A szeptemberi inflációs jelentésünk mérföldkő lesz a megkezdett szigorítási folyamatban – mondta a Világgazdaságnak adott interjúban Virág Barnabás, az MNB alelnöke. A jegybank vezetője jórészt a korábbi szavakat ismételte meg, melyek szerint elkötelezettek az infláció letörésére, ugyanakkor szerinte hiba lenne csak átmenetinek tekinteni a folyamatot.
Érezhetően gyengült szerdán a forint az euróval szemben, visszaemelkedett 350 fölé a jegyzés. Ennek megint a likviditással kapcsolatos piaci feszültségek voltak a fő okai. Erre reagálva az MNB jelezte a piaci szereplőknek, hogy kész a szükséges eurólikviditást rendelkezésre bocsátani – olvasható a Commerzbank csütörtök reggeli anyagában. A bank szakembere szerint a befektetők most a két hét múlva esedékes szeptemberi kamatdöntésre fókuszálnak, árgus szemekkel lesik, mit reagál a jegybank az infláció ismételt emelkedésére.
Hosszú ideig eseménytelen volt a magyar állampapírpiac, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) folyamatos aukciókkal biztosította a szükséges finanszírozást, miközben az MNB eszközvásárlási programja támogatta a hozamok kordában tartását. Az utóbbi hetekben azonban valami megváltozott, sorra jöttek a „sikertelen” aukciók, amikor a tervezettnél kevesebbet adott el az adósságkezelő, a hozamok pedig nagyot ugrottak. Aggódni nem kell, egyszerűen csak az elmúlt évek mesterségesen kordában tartott piacára hirtelen köszönt rá a realitás, valószínűleg néhány hét után magasabb szinten stabilizálódnak majd a hozamok.
Bár a hazai bankszektor közel 10 milliárd forintos működési veszteséget szenvedett el a koronavírus járvány következtében 2020-ban, a szektor gyors és hatékony reagálása, valamint a megképzett tőke elégséges volta miatt stabil maradt a működés a pandémia ellenére is. Az elszenvedett károk mértékét döntően nem az adott intézmény mérete vagy a tőkeszámítás fejlettsége, hanem a hitelintézet által választott kezelési stratégia, illetve az egyedi infrastrukturális sajátosságok határozták meg.
Gyakorlatilag stagnálhatott az infláció augusztusban, a Portfolio által megkérdezett szakértők az előző havi 4,6%-os után 4,7%-os áremelkedési ütemre számítanak. Korai azonban még fellélegezni, novemberre az elemzők többsége újabb kilencéves csúcsot vár az inflációban, vagyis csak átmeneti a megnyugvás. A nagy kérdés, hogy 2022-ben milyen gyors lehet a csökkenés, mikor térhet vissza a jegybanki célsávba az éves ráta.
Az MNB figyelmeztetett az AutoWallist, hogy a jövőben az éves jelentés összeállítása során maradéktalanul tegyen eleget valamennyi vonatkozó jogszabályi kötelezettségének.
Európában még mindig elmarad az infláció az amerikaitól, azonban az augusztusi 3 százalékos áremelkedés már tízéves csúcsot jelentett. Éppen ezért lesz nehéz helyzetben a héten az Európai Központi Bank, melynek lassan a szigorításon kellene gondolkodnia. Itthon is fontos inflációs adat érkezik a napokban, ami az utóbbi időszakban diadalmenetet produkáló forint sorsára is hatással lehet.
Egyre több szolgáltató kínálatában jelennek meg a zöld pénzügyi termékek, ám a lakosság jellemzően csak akkor választja a környezeti és fenntarthatósági célokhoz kötött hiteleket vagy befektetéseket, ha azok már rövid távon is érzékelhető anyagi előnnyel járnak - ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb kutatásából. Az ezer fős mintán online végzett, átfogó lakossági felmérés azt mutatja, hogy a háztartások zöld, fenntartható gondolkodása és döntései leginkább a takarékosság oldaláról befolyásolhatóak.
A Pénzcentrum kalkulátora alapján február óta tart a drágulás a hazai lakáshiteleknél, és erre csak rátett egy lapáttal az MNB júniusban elindult kamatemelési ciklusa. A teljes visszafizetendő összegben már 603-671 ezer forintos emelkedést látunk február óta egy újonnan felvehető tipikus, 20 éves, 10 milliós lakáshitel esetében. (A már felvett lakáshitelekre gyakorolt jelentős hatásról itt írtunk.) A személyi kölcsönöknek viszont alig kottyant meg eddig a hozamkörnyezet emelkedése.
Az intézményi befektetések világában a geopolitikai kockázatok ma már valóban jelentős aggodalomra adnak okot, írja Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a How geopolitics impact global public investors (Andrew Rozanov, OMFIF) cikkre reagálva.
