A Lukoil orosz anyacége elleni ukrán szankció miatt csak a Lukoil olajkereskedő leánycégének, a Litasco-nak az olajszállítása esett ki Magyarország és Szlovákia felé, ami korlátozott mennyiség, a többi három kereskedőcég át tudja hozni Ukrajnán a Lukoiltól tulajdonjogilag átvett olajat – tudta meg a Portfolio az ügyre rálátó szakmai forrástól. Mindez megerősíti azt a korábbi információnkat, miszerint ott volt már Volodimir Zelenszkij ukrán elnök asztalán egy szankciómódosítási terv, amely tisztázta volna, hogy a Litasco által áthozandó olajat átengedhetik Ukrajnán, de azt mégsem írta alá.
"Higgyék el nekem, amíg mi nem szólalunk meg, addig nem kell aggódni" – hangsúlyozta a Lukoil-ügy kapcsán Hernádi Zsolt az esztergomi MCC Feszten pénteken délután tartott pódiumbeszélgetésen a Telex tudósítása szerint.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. Óriási változás előtt állnak a fesztiválok, köztük a Sziget is, az előadói díjak ugyanis radikálisan elszálltak az elmúlt években, a hazai fesztiválszervezőket ráadásul egyszerre sújtják a piaci körülmények, a szabályozók, az önkormányzatok, de még a MoHu is. A szektor jövedelemtermelő képességét ugyanakkor jól mutatja, hogy nemrég fesztiválportfóliót vásárolt a világ egyik legnagyobb tőkealapja, a KKR, így lettek a Sziget végső tulajdonosai is. Egyebek mellett ezekről a témákról beszélt a Checklist pénteki adásában Kádár Tamás, a Sziget Kulturális Menedzser Iroda Zrt. cégvezetője. A szakembert a hamarosan kezdődő, 30. Sziget Fesztivál kapcsán kérdeztük egyebek mellett a cég tavalyi gigaveszteségéről, az idei fesztivál szervezési kihívásairól, és persze a szektor jövőképéről is.
Özönlenek a turisták Horvátországba, és azért, hogy ez így is maradjon, a turisztikai szolgáltatóknak ki kell tartaniuk 3 éve tartó árkorlátozásoknál – ezt üzente a horvát miniszterelnök a csütörtöki kormányülésen. Ez lehet az egyik titka annak, amit éppen ma reggeli cikkünkben jártunk körbe, miszerint Horvátország egyre kevésbé drága a magyaroknak, sőt.
A Lukoil-ügyben az Európai Bizottságtól és Horvátországtól kapott levél "azt erősíti meg, hogy itt egy Brüsszelből összehangolt akcióról van szó, (de) van egy másik nagy baj is a horvát opcióval. Horvátország egyszerűen nem megbízható tranzitország", így ez "a végsőkig kiszolgáltatná Magyarországot" – ezt rögzítette péntek reggeli Facebook-posztjában Szijjártó Péter.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai alapján Magyarországon a benzin átlagára júliusban 8 forinttal, míg a gázolajé 3 forinttal volt alacsonyabb a szomszédos országok átlagáránál – rögzítette péntek reggeli közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
A jelek szerint koordinált választ küldött Magyarországnak az Európai Bizottság és a horvát miniszterelnök a Lukoil-ügyben, mert a brüsszeli testület válaszlevelének mai kiszivárogtatásával szinte egy időben jelent meg a horvát miniszterelnök, Andrej Plenkovic Youtube-videója (képünkön jobbra). A brüsszeli levél gyakorlatilag azt ajánlotta: aktívan kell dolgozni az orosz olajról leváláson, a horvát miniszterelnök pedig ezzel összhangban azt közölte: levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek, amelyben rámutatott: a JANAF horvát vezetéküzemeltető kész segíteni az orosz olajról leválásban.
