inkább törekedni kell a zöld és digitális átállással, valamint az orosz fosszilis energiahordozókról való leválással kapcsolatos célok megvalósítására.
A következő fűtési szezon végéig nyugodtan folytatható a gázpiaci rezsicsökkentés például a lakosság és az ipar számára, illetve az árampiacon a kkv-k számára – derült ki az Európai Bizottság szerdai új javaslatcsomagjából, amelyet az orosz fosszilis energiahordozókról való leválás és egyéb célok érdekében meghirdetett REPowerEU programmal párhuzamosan jelentett be. A friss brüsszeli gáz-, és árampiaci javaslatok alapján nagyon úgy tűnik, hogy szabályozási szempontból idehaza lényegében gond nélkül folytatható a lakossági rezsicsökkentés, amelynek folytatására egyébként is vállalást tett hétfői parlamenti beiktatási beszédében Orbán Viktor kormányfő.
„Most a lehető leggyorsabban csökkentenünk kell az Oroszországtól való energiafüggőségünket” – hangsúlyozta percekkel ezelőtti sajtónyilatkozatában Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök, és egyúttal bejelentett egy gigantikus, 297 milliárd eurós csomagot is ennek, illetve az energiahatékonyság és a megújuló energia terjesztésének finanszírozására. A REPowerEU névre hallgató, később részleteiben bejelentett, csomag lényegesen nagyobbnak van feltűntetve, mint ami mára kiszivárgott a sajtóban, hiszen továbbra is "csak" 20 milliárd euró benne a plusz támogatás, ami szén-dioxid kvóták plusz értékesítéséből jön, a többi 52 milliárd eurónyi támogatás nagy része át van címkézve ennek a programnak a céljaira. Emellett további 225 milliárd eurónyi hitelt is felvázol a csomag, ami lényegében a helyreállítási programokból még megmaradt összeg, miközben a Bizottság azt vázolja, hogy 2027-ig összesen 210 milliárd eurónyi beruházásra van szükség a csomag céljainak eléréséhez. A REPowerEU-ban tervezett beruházásokat a tagállami helyreállítási programok mellé lépő konstrukció keretében valósítják majd meg és ezért egy most javasolt szabályrendszer segítségével ki kell egészíteni egy új fejezettel a helyreállítási programokat is. Az újrabeadás előtt álló magyar programot tehát már ennek ismeretében véglegesítik. Sokakat érintő új bejelentés, hogy a Bizottság kötelező napelem telepítést írna elő az új kereskedelmi és közcélú ingatlanoknál 2025-től, az új lakossági ingatlanok tetőjén pedig 2029-től.
Négy főbb elemből áll az a REPowerEU csomag, amelyet ma hoz nyilvánosságra az Európai Bizottság az orosz fosszilis energiahordozókról való leválás, az energiahatékonyság erősítése, a megújuló energiák terjesztése érdekében és 20 milliárd eurónyi friss támogatást is tartalmaz, amelyből egy kis rész talán Magyarország energiarendszerének fejlesztésére is szolgálhat az olajembargós vétós feladásáért cserébe – rajzolódik ki azokból az információkból, amelyek kiszivárogtak a sajtóban. Frissítés! Szerda délután bejelentették a tervet, illetve annak részleteit is, amelyekről külön cikkünkben írtunk.