Az egész világ legjobb teljesítményét produkálta augusztusban a forint, elsősorban az MNB kamatemeléseinek köszönhetően fordult élesen a hangulat a magyar deviza piacán. Ráadásul ritkán látunk tőle ilyet, az elmúlt tíz évben csak ötször volt jobb hónapja a forintnak. De meddig tarthat ki ez a tendencia? 350 alatt van még tér az erősödésre?
Cikkünkben azt a kérdést járjuk körül, hogy a vállalati szektor rekord magas likvid eszköz állományát lehet-e nemzetgazdasági szempontból hatékonyabb szerkezet irányába terelni. Következtetésünk szerint érdemes megfontolni egy olyan állampapír-konstrukció kidolgozását, amely végeredményben a vállalatok, a bankok és az állam számára is a jelenleginél kedvezőbb helyzetet teremt.
Az előző hónapoknál mérsékeltebb, de így is intenzív hónap volt a július a lakossági hitelezésben, és a monetáris szigorítás ellenére nem emelkedett tovább az új lakáshitelek kamata. A vállalati hitelezésben az idei év legerősebb hónapja volt a július, ami valószínűleg a Növekedési Hitelprogram „kipörgetésének” köszönhető. Az MNB ma közzétett adataiból szemezgetünk.
Az MNB kiterjeszti a hitelintézetek számára zöld vállalati és önkormányzati tőkekövetelmény-kedvezmény programját. A bankok így a program keretei közt adhatnak zöld hiteleket egyebek közt az elektromobilitás, fenntartható agrárium fejlesztésére, sőt iparági megkötés nélkül egyéb, a környezeti fenntarthatóságot szolgáló finanszírozási célokra is.
Miért szeretik a magyarok a készpénzt, mikor és hogyan válthatjuk le a bankjegyeket és érméket? Milyen szerepe lesz ebben az azonnali fizetési rendszernek és hogyan, milyen formában jelenhetnek meg a világon és Magyarországon a digitális jegybankpénzek? Mire lesznek ezek jók és milyen hatással lesz a digitális jegybankpénz a bankrendszer működésére? Erről volt szó az MNB online kerekasztal beszélgetésén.
A Magyar Nemzeti Bank augusztus 24-i ülésén a vártnak megfelelő mértékben, 30 bázisponttal emelkedett az alapkamat, azonban az elemzőket meglepetésként érte, hogy az állampapír-vásárlási program fokozatos kivezetésének megindítását is bejelentették. Az alábbiakban a döntés lehetséges mozgatórugóit (ezekről keveset tudtunk meg a közleményből, illetve az ülést követő sajtótájékoztatón elhangzottakból), valamint a pénzügyi piacokra gyakorolt hatását igyekeztünk összefoglalni.
A törlesztési moratóriummal kapcsolatban az a kérdés, milyen módon lehetne leginkább csak azok esetében hosszabbítani, akik tényleg rászorultak, hiszen többségben vannak most a potyautasok – mondta az Indexnek Jelasity Radován. A Magyar Bankszövetség elnöke, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója elárulta: sok mindenben nagyon megváltozott a véleménye az elmúlt 10 évben, mióta Magyarországon él, de az általános monetáris politikai felfogás is egészen más, mint korábban.
Kiderült, hogy változik a törlesztőrészlet azok számára, akik gyakran változó kamatozású hitellel rendelkeznek, és most szeptemberben lesz a hitelük fordulónapja. Egy tipikusnak mondható 10 milliós lakáshitel esetében nagy valószínűséggel 3000 és 6000 forint között van a havi törlesztőrészlet emelkedése.
A héten nem szűkölködünk makroadatokban, de várhatóan egyik sem fogja igazán megrengetni a piacokat. A befektetők elsősorban az amerikai munkaerőpiaci statisztikákra figyelhetnek, míg itthon a második negyedéves GDP-adatok részletes közlése lehet érdekes.
Fokozatosan és óvatosan leállítja állampapír-vásárlási programját az MNB – döntött a Monetáris Tanács kedden. A bejelentés egyrészt logikus a kamatemelési ciklus júniusi megkezdése után, másrészt viszont meglepő volt, hiszen eddig nem utalt rá a jegybank, hogy végéhez közeledne a QE-program. Ha azonban kicsit közelebbről megnézzük a bejelentést, akkor kiderül, hogy még legalább egy hónapig nem feltétlenül lesz érdemi hatása a kötvénypiacra, és utána is rugalmasan kezelheti az eszközt az MNB.
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
Európában viszont még így is csúnya mínuszok vannak.
Korábban a forint gyengült a főbb devizákkal szemben, de már pozitív tartományban mozog.
Vadászgépeket is bevetettek.
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
