Összesen 2548 új fertőzöttet igazoltak, ezzel a járvány kezdete óta összesen 843 825 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 24 beteg, így az elhunytak száma 30 492 főre emelkedett - írja a koronavírus.gov.hu.
Az energiaválság rövid távú negatív hatásainak kezelésére azokhoz az intézkedésekhez nyúljanak a tagállamok, amelyeket a minap közzétett az Európai Bizottság, magyarul egyhangúan eldöntötték az uniós állam- és kormányfők, hogy mindenki egyedül oldja meg otthon a bajokat az étlapról választható lépések segítségével – gyakorlatilag erről szól a csütörtökön kezdődött EU-csúcs első napjának zárónyilatkozata energiás ügyekben. Különösen beszédes, hogy Angela Merkel leköszönő német kancellár arra figyelmeztetett: ne keverjék össze az állam- és kormányfők az energiaválság témáját a nyáron megjelent „Irány az 55%! nevű klímavédelmi csomaggal, mert ez két külön téma és a csomagnak alig van hatása az energiaárakra. Az is beszédes, hogy míg a tegnapi EU-csúcs előtt ezt a csomagot erősen bírálta Orbán Viktor kormányfő és a teljes újragondolását szorgalmazta, sőt a vétót is belengette azért, hogy az ETS rendszer közlekedésre és ingatlanokra kiterjesztését megakadályozza, addig a csúcstalálkozó termében csak egy hatáselemzés elkészítését szorgalmazta a Politico információi szerint. Az is lényeges persze, hogy végül a zárónyilatkozatba nem került bele az ETS-rendszer kiterjesztésének témája, sőt maga az "Irány az 55%!" csomagra utalás sem, és a hathatós V4-összefogás mellett a cseh kormányfő érte el azt, hogy végül ki kell vizsgálni a karbonkvóta-kereskedelem terén az ügyletkötési gyakorlatot. Jövő kedden az energiaügyekért felelős miniszterek tovább tárgyalnak a lehetséges lépésekről.
A Paks II. projekt legalsó szintjét érintő kisebb beszerzések körüli stiklikről adhatott át információkat az orosz titkosszolgálat a Belügyminisztérium alá tartozó egyik magyar titkosszolgálatnak, azaz lelepleztek kisebb visszaéléseket, hogy ezzel is üzenjenek az itthoni nagyobb halaknak: Moszkvában betáraznak információkból, ami jól jöhet majd zsarolási potenciálként akkor, ha esetleg elmérgesedik a vita a magyar és az orosz fél között a paksi beruházásról - írja a hvg360.
Nem hívták meg Magyarországot a virtuális demokráciacsúcsra, amelynek Joe Biden amerikai elnök lesz a házigazdája december 9-10. között. A csúcs célja a demokrácia, illetve a Kínával szembeni szövetség megerősítése.
„Azok voltak a legjobb idők; azok voltak a legrosszabb idők. A bölcsesség kora volt az; meg a bolondság kora. A hit korszaka; a hitetlenség korszaka. A Világosság ideje; a Sötétség ideje. A remény tavasza; a kétségbeesés tele. Előttünk volt még minden; nem volt már előttünk semmi. Mind egyenesen a Mennyországba indultunk; vagy ellenkező irányba. Röviden: annyiból volt az a kor a miénkhez hasonlatos, hogy leghangosabb nagyságairól - jóban-rosszban - csak áradozó szuperlatívuszokban szabadott beszélni.”
(Charles Dickens: Két város regénye)
Ahhoz, hogy az Európai Bizottság elfogadja a 2511 milliárd forintos magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervet, az szükséges, hogy Magyarország teljesítse az Európai Bizottság által már 2019-ben és 2020-ban az országspeficikus ajánlásokba beleírt feltételeket, így például érdemi reformokat hajtson az uniós pénzek védelmére és a jogállamiság terén – jelentette ki az EU-Monitornak nyilatkozva Paolo Gentiloni.
Szeptemberben Magyarországon 5,5%-kal nőttek a fogyasztói árak, de voltak országok az Európai Unióban, ahol még a magyarnál is jelentősebb mértékű volt az éves áremelkedés az Eurostat friss közlése szerint. Az eurózónában 3,4% volt az áramelkedés mértéke, amely megfelelt az előzetes becslésben közölt számnak.
A napokban két magyar-szerb vezetői találkozó is volt és ezek egyike után a szerb elnök nyilvánosan elmondta, hogy beszállnának 0,5-1 milliárd euróval Paks II. építési költségeibe, hogy a létrejövő kapacitás nyomán majd áramhoz jussanak, ugyanis nekik nincs pénzük saját atomerőművet építeni.
Az elmúlt 24 órában 859 új koronavírus-fertőzést regisztráltak, ez 89%-kal magasabb, mint az egy héttel korábbi adat, tehát a járvány továbbra is erősödőben van. Elhunyt 16 beteg.
