Az előzetes várakozásoknál sokkal kisebb mértékben, 15 bázisponttal emelte az alapkamatot kedden az MNB Monetáris Tanácsa. A döntést követően ugyanakkor a forint likviditás jelentős szűkítését jelentette be Virág Barnabás, illetve folytatják az állampapír-vásárlások leépítését.
A kamatdöntésről szóló közleménnyel együtt a Magyar Nemzeti Bank közzétette az inflációs jelentés két legfőbb előrejelzését. A jegybank mind az idei GDP-növekedési prognózist, mind pedig az inflációs előrejelzést felfelé módosította a júniusi előrejelzéshez képest.
A következő hónapokban még 5% feletti infláció várható és az inflációs kilátásokat felfelé mutató kockázatok övezik, ezért indokolt a kamatemelési sorozat folytatása, de mivel 2022 elejétől majd lassul az infláció, illetve a koronavírus-járvány negyedik hulláma is fékezheti a gazdaságot, ezért mindez „a kamatemelési ciklus havi ütemű, kisebb lépésközzel történő folytatását indokolja” – lényegében ezzel magyarázta meg az MNB Monetáris Tanácsa, hogy az eddig megszokott 30 bázispontosról miért fékezte 15 bázispontosra a kamatemelés ütemét. A "felező" döntés mögött azonban két további lépés is meghúzódik, amelyek a forintpiaci likviditás szűkítésén keresztül a forint árfolyamára és így az inflációs kilátásokra is hatnak.
Az eddigi ütemet jelentősen lassítva folytatja kamatemelési ciklusát az MNB, a Monetáris Tanács kedden újabb 15 bázisponttal 1,65%-ra emelte az alapkamatot. Délután érkezik a jegybank friss előrejelzése, közleménye, illetve háttérbeszélgetést tart a döntésről Virág Barnabás alelnök.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának ma délután 2 órási kamatdöntési bejelentése után 3 órától Virág Barnabás, a jegybank alelnöke online háttérbeszélgetés tart a monetáris politika aktuális kérdéseiről - közöle a jegybank sajtóosztálya. Az eseményt a Portfolio élőben tudósítja majd.
Elérkeztünk a Fed nagy pillanatához: a héten tartja a várva várt szeptemberi kamatdöntő ülését az amerikai jegybank. Az ülést azért övezi ekkora várakozás, mert sok közgazdász szerint a Fed most fogja bejelenteni az eszközvásárlási program kivezetését (noha Jerome Powell Jackson Hole-i beszéde után ez már nem annyira egyértelmű). A pénznyomtatást nemcsak a Fed űzi nagyipari tempóban, alig van ma jegybank a fejlett világban, amelyik nem vásárolja az állampapírokat. Az inflációs kockázat világszerte nyomja a jegybankok vállát, úgyhogy igazán izgalmas hetünk lesz, ugyanis több jegybank is kamatdöntő ülést tart. A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa is a héten ül össze, nagy kérdés, hogy mekkora kamatemelést hajt végre a jegybank.
Felülvizsgálja eddigi kamatemelési ciklusát a Monetáris Tanács kedden, azonban a Portfolio által megkérdezett szakértők többsége szerint marad az eddigi 30 bázispontos szigorítási ütem. A szeptemberi döntéssel együtt új inflációs előrejelzés is érkezik, vagyis a jegybanki kommunikációra is érdemes lesz figyelni. A friss információk akár a forint sorsát is meghatározhatják a következő hetekre.
Még úgy is jelentősen nőtt a boltokban üzemelő POS-terminálok száma Magyarországon, hogy az MNB statisztikájában a gyorsan terjeszkedő külföldi szolgáltatók nem is szerepelnek. A kártyás fizetési forgalom tovább bővült, bár a készpénzfelvételek értéke a negyedévben kicsit nagyobb mértékben emelkedett. Ábrákon foglaltuk össze a legfontosabb hazai fizetési trendeket.
Főként csütörtökön és pénteken jelentősen gyengült a forint és heti mélypontján, 353-nál zárt az euróval szemben. Összeszedtük a főbb okokat, hogy mi válthatta ki ezt a mozgást és öt főbb tényezőt találtunk. Frissítés: cikkünk eredeti verziójában négy tényezőt soroltunk, fel de kiegészítésként egy ötödik lényeges tényezőre is rávilágítunk.
Egyszerű hype vagy fundamentális változás? Szabályozás nélkül is megoldja a zöld átállást az ingatlanpiac? Valóban minél több új lakásra van szükségünk a hazai ingatlanállomány fenntarthatóvá tételére, vagy ideje lenne már a felújítást is ösztönözni? Ezekről az égető kérdésekről értekeztek az ingatlanszakma fejlesztői és befektetői oldalát egyaránt képviselő szakemberek a tegnapi Property Investment Forum 2021 konferencián. Mint az a válaszokból kihallatszik, ki-ki a maga módján oldaná meg zöld átállást.
Jellemzően több tízezer forintos könnyítéssel számolhat az a legalább 500 ezer magyar ügyfél, aki moratóriumban érintett hitelkártya-tartozással vagy folyószámlahitellel rendelkezik: jóval kedvezőbb, személyi hitelekre jellemző 12% körüli kamatozásra számolják át a moratórium miatt felhalmozott kamattartozásukat a kormány friss rendelete értelmében. Úgy értesültünk, hogy a lépés költsége a bankszektor számára 20-30 milliárd forint között lesz, vagyis ennyivel több marad az ügyfelek zsebében. Kiderült az is, pontosan kik élhetnek november 1-jétől a jövő év közepéig a moratóriummal.
