A világ egy ötvenéves ciklus végénél tart, és hamarosan sok minden visszaköszön majd az időszak elejéről – véli Steen Jakobsen. A Saxo Bank vezető közgazdásza szerint részben ezek a folyamatok menthetik meg a demokráciát. A szakértő szerint a következő ötven év nagyobb változásokat tartogat, mint amit megszoktunk, ehhez pedig Európának is alkalmazkodnia kellene, elsősorban egy vízióra lenne szüksége az új világrendben. Ez az új világrend pedig várhatóan 2040-re kialakul majd, és elsősorban az Egyesült Államok és Kína küzdelme határozhatja meg.
Olyan forradalom zajlik a világban, amely totálisan átalakítja a járműgyártást a következő 20 évben. A digitalizáció, az elektromos-és önvezető járművek térnyerése, valamint a különböző járműmegosztó szolgáltatások előretörése az iparág konszolidációjához fog vezetni, amely során autógyártók tűnnek el örökre és fontos autóipari régiók veszítik el jelentőségüket – vetíti előre Kishonti László, az AImotive alapító-vezérigazgatója. Mindez hatalmas veszélyt jelent Magyarország számára, annál is inkább, mert Kishonti nem hisz abban, hogy meg tudjuk menteni majd az autóiparunkat. A vele készített beszélgetésünk során viszont elmondta, az oktatás kitörési pontot jelenthet számunkra, ez az a terület, amelyre hatalmas energiákat kell fordítanunk, ha labdába akarunk rúgni a következő évtizedekben.
Kevesebb kórház lesz a jövőben, és azok átalakulnak profiljukban. Az ellátórendszer finanszírozása 20 év múlva teljesen másképp fog működni, az egészségnövekedés lesz a középpontban. És a változások elől az alapellátó háziorvosok sem menekülhetnek meg, közben pedig a legjobb szakorvosok olyanná válnak, mint a top focisták a vezető ligákban - vetíti előre Végh Attila, a svéd Capio és a kelet-európai régióban érdekelt Panta Hospitals korábbi elnök-vezérigazgatója. Az egészségügyi menedzser-orvossal arról beszélgettünk, hogy fog kinézni Európa és ezen belül Magyarország gyógyító rendszere, a technológia mennyiben tudja segíteni ezt a folyamatot, milyen szerepe lesz a jövőben ezen a téren a Google-nek és hogyan lehet megoldani az égető szakemberhiányt. Úgy véli: a közeljövőben fog eldőlni, hogy melyik lesz az a 2-3 magánkórházlánc Magyarországon, amely 20 év múlva is működik.
Hosszútávon a gazdaság sokkal elvontabb és virtuálisabb lesz, mint amit eddig ismertünk, az emberek pedig nem csak kívülről nézik a digitális világot, hanem be is lépnek abba – véli Tomás Sedlacek cseh közgazdász. A szakember szerint könnyen lehet, hogy húsz év múlva majd csak kívülről szemléljük egy ablakon a valóságot, és néha látogatunk oda, ahogy ma az erdőbe megyünk kirándulni.
A várostervezésnél akár 50-100 éves időtávokban kell gondolkodnunk, ami azt is jelenti, hogy már nem magunknak építünk, hanem a jövő társadalmának. Óriási felelősség és komoly kihívás úgy megépíteni most az épületeket, fejleszteni a várost, hogy az megfelelő alapot adjon a következő generációk számára egy élhető városhoz. Budapest nagy potenciállal bír építészeti, környezeti, kulturális és turisztikai szempontból egyaránt, mégis úgy tűnik, hogy nem használjuk ki ezeket a lehetőségeket. Reith Andrást, az ABUD Kft. ügyvezetőjét kérdeztük a jövő Budapestjéről, a fejlődés irányairól és az élhető várossá válás legnagyobb akadályairól.
A kedvezőtlen demográfiai folyamatoknak köszönhetően jelenleg az az alapforgatókönyv, hogy a következő húsz évben 8,75 millióra csökken majd Magyarország népessége – mondta a Portfolionak adott interjúban Spéder Zsolt, a KSH Népesedéstudományi Kutatóintézetének vezetője. A szakember szerint, ha a várható élettartam növekedésével párhuzamosan az egészségben eltöltött évek száma is nő majd, akkor 2040-ig valószínűleg elkerülhetetlen lesz a nyugdíjkorhatár megemelése. Emellett jó lenne, ha húsz év múlva egy igazságosabb magyar társadalomról beszélhetnénk, bár a nagy nemzetközi tendenciák éppen az egyenlőtlenségek növekedése felé mutatnak.
