Az ukrán dolgozók az oroszok elleni háború óta csak „átutazók”, döntő többségében az ázsiai munkaerőre álltak át a magyar cégek, ha külföldiekben gondolkodnak. Óriásit ugrott a fülöp-szigeteki munkavállalók száma, de továbbra is nagy számban hoznak be vietnámi, legújabban pedig kirgiz dolgozókat. Bár az átlag ázsiai dolgozó számára jobb a bérszínvonal Magyarországon az otthoni lehetőségeihez képest, azért a nyugat-európai fizetésekkel még nem tudják felvenni a versenyt a legnagyobb itthoni cégek sem. Cikkünkből az is kiderül, mi a titka annak, hogy sok dolgozó mégis Magyarországot választja.
Magyarország és Örményország nagykövetséget nyit egymás fővárosában, ez újabb fontos lépés a két ország között sokat javuló viszonyban a diplomáciai kapcsolatok másfél évvel ezelőtti helyreállítása óta - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.
Hazánk immár két évtizede tagja az Európai Uniónak. A csatlakozás makrogazdasági aspektusait vizsgálva elmondható, hogy Magyarországnak az uniós tagság nagyjából annyira meghatározó, mint az embernek a levegővétel. Ugyanakkor az elmúlt húsz év mérlege meglehetősen összetett, felemás képet vetít elénk. A magyar gazdaság a legfontosabb fejlettségi mutatókat tekintve a szűkebb régiós országok körében a második helyen lépett be az EU-ba. Noha a konvergencia az uniós átlag felé folytatódott, annak dinamikája a tabella hátsó felébe sorol bennünket és mögöttünk álló országok előztek (Lengyelország, Románia) vagy értek be minket (Horvátország). Ennek okai elsősorban az országhatáron belül keresendők, hiszen a kedvező relatív pozíció mellett az előző uniós költségvetési ciklusból is temérdek forrást hívhatott le Magyarország.
Húsz év után még mindig sikertörténetnek látszik az Európai Unió nagy, 2004-es bővítése, azonban már felszínre jöttek problémák a tagállamok felzárkózásánál. Sok ország már a magas hozzáadott értékű ipari beruházások felé fordult, de ebben Magyarország egyelőre a kivételek között szerepel. Az EU-ban már reformot sürgetnek a kohéziós politika átalakítására.
A Fővárosi Törvényszék döntése alapján a kormánynak 15 napon belül nyilvánosságra kell hoznia a Yettel privatizációjának részleteit, miután Tóth Bertalan MSZP-s frakcióvezető sikeresen pert nyert az adatigénylési ügyben - írta meg a Telex.
A magyar gáztárolók együttes töltöttsége a legfrissebb, ma reggeli, adat szerint továbbra is 68%-os, ami az elmúlt évtized rekordja közeli szintet jelent, és egyúttal jócskán túlszárnyalja a május elsejére elvárt 37%-os szintet. Nemcsak itthon rekordközeli a gáztárolók töltöttsége, hanem összeurópai szinten is igaz ez.
Az Eurowag bejelentette, hogy Prime Network néven új szegmenst vezet be elfogadói hálózatában a nagy tranzitútvonalak mentén. A Prime üzemanyagtöltő állomások, az Eurowag már meglévő elfogadói hálózatából kerülnek kiválasztásra egy szigorú kritérium rendszer szerint - írja a Telex.
Magyarország – Litvániával és a Lettországgal – holtversenyben a második legjobb GDP-növekedést produkálta az idei első negyedévben, csak Írország mutatott jobb teljesítményt. Az eddig ismert adatok alapján egyedül Svédország gazdasága zsugorodott ebben az időszakban.
Kit érdekel a GDP? Hogy Románia megelőzte Magyarországot? Ez csak egy ködös, az átlagember számára megfoghatatlan gazdasági mutatószám! Nézzük inkább a béreket, hiszen az embereket ez érdekli! Mert a bérek Magyarországon magasabbak, mint Romániában, ugye? Sajnos már nem. A románok ugyanis az árszinttel korrigált bérekben is előztek tavaly. Vagyis a románok - immár minden mutatószám alapján - többet tudnak vásárolni, mint a magyarok.
Miután a múlt heti Kormányinfón már Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter megerősítette, hogy május 8-10. között Magyarországra látogat Hszi Csin-ping kínai államfő, hétfőn a kínai külügyminisztérium felfedte az európai ötnapos körút néhány fontos részletét.
Törökország értesítette a szövetségeseit arról, hogy támogatni fogja Mark Rutte holland kormányfő megválasztását a NATO új főtitkárának - közölte hétfőn Öncü Keceli, a török külügyminisztérium szóvivője.