Nincs ellátásbiztonsági veszélye Magyarországra és Szlovákiára nézve annak, hogy Ukrajna blokkolta a Lukoil olajszállításait a két ország felé, így nincs szükség arra, hogy sürgős konzultációt hívjon össze az Európai Bizottság Ukrajnával, a két országnak pedig aktívan kell dolgoznia az orosz olajról való leváláson, az Adria-vezeték kapacitása erre elegendő lenne – gyakorlatilag ezt üzente vissza írásban az Európai Bizottság kereskedelempolitikáért felelős alelnöke a magyar és a szlovák külügyminiszternek. A levél kiszivárogtatásával szinte egy időben jelent meg a horvát miniszterelnök Youtube-videója, amelyben azt jelezte: levelet írt Orán Viktor kormányfőnek, amelyben jelezte: készek segíteni az orosz olajról leválásban.
A Portfolio hét forrásból származó információi alapján nagy döntési helyzet elé került a Mol a Lukoil-ügy miatt, ami a magyar üzemanyagárakra is hatással lehet. A döntési helyzet lényege ez: 1) vagy bevállalja, hogy már az orosz-ukrán határon tulajdonjogilag átveszi az oda érkező orosz, vagy papíron akár kazah olajat, és így saját kockázatára szállíttatja át Ukrajnán, 2) vagy a Lukoil-szankció miatt kiesett olajbehozatalt áttereli a Horvátország felőli Adria-vezetékre, ahol bőven van erre kapacitás. Egyelőre az első irány a valószínű, ami költség okok miatt is érthető, és ezt tudomásunk szerint jelezte is már a Mol a háttérben az érintettek felé. Lehet azonban, hogy végül a másodiknál köt ki a cégcsoport, mert afelé terelik az ukránok az orosz olajról való minél nagyobb arányú levál(aszt)ás jegyében. Éppen ezért a huzavonát megérezhetik majd a magyar autósok is. Ellátásbiztonsági kérdésekről is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelyre itt lehet regisztrálni. Frissítés! Elemzésünk után néhány órával megjelent az Európai Bizottság válaszlevele a két ország felé, amely számos pontos megerősítette elemzésünket, igaz a Bizottság inkább azt ajánlja, hogy váljon le az orosz olajról Magyarország és Szlovákia. Ezzel egy időben a horvát miniszterelnök is bejelentette: levelet küldött Orbán Viktor magyar kormányfőnek, és jelezte: készek segíteni az orosz leválásban.
A Lukoil elleni ukrán olajszankció eltörléséről szó sem lehet, hiszen az ukrán lépés nem veszélyezteti Szlovákia, és az EU energiabiztonságát, ezért a lépésünket "teljesen megérti" Brüsszel is, egyébként pedig "amennyire csak lehetséges, fel kell adni az orosz olajat" – gyakorlatilag ezt a kőkemény üzenetet írta le a Telegramon szerdán délután Denisz Smihal.
Az Európai Unió kötéltáncot jár a Kínával való kereskedelmi vitáinak rendezésénél, a kettősséget pedig jól tükrözi Giorgia Meloni olasz miniszterelnök látogatása is, aki egyszerre békülne Pekinggel, és érvényesítené gazdasági érdekeit. Az EU igyekszik befektetéseket vonzani az ázsiai országból, ugyanakkor szigorúan fellép a versenykorlátozó gyakorlatok ellen és csökkenteni próbálja az alapanyagfüggőségét. Brüsszel ezért egy olyan fegyveréhez nyúlhat, amely kikezdheti a magyar gazdaságot is.
A 2024-es párizsi olimpia már javában zajlik, és már több tucatnyi érmet osztottak ki, de az olimpiai bajnokok sok országban a dicsőség mellett jelentős pénzjutalomban is részesülnek. A CNBC cikke azt szedte össze, mennyi pénzt is jelent ez országonként.
A most még kellemes időt délután már országos kánikula váltja fel - közölte időjárás-előrejelzésében a HungaroMet, amely holnapra pedig számos megyére figyelmeztetést adott ki a magas középhőmérséklet miatt.