A robotok nem fognak rövid távon globális munkanélküliséget teremteni, de – ahogy az elmúlt évtizedekben is láthattuk – tovább fog változni a munka világa – mondta a Portfolio-nak adott interjújában Lakatos Péter, a Videoton társ-vezérigazgatója. Arra figyelmeztetett, hogy a múltbeli trendeket nem szabad mechanikusan kivetíteni a jövőre, mert szinte biztos, hogy ezzel tévedünk. Lakatos Péter úgy véli, hogy a magyar gazdaság lassú konvergenciája valószínűleg folytatódni fog, azonban a közepes jövedelem csapdájából való kitöréshez nemcsak komoly hazai lépések szükségesek, hanem az európai együttműködés koncepciójában is előre kell lépni. Szerinte a magyar vállalatok is hasonló helyzetben vannak, mint az ország, rendszerszintű változások nélkül csak nagy tehetséggel, szorgalommal, és szerencsével lehet kitörni. Mindeközben a magyar kkv-k akvizícióját és összeolvadását nehezíti, hogy a hazai cégekben jellemzően nincs exkluzív know-how és dinamikus jövőkép. Portfolio 2040.
„20 év elegendő lenne ahhoz, hogy Magyarország a progresszív iskolaképek felé induljon el, csak bele kellene már végre vágni” – mondta el a Portfolionak adott interjújában Vass Vilmos, habilitált egyetemi docens, aki jelenleg a Metropolitan Egyetem (METU) főállású szakvezetője, fő kutatási területei pedig az interdiszciplináris tantervfejlesztés, a kreativitás pedagógiája, illetve az összehasonlító tantervelmélet. A neveléstudomány szakértőjével hongkongi vendégtanítása előtt többek között arról beszélgettünk, hogy milyen lesz a jövő iskolája Magyarországon; milyen lehetséges szcenáriókat látnak ma maguk előtt a tudósok; mennyiben fogja megváltozni a digitalizáció az oktatás menetét; valamint szóba került az is, hogy lehet-e Magyarországnak nemzetközi értelemben is elismert, top 50-es egyeteme 20 év múlva.
A politika lényege 20 év múlva is ugyanaz lesz, mint ma, ám eközben a stílusa és a tartalma sokat változhat – mondja Török Gábor. A politikai szakértő a Portfolio 2040 sorozatban arról is beszél, hogy a liberális demokrácia korából a stabilabb és autoriterebb rendszerek felé mozdulhat el a világ, amit a technológiai fejlődés is támogat. Meglehet azonban, hogy ebből keveset fogunk észrevenni, mert a demokratikus intézmények konstruált valósága eltakarja majd mindezt. A magyar politikát jelenleg a feudalizmus írja le a legjobban, az úr-szolga viszony is elvezethet egy rendközpontú, hierarchikus rendszerhez, ami Kelet-Európában a társadalom nagy része számára komfortos lehet.
Két évtized múlva teljesen másképpen fizetünk, mint ma: csak besétálunk a boltba, levesszük a kenyeret a polcról, és kisétálunk. A jegybankok pedig hiába is ragaszkodnak a hagyományos devizákhoz, a fogyasztói igények létrehozzák a globális elektronikus pénzt, de ez nem feltétlenül a Libra lesz. A készpénzmentes világ azonban problémákat szül, a szegények, a társadalom peremén élők még nagyobb hátrányba kerülhetnek emiatt, de ahogy a betegséget, a gyógyulást is innovációk és új technológiák hozhatják el – véli Gauder Milán, a Mastercard Europe termékfejlesztési és innovációs vezetője, akivel a Portfolio 2040-es interjúsorozatának keretein belül beszélgettünk.
Egy esetleges közelgő recesszióban azok a vállalatok teljesíthetnek jól, melyek nem átlagosan viselkednek – mondta a Portfolionak adott interjúban Martin Reeves. A Boston Consulting Group (BCG) Henderson Institute nevű think tankjének igazgatójával Bledben beszélgettünk a hosszútávú kilátásokról is, például arról, milyen céget érdemes most alapítani annak, aki 2040-ben is sikeres akar lenni.
Politikailag elképzelhető olyan forgatókönyv, hogy reális veszély legyen Magyarország kilépése az Európai Unióból, azonban gazdaságilag-társadalmilag annyira integrálódtunk a kontinensbe, hogy ezek a szálak eltéphetetlenek – mondta a Portfolionak adott interjújában Jaksity György. A Concorde Értékpapír Zrt. elnöke szerint húsz év múlva talán már nem emlegetik velünk egy mondatban a lehetséges államcsődöt, de eurónk lehet, hogy még akkor sem lesz.
A kapitalista demokráciák feléltek rengeteg mindent, ami a jövőben hiányozni fog, ezért lehet, hogy 100 millióktól, milliárdoktól kell visszavenni civilizációs vívmányokat annak érdekében, hogy ne legyen összeomlás, és gyerekeink, unokáink is viszonylagos jólétben tudjanak felnőni - mondja Holtzer Péter. A Világbank és az IMF nyugdíjtanácsadója szerint az sem biztos, hogy 20 év múlva a mai módon ismert szabadpiaci demokráciában élnek a fejlett országok társadalmai. A jólét szempontjából további szorító tényező a hosszú demográfiai átmenet, de segíthet, ha a 100 éves kort megélő ember nem csak 60-70 éves koráig tud dolgozni.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Hosszú tárgyalások után lett alku.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
