Az összes fejlett és fejlődő kormánynak el kell kezdenie az államadósság rátájának csökkentését, mert senki sem képes előre megjósolni a következő negatív kínálati sokk eljövetelét. Jobb, ha most kis lépésekben haladunk, mint hogy egy nyíltan inflációellenes politika bevezetését kockáztassuk, ami súlyos recesszióhoz, akár válsághoz is vezethet – írta pénteken Matolcsy György. Az MNB elnöke ezzel Nouriel Roubini egy korábbi cikkére reagált.
Tavaly év vége óta mindössze 184 ezer, addig moratóriumban lévő lakossági hitelt kezdtek el újra fizetni, 1,3 millió kölcsönt viszont még mindig nem törlesztenek - írja szombati számában a Népszava.
A litván jegybank vizsgálatot folytat a felügyelete alá tartozó, s Magyarországon is határon átnyúló szolgáltatást kínáló UAB „epayblock” elektronikuspénz-kibocsátó társasággal szemben. A litván nemzeti bank vizsgálata lezárásáig korlátozta a társaság működését - olvasható az MNB közleményében.
Már kétszer emelt kamatot az MNB Monetáris Tanácsa az utóbbi hónapokban, az effektív kamatszint 45 bázisponttal emelkedett. Ezzel enyhült a forint egyik legfontosabb sérülékenységi mutatója, a negatív reálkamat, a feltörekvő országok között lassan a középmezőnybe tartozunk. Ebben azonban nagyobb szerepe volt az infláció júliusi visszaesésének, mint a jegybanki szigorításoknak.
Bár a 2022 első félévi francia soros elnökség alatt lazulhatnak az uniós fiskális szabályok, de Magyarországnak nem ebből a lehetőségből kell kiindulnia a költségvetési politika tervezése során, hanem abból, hogy kis és nyitott gazdaságként az eladósodás növelné a sérülékenységünket, így mindig is „a hosszú távon is fenntartható adósságrátát kell megcélozni” – hangsúlyozta vélemény cikkében Varga Mihály. A pénzügyminiszter egyúttal meg is állapította, hogy „az uniós szabályoktól függetlenül Magyarország esetében a legfeljebb 80 százalékos adósságszintet tekinthetjük fenntarthatónak”. Frissítés: A fiskális politika ideális pályájáról szintén ma jelentetett meg cikket az Állami Számvevőszék két vezetője, amelynek főbb üzeneteit ebben a külön cikkünkben foglaltunk össze.
A törlesztési moratórium bizonytalanságára hivatkozva meghosszabbította osztalékkifizetési korlátozását az MNB a magyar bankokra vonatkozóan, és csak szigorú feltételekkel tekint el az osztaléktilalomtól. Az EKB július végi lazító döntése fényében meglepő az MNB lépése, ugyanakkor a törlesztési moratórium folytatása körül valóban nagy a bizonytalanság.
„A Monetáris Tanács egybehangzó érvelése szerint az inflációs kilátásokat övező kockázatok továbbra is felfelé mutatnak”, ezért „indokolt a kamatemelési ciklus határozott lépéssel történő folytatása. A tanácstagok egységesen kiemelték, hogy havi ütemben kell végrehajtani a kamatemeléseket. Hozzátették, hogy a júliusi lépésköz irányadó lehet az augusztusi döntést illetően” – ezek azok a kulcskifejezések a júliusi MNB kamatdöntési jegyzőkönyvből, amelyeket szerdán délután tett közzé a jegybank. Mivel júliusban végül határozott, 30 bázispontos emeléssel 1,2%-ra változott az alapkamat, így a friss információ azt üzeni, hogy ez augusztusban akár 1,5%-ra is növekedhet és majd a szeptemberi kamatdöntéskor fogja átfogóan értékelni a jegybank az addig végrehajtott kamatemelések hatásait.
A KSH kedd reggeli publikációja után délelőtt megjelentek az MNB inflációs alapmutatói is. Ezek szintén csökkenést mutatnak az elmúlt hónapok többéves rekordjai után.
A júniusi 5,3%-ról júliusban 4,6%-ra esett vissza az éves inflációs ráta. Ez elmarad az előzetes várakozásoktól, a szakemberek kicsivel 5 százalék alatti áremelkedési ütemre számítottak. Ősszel viszont ismét élénkülhet az áremelkedés, a kérdés csak az, hogy az év végén megdönti-e a júniusi csúcsot.
2021 második felében már kötelező tervezni a 2020-as évtized gazdasági felzárkózásának vízióját, gazdaságpolitikáját, valamint az állami intézmények szerkezetét és együttműködését. Egyre nagyobb egy új és erős pénzügyi válság valószínűsége a világgazdaságban – írta legfrissebb cikkében Matolcsy György a Magyar Nemzetben.
Sok még a kérdőjel akörül, mit fognak használni a magyar bankok a kivezetendő LIBOR helyett, a svájci frank esetében az Európai Bizottság rendeletére várnak egyes hitelintézetek – számolt be a Világgazdaság a bankok és a bankszövetség megkérdezése alapján.