Két vállalkozás, a Green Energy Investhor Zrt. és az Euronergy Arrabona Kft., építheti meg a Győr-Moson-Sopron vármegyei Vadosfa közelében azt a gigantikus, összesen 695 megawatt kapacitású szélerőműparkot, amelyre az egész országban csak egyetlen csatlakozási ponton adott lehetőséget tavasszal a kormány – derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal oldalán elérhető adatbázisból. Ez megerősítette a Portfolio tavasszal megírt értesülését, hogy Győr közelében valósulhat meg a projekt, közvetlenül a nagyfeszültségű hálózatra csatlakoztatva.
Miután azzal vádolta meg a Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter az Európai Bizottságot, hogy onnan jöhetett az ötlet arra, hogy az ukránok szankcionálják a Lukoil olajtranzitját, visszaüzent a Bizottság, miszerint csomó adatot, információt bekértek a két országtól és Ukrajnától is.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi különkiadása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy folytatódik a magyar gazdaság cikkcakkozása, a második negyedévben 0,2 százalékkal csökkent a GDP. A témával kapcsolatban Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője volt a vendégünk. Az adás második részében a globális luxusipar első negyedéves teljesítményéről volt szó, a felemás számokról Orbók Ilona luxusipari szakértőt, a BDO Magyarország ügyvezetőjét kérdeztük.
Újabb éles kirohanást osztott meg a Facebookon Szijjártó Péter a Lukoil-ügyben, és a kedd délutáni posztban az Európai Bizottságot vádolta meg azzal, hogy a brüsszeli testület találta ki, hogy az ukránok vessenek ki szankciót az orosz cég tranzitjára. Sőt, a posztban gyakorlatilag szó sincs már az orosz cégről, hanem általánosságban az "olajszállítások tiltásáról" beszél a magyar külgazdasági és külügyminiszter. Ő egyúttal színvallásra akarja kényszeríteni Ursula von der Leyen bizottsági elnököt, hogy "Brüsszelből kérték-e az olajszállítás tiltását Kijevtől".
Érzékeli a magyar és a szlovák kormány, hogy az EU-n belül ellenállás van a Lukoil-ügybeli segítségkérésükben, ezért a fenyegetések, és az ijesztgetés taktikájához folyamodtak, miközben a színfalak mögött csendben más szállítási lehetőségeket keresnek – így jellemzi a Politico a Lukoil-ügyet, amelyhez számos diplomatával és szakértő forrással beszéltek. Ezt a kettős taktikát egyébként Robert Fico szlovák miniszterelnök hétfői fenyegetése is érzékelteti, hiszen ő maga mondta, hogy a háttérben van egy technikai megoldás, amely kezelné a helyzetet, és arra a jelek szerint meg is jött a pozitív reakció ma Kijevből. Emellett Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is említette múlt pénteken, hogy egy jogi kiskapu kihasználásával, nem szankcionált szereplőkön keresztül továbbra is meg tudná oldani Magyarország az orosz olajimportot.
Ukrajna kész megoldani a Szlovákiával kapcsolatos olajszállítási kérdéseket az EU társulási megállapodásában rögzített mechanizmus alapján, csak aktiválnia kellene azt Szlovákiának; és Ukrajna emellett garantálja a szankciókkal nem sújtott vállalatok számára az olajszállítások zavartalanságát – ezt közölte kedden a Reuters kérdéseire Roman Andarak ukrán energiaügyi miniszterhelyettes.
Ha rövid időn belül nem állítja helyre Ukrajna az orosz Lukoil olajszállítmányainak tranzitját, akkor a szlovákiai Slovnaft finomító leállítja az ott finomított dízel kiszállítását Ukrajnába, amely az ukrán import 10%-át teszi ki – ezt jelentette ki fenyegetésként hétfőn délután közzétett Facebook-posztjában Robert Fico.