Az Európai Polgári Szabadságjogi Unió (Liberties) jelentése szerint az EU-ban romlott a médiaszabadság helyzete, és több országban „veszélyesen közel van a válsághoz”. A 19 ország 37 jogvédő csoportjával közösen összeállított jelentés az újságírók elleni fenyegetéseket, a közszolgálati műsorszolgáltatók függetlensége elleni támadásokat és a médiatulajdon nagymértékű koncentrációját emeli ki fő aggályként. Magyarországon mind a három területen problémákat látnak, mindez pedig újabb EU-s konfliktusokhoz vezethet, mert a Liberties jelentéseit az Európai Bizottság is felhasználja saját elemzéseihez és döntéseihez.
Tizenegy uniós ország, köztük Magyarország, de olyan nagy államok is, mint Franciaország és Olaszország is várhatóan új eljárást kapnak a nyakukba az Európai Bizottságtól. A túlzott állami kiadások miatt lép majd Brüsszel, amint az új költségvetési szabályok idén hatályba lépnek.
Elérte a 100 ezer főt a Magyarországon dolgozó külföldiek száma a KSH friss adatai alapján. Eddig még sosem dolgozott ilyen sok külföldi hazánkban, és várhatóan tovább nő a létszámuk a következő időszakban.
A 12,5 milliárd eurós kulcsrakész ár "továbbra is érvényben van" az orosz fővállalkozóval, de "ha a nyugat-európai atomerőmű építkezésekre nézek, akkor a tervezett költségeket még soha, sehol nem tudták tartani, ezért felelőtlenség lenne most többet mondanom" – jelentette ki a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Jákli Gergely. A Paks II. Zrt. vezérigazgatója utalt rá, hogy a paksihoz hasonlóan a legtöbb erőmű építés "ilyen kulcsrakész szerződésben valósul meg, ennek ellenére folyamatosan drágulnak"; igaz hozzátette: "a Paks II. esetében nem kapkodnék, nem spekulálnék erre". Elárulta: "folyamatban van a kivitelezési szerződés egyes pontjainak a felülvizsgálata és módosítása", és konstruktívak a tárgyalások az oroszokkal, akárcsak az Európai Bizottsággal; munkaszervezési és egyéb tapasztalatok miatt pedig akár a kínaiak is megjelenhetnek a projekt körül. Azt vázolta: "rövid távon megoldódhat" az irányítástechnika körüli, a német kormány blokkolásából adódó helyzet, és leszögezte: se a projektet, se az orosz hitelszerződést nem szankcionálja semmi, illetve az orosz fővállalkozó is ki tudja fizetni a beszállítókat. Hangsúlyozta: a Paks I.-nél nem történt semmilyen elmozdulás a mellette kiásott új gödör miatt, és a megépített résfal csökkenti ennek a jövőbeli kockázatát. A Duna vízhozamával és a hűtővízzel kapcsolatos aggodalmakat műszakilag kezelhetőnek mondta, a Paks I. és Paks II. párhuzamos működésének brüsszeli engedélyezése kapcsán pedig bizakodását érzékeltette. Azt is rögzítette: "lesz első betonöntés év végéig", és a két új blokk "a 2030-as évek elején" már termelni fog. A minapi interjú során Paks II. gigantikus gödrében is jártunk, ahol óriási gépeket láttunk, a megörökített fényképeket ebben a különleges képgalériában mutatjuk be.
Újabb magyarországi vasúti fejlesztések valósulhatnak meg a jövőben az Egy övezet, egy út nevű kínai kezdeményezés keretében, ezáltal külső finanszírozással, gyorsan és hatékonyan kerülhet sor a hálózat modernizálására - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Pekingben.
Számos sebezhetőséget azonosított az Európai Bizottság a magyar makrogazdasági kilátásairól szóló részletes elemzésében. Kockázatosnak látják a még mindig meglévő árnyomást, a jelentős külső és kormányzati finanszírozási igényeket, valamint a kínai beszállítói láncok miatti geopolitikai helyzet esetleges kedvezőtlen változását. Az új egyensúlytalansági jelentésében az uniós végrehajtó testület óva inti a kormányt attól, hogy visszatérjen a magasnyomású gazdaságpolitikához, valamint felróják, hogy a monetáris transzmissziót is akadályozták a kabinet korábbi döntései.
Vészhelyzeti áramimportra szorult ma Ukrajna Magyarország, Románia, Szlovákia és Moldova felől, mivel az ukrán villamosenergia hálózat nehezen tudja kielégíteni a keresletet az orosz rakétatámadások és a rosszabbá váló időjárás miatt - közölte hétfőn az Ukrenergo nemzeti hálózatüzemeltető a Reuters tudósítása szerint.
Az RBC európai szállítási adatokra hivatkozó jelentése szerint a Török Áramlat gázvezeték áprilisban rekordmennyiségű földgázt szállított Oroszországból Európába. Április elejétől 16-ig a Gazprom 543,3 millió köbméter gázt küldött az EU-ba a török útvonalon keresztül, ami 3,4 százalékkal több, mint a tavalyi év hasonló időszakában, és az elmúlt négy év maximális értéke ebben az időszakban. A legfontosabb vevő Magyarország volt.