Zsinórban három hónap után van esély arra, hogy júliusban 5% alá mérséklődött az infláció Magyarországon – derül ki a Portfolio elemzői felméréséből. Ez azonban nem jelenti azt, hogy hosszú időre elbúcsúzhatunk a durva áremelkedéstől, ma már a szakemberek többsége azt gondolja, hogy nem a júniusi 5,3 százalékos drágulás volt a csúcs. Sőt, van olyan elemző, aki szerint még 2022 végén is a jegybanki célsáv felett lesz a ráta, ami komoly gondot okozna a Monetáris Tanácsnak.
Az államháztartási hiány a költségvetési hiánycél és az előrejelzések szerint 2021-ben és 2022-ben is meghaladhatja a GDP 3 százalékát, miközben a folyó fizetési mérleg egyenlege jelenleg csak enyhe többletet mutat. Ezért felmerülhet a kérdés, hogy a jelenlegi helyzetben kell-e tartanunk az ikerdeficit kialakulásától. Ennek megválaszolásához bemutatjuk, hogy a 2000-es évek elején milyen tényezők vezettek az ikerdeficit kialakulásához és röviden áttekintjük, hogy jelenleg fennáll-e a jelenség kialakulásának kockázata. Megállapításaink szerint a 2000-es évek elején kialakuló ikerdeficitet – más egyéb tényezők mellett - az állam magas hiánya, a lakosság elégtelen szintre csökkenő megtakarítása, és a kedvezőtlen gazdasági környezet okozta. A jelenlegi előrejelzések szerint a lakossági megtakarítás a közeljövőben is számottevő marad miközben a folyó fizetési mérleg többlete emelkedik, így az ikerdeficit probléma kialakulásának esélye alacsony. Fontos ugyanakkor megemlíteni, hogy vannak olyan folyamatban lévő intézkedések melyek növelhetik a probléma kialakulásának kockázatát.
Az MNB az intézménynél lefolytatott átfogó vizsgálat keretében tapasztalt hiányosságok miatt összességében mintegy 58 millió forint bírságot szabott ki a Gránit Bankra. Az intézmény a feltárt hiányosságok megszüntetését már megkezdte - derül ki az MNB közleményéből.
Egyesek már évek óta, mások inkább csak a járvány beköszöntével kezdték egyre hangosabban mantrázni, hogy márpedig most már úgyis bezuhannak a lakásárak, kipukkad a lufi, vége a mindennek. Milliós nézettségű videókat és posztokat lehetett ennek az elméletnek a bizonygatásával elérni, a média pedig azonnal harapott mindenki szavára, aki valamilyen szakmai palásttal felruházva a közelgő áresést vizionálta. Mi magunk végig a szakmai józanság vezérfonalán haladva, ok-okozati gazdasági összefüggéseket alapul véve, mindig óvatosságra intettünk ezzel az egyre népszerűbb elmélettel kapcsolatban és legtöbbször az árak stagnálását, az árgrafikonon egyfajta "fűrész-vonal" kirajzolódását vélelmeztük. A hazai lakásárak változása 2021 első felében kettévált. Az új lakások árának növekedése egyelőre képtelen lassítani, ám ez a piacnak, vagyis az összes tranzakciónak csak a töredéke (5-8%), míg a használt lakások árváltozása negyedévről-negyedévre változik, most épp 5,8%-kal nőttek az árak, ám ebben az időszakban az infláció elvitte ezt az emelkedést, így reál értelemben stagnáltak. 2021 I. negyedévében az új lakások ára elérte a 2015. évi bázis kétszeresét. Lássuk a KSH legfrissebb részletes elemzését.
Az MNB Facebook-oldalának köszönhetően végre bárki betekinthet a jegybank páncéltermébe, ahol az ország aranytartalékát őrzik. Emellett bejegyzésében az MNB eddig nem ismert információkat is megosztott Magyarország aranytartalékáról.
Az MNB piacfelügyeleti vizsgálatának lezárásáig azonnali hatállyal megtiltotta a budapesti székhelyű Company Express Pénzügyi Tanácsadó és Számviteli Szolgáltató Kft.-nek, hogy jogosulatlan pénzügyi közvetítői – különösen alkuszi – tevékenységet végezzen - olvaható az MNB közleményében. Az eddigi adatok szerint a társaság felügyeleti engedély nélkül működhetett közre vállalati ügyfelek bankszámláinak megnyitásában.
A Magyar Közlöny hétfői számában megjelent MNB elnöki rendelet értelmében a jegybank – a forint bevezetésének 75. évfordulója alkalmából – 5 forintos címletű érméket bocsát ki, hat különböző előlappal. A forint történetének legnagyobb példányszámban forgalomba hozott forgalmi érme emlékváltozatai lesznek ezek.
Közzétette az MNB a Zöld Jelzáloglevél-vásárlási Program és a Jelzáloglevél-megújítási lehetőség operatív feltételeit rögzítő tájékoztatót, illetve döntött a fedezetkezelési keretrendszer finomhangolásáról, amely értelmében a zöld minősítésű értékpapírok befogadási feltételei kedvezőbbé váltak - közölte honlapján a jegybank.
Tizenkét pontos kiáltványt tett közzé hétfőn az MNB a „sikeres és biztonságos euróbevezetésről”. A jegybank honlapján található dokumentum nem fogalmaz meg konkrét időpontot az euró bevezetésével kapcsolatban, inkább az alapelveket fekteti le.