A hazai gáztárolók 1970-es évek vége óta íródó történelmében a negyedik legnagyobb készletszinttel fut neki az ország az idei fűtési szezonnak. Ez stabil alapot ad a földgázellátás biztosításához, de a teljes fűtési szezonra önmagában nem lenne elegendő - igaz, nem is kell, hogy így legyen, mert a belföldi kitermelésre és az importra is támaszkodhatunk. Ezzel együtt a magas gázpiaci árak miatt a tárolók most nagyobb szerepet kapnak az ellátásból a korábbi években látottaknál, és az sem lenne nagyon meglepő, ha esetleg a szezon vége felé a biztonsági tartalékhoz is hozzá kellene nyúlni.
Most ősszel ellátogat még egyszer az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) szakértői csapata Oroszországba, és befejezi a vizsgálatait – jelezte a Fortune-nek adott interjúban az orosz közvetlen befektetési alap (RDIF) vezetője, akinek a Szputnyik Oroszországon kívüli terjesztése a feladata.
Két Nógrád-megyei és egy Győr-Moson-Sopron megyei híd Duna-híd megépítése kezdődhet el a következő időszakban a magyar-szlovák határon, és egy Pest-megyei híd építése már folyamatban van – hívta fel a figyelmet szerda reggeli közleményében az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Ennek apropója, hogy a három új határhíd fenntartásáról létrejött magyar-szlovák megállapodás üzemeltetési, fenntartási feladatainak részleteit egy törvénymódosításban rögzítené a tárca és ezt nyújtotta be a parlamentnek.
A magyar felzárkózási ütem (17,5 százalék) több mint kétszeresét és a cseh felzárkózás (12,7 százalék) közel háromszorosát teljesítette Románia, írja cikkében Matolcsy György MNB-elnök. A balti államok szintjéről induló román felzárkózás az északi utat járta be délen, bár kisebb növekedési hullámzással, de nagyobb egyensúlytalansággal.
Orbán Viktor miniszterelnök szombat reggel aláírta azt a kormányhatározatot, amely üdvözli a lengyel alkotmánybíróságnak a nemzeti jog és az európai uniós jog viszonyáról hozott határozatát, egyben felkéri az EU intézményeit, hogy tartsák tiszteletben a tagállami szuverenitást - tájékoztatta Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke szombaton az MTI-t.
Néhány hete írtunk a szovjet „Hét nap alatt a Rajnáig” fedőnevű haditervről, melyben a kommunista blokk vezetői villámháborúval akarták elfoglalni Nyugat-Németországot és Ausztriát, számos nagyvárost nukleáris sivataggá változtatva az akció közben. Ha kirobbant volna a harmadik világháború, a Vasfüggöny túloldalán sem ódzkodtak volna az atomfegyverek használatától: Washington több mint 1000 olyan célpontot jelölt ki a kommunista érdekszféra országaiban, melyet atomcsapás ért volna, köztük 15-öt Magyarországon.
Megállapodtak az OECD-országok a globális minimumadóról, 15 százalékos társaság adó lesz – írja a CNBC.
Augusztus utolsó napján 78,5% körül volt a magyar gáztárolók töltöttségi szintje, ami alacsonyabb volt az egy évvel ezelőtti 92,5% körüli, illetve a 2019-es 88,5% körüli szintnél, de jóval magasabb volt, mint a régiós töltöttségi szintek – derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) havi földgáz piacmonitoring jelentéséből. Mindez tehát azt jelenti, hogy viszonylag magas töltöttségi szint mellett érte el a gázpiaci vihar Magyarországot, hiszen augusztus legvégén az irányadó holland TTF gáz ára 48 euró volt megawattóránként, szeptember végére viszont már 91 eurós záró ár alakult ki, az elmúlt napokban pedig 150 euró felett is járt, jelenleg 106 euró körül hullámzik.
Magyarország álláspontja szerint az Európai Uniónak változtatnia kell az energiaárakkal kapcsolatos politikáján - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a szlovéniai Brdóban az európai uniós tagországok és a nyugat-balkáni térséget alkotó országok állam-, illetve kormányfőinek találkozóját megelőzően.
Bizonyos feltételek mellett kész Írország is csatlakozni a 15%-os globális társasági minimumadó megállapodáshoz – tudta meg a Politico az áttörést jelentő hírt három különböző forrásból is.
1990-ben Lengyelország és Magyarország jelentős fejlettségi különbséggel érkezett el a rendszerváltoztatáshoz. A lengyeleknél az egy főre eső fejlettség az EU-átlagához képest 39,6 százalék volt, a becsült magyar adat ugyanebben az időben 56,9 százalék. 1990-ben tehát a magyar gazdaság még mintegy 17 százalékkal közelebb volt az EU-átlagához, mint a lengyel, írta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Magyar Nemzetben.
Kényes helyzetben találhatja magát az utód.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
A kormányinfón több fontos kérdés is szóba került.
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