A koronavírus-járvány enyhülésével, a korlátozások fokozatos feloldásával, az élet normális kerékvágásba történő visszatérésével, valamint a kedvező gazdasági folyamatokkal párhuzamosan 2021 második negyedévében pozitív hatások érvényesültek a pénzforgalomban. Számottevően bővült a hazai szolgáltatók kártyaelfogadó-hálózata mind a fizikai, mind az internetes kereskedőhelyek vonatkozásában, továbbá a tranzakciós forgalom tekintetében is visszatért a pandémia előtti időszakot jellemző felfutás - olvasható az MNB közleményében.
Az összes ajánlatot elfogadva 920 millió eurónyi eurólikviditást nyújtott a bankoknak az MNB szerdai tenderén – közölte a jegybank honlapján.
Az MNB 16 pénzügyi intézményt érintő témavizsgálatban tekinti át, hogy a hitelintézetek hogyan módosítják majd a törlesztési moratórium lejárta után az érintett lakossági hitelszerződések futamidejét. Fölösleges anyagi többletterhet vállal magára ugyanakkor az az ügyfél, akinek van megfelelő jövedelme, mégse lép ki a moratóriumból és kezdi meg a törlesztést. A nála lévő hitel tőkeösszege ugyanis a fizetési stop alatt is kamatozik – hívta fel a figyelmet a jegybank.
A koronavírus-járvány negyedik hullámában több olyan tendenciát is összefoglalt hétfői cikksorozatának mai felvonásában Matolcsy György jegybankelnök, amelyek a járvány hosszú távú következményei lehetnek és, amelyek jelentősen átformálják működésünket. Hét főbb területet fogalmazott meg a mai cikkében, köztük másodikként azt, hogy „felértékelődött az egészség és az egészséges életmód”. Ennek kapcsán vázolja azt, hogy „az állam rövidesen megérti, hogy a meggyőzés minden eszközével segíteni kell a tömeges átállást az egészséges életmódra. Ebbe az irányba lép majd az adórendszer, a biztosítási piac és a reklámpiac egyaránt.”
Az átoltottság növekedésével és a járvány lecsengésével párhuzamosan megindult a gazdaságok válságból való kilábalása. Ugyanakkor ennek vannak mellékhatásai is. A gyors újraindulás eredménye, hogy átmenetileg több piacon is hirtelen túlkereslet jelent meg, amelyre a kínálat nem tudott azonnal reagálni, ami így az árak emelkedését eredményezte. Ez, kiegészítve az energiaáraknak az alacsony bázisból következő, jelentős emelkedésével, az infláció felpörgéséhez vezetett világszerte. Erre a helyzetre a jegybankoknak a monetáris kondíciók szigorításával kellene reagálniuk, mégis azt láthatjuk, hogy a régiós jegybankok lépéseiket tekintve két részre szakadtak.
Eurót kínáló, pótlólagos devizaswap-tender meghirdetésével, illetve forintlikviditást nyújtó tender eltörlésével reagált a Magyar Nemzeti Bank a bankközi piac túlzott forintlikviditására visszavezethető piaci zavarok kezelésére. A lépés hatására a forint is erősödni kezdett, amit bizonyára az MNB sem bán.
Idén a kitűzött 7,5%-os GDP-arányos hiánycél teljesülni fog a Magyar Nemzeti Bank friss elemzése szerint. A jegybank szakértői arra a következtetésre jutottak, hogy bár a tervezettnél sokkal jobb gazdasági növekedés idén javítja a büdzsé bevételi számait, azonban az így keletkező plusz összegeket a kormány el is költi, főként a gazdaság újraindítására. A jegybank előrejelzésének másik olvasata így is összefoglalható: idén már nem nagyon van szabad mozgástér a gigantikus év végi fiskális kiköltekezésre. Mindezek mellett az MNB közgazdászai azt is kiszámolták, hogy a nyugdíjprémiumra kifizetett idei összeg több mint a duplája lehet az eredeti terveknek.
Soha nem látott összegben vett fel lakáshitelt a magyar lakosság az elmúlt hónapokban, ma közzétett Hitelezési folyamatok kiadványában a jegybank szakértői összegyűjtötték ennek okait. Megállapították azt is, hogy az év eleje óta fokozatosan emelkedő hosszú hozamok banki kamatokba történő átgyűrűzése egyelőre nem valósult meg teljes egészében.
Kiváló eredménnyel zárták az idei első félévet a magyar hitelintézetek, hiszen még soha nem volt olyan magas (405 milliárd forint) a szektor első hathavi konszolidált nyeresége, mint idén. Paradox módon jót tett a kamatbevételeknek a törlesztési moratórium, megnőtt az ügyfelek aktivitása, száguld a lakáshitelezés, emelkedik a kamatkörnyezet, a kockázati költségek pedig visszaestek. Az igazság pillanata persze sok szempontból a várhatóan 2022 közepéig velünk élő törlesztési moratórium után jön el. A profit több mint felét most is az OTP szállította.
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
Európában viszont még így is csúnya mínuszok vannak.
Korábban a forint gyengült a főbb devizákkal szemben, de már pozitív tartományban mozog.
Vadászgépeket is bevetettek.
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
