Magyar szempontból a hét legfontosabb piaci eseménye ismét az MNB egyhetes betéti tendere lehet, melyen várhatóan tovább emelik majd az irányadó kamatot. Ehhez azonban már kedden döntenie kellene a Monetáris Tanácsnak a kamatfolyosóról, hiszen anélkül már csak jelképes szigorításra van tér. Ezen kívül érdemes lesz figyelni az amerikai munkaerőpiaci adatokra is, a KSH pedig a GDP részletes adatait közli.
Hiteladósok tömegeinek törlesztőrészletét meghatározó BUBOR-adatok láttak napvilágot pénteken: nyolc éve nem látott szintre emelkedtek a bankközi kamatok Magyarországon, miután másfél hét alatt háromszor is kamatot emelt az MNB. Úgy meglódultak a kamatok, hogy számításaink szerint egyre gyakoribb a 10-20% közötti törlesztőrészlet-emelkedés. Megtudtuk: nemcsak a lakossági jelzáloghitelek (36%), hanem a nagyvállalati (31%) és a kkv-hitelek (35%) esetében is mintegy egyharmad azoknak a hiteleknek az aránya, amelyek éven belül változó kamatozású forinthitelek, így rövid távon is megérzik a monetáris szigort.
Az összes benyújtott ajánlatot elfogadta az MNB a csütörtöki egyhetes betéti tenderen, így effektívvé vált az újabb 40 bázispontos kamatemelés – derül ki a jegybank ma délutáni eredményhirdetésből. Több mint 7700 milliárd forintnyi ajánlatot nyújtottak be ma.
Az MNB átfogó vizsgálata nyomán a hitelezési kockázatok kezelésére vonatkozó, a vállalatirányítási, az értékvesztés- és tőkekövetelmény-számítási, az informatikai, a betétbiztosítást érintő, illetve az adatszolgáltatási hiányosságok miatt 41,3 millió forint bírságot szabott ki a Sberbankra.
2,9 százalékos kamat mellett hirdet meg egyhetes betéti tendert csütörtökön az MNB, ez újabb 40 bázispontos emelést jelent az irányadó kamatban a múlt heti 70 bázispontos szigorítás után – közölte a jegybank.
Szinte biztosra lehet venni, hogy tovább emeli majd az irányadó egyhetes betéti kamatot az MNB csütörtökön, csak ennek mértéke a kérdés. A 370 körüli euróárfolyamot elnézve minden bizonnyal megállja helyét a múlt héten emlegetett „piaci feszültségek” kitétel, amihez a heti kamatmeghatározást kötötték. A Portfolio által megkérdezett elemzők szerint az egyetlen kérdés az lehet, hogy a jelenlegi kamatfolyosón belül eleget tud-e szigorítani az MNB, vagy rendkívüli kamatdöntő ülést is össze kell hívni.
A magas infláció miatt a jegybank kamatemelésre kényszerült, ennek egy része már megjelent a piaci hitelkamatokban, a változó kamatozású hitellel rendelkező adósok egyre nagyobb hányada találkozik kétszámjegyű törlesztőrészlet-emelkedéssel. Eközben az MNB eddigi lépései hatástalannak bizonyultak, a forint történelmi mélypontjára gyengült, ami további kamatemeléseket hozhat. Milyen tényezők okozzák a hitelek drágulását, hogyan hat ez a hitelesekre és a hitelfelvétel előtt állókra? Mit hozhat a közeljövő? Erről beszélgetett a Portfolio podcast adásában két elemzőnk, Madár István és Palkó István.
Sürgős előrelépést vár el a klímaváltozásra való felkészülésben a bankoktól az Európai Központi Bank, első erről szóló értékelésében ugyanis azt találta, hogy az általa felügyelt bankok egyike sem áll közel a felügyeleti elvárások teljesítéséhez. A megvizsgált 112 bank fele úgy nyilatkozott, hogy a klímaváltozás „jelentős” hatással lesz a tevékenységére a következő 3-5 évben, amely bankok viszont erről nem adtak jelzést, az EKB illetékes igazgatósági tagja szerint valójában elégséges elemzést sem végeztek erről.
Az infláció több, mint egy évtizede nem látott felpörgése most már éppen úgy veszélyes lehet politikai szemszögből, mint a gazdaság lassulása - írja Zsiday Viktor a hagyományos hétindító összefoglalójában. A befektetési szakember szerint így a választások előtt egyszerre kellene fenntartani a gazdasági növekedést (alacsony kamat, gyenge forint, hitelprogramok) és megakadályozni az inflációt (magas kamat, erős forint, hitelprogramok leállítása). Ez az oka a tétova kamatemelésnek, hiszen mint a Bibliából tudjuk, két urat nem lehet egyszerre szolgálni - mégis megpróbálják.
Hiába emelte két lépésben összesen 70 bázisponttal az irányadó kamatot a múlt héten az MNB, a forint hétfő reggel új történelmi mélypontra esett az euróval szemben. Mégis mi történik a piacon, amikor már egy ekkora kamatemelés sem segít? Tényleg gyengülésre van ítélve a forint? Mit tehet az MNB, hogy megállítsa a trendet?
Magyarország egyre láthatóbb a globális zöld pénzügyi „térképen”: egy, a napokban publikált globális fenntarthatósági elemzés sok tekintetben az élenjárók közé sorolja hazánkat és az MNB-t. Eközben az OTP Bank révén imagyar pénzügyi szereplője is lett a fenntarthatóságot célul kitűző egyik legfontosabb nemzetközi bankolási kezdeményezésnek – hívta fel a figyelmet a jegybank.
Mint ahogy azt hét közben megírtuk, elkezdett zárulni az olló a budapesti és a vidéki lakásárak között. 2020 és 2021 második negyedéve között országos szinten a lakásárak drágulása 13,2%-ra gyorsult, területileg azonban differenciáltabb a helyzet: Budapesten 9,1, a vidéki városokban átlagosan 18,2%-os volt az áremelkedés üteme - derül ki az MNB lakáspiaci Jelentéséből. A helyzet persze vidéken is sokkal heterogénebb, így érdemes lehet kicsit mögékukkantani annak a közel 20%-os áremelkedésnek.
Az előzetes adatok szerint a harmadik negyedév végén a GDP 80,5%-a volt az államadósság – derül ki az MNB friss statisztikájából. Ezt kellene az év végére valahogy 80% alá szorítani, hogy teljesüljön a csökkenő adósságra vonatkozó kritérium.
A Magyar Nemzeti Bank harmadik alkalommal publikálta Versenyképességi jelentését, mely átfogó és objektív módon vizsgálja hazánk versenyképességi helyzetét nemzetközi összehasonlításban. A 2021. évi Versenyképességi jelentés 14 terület mintegy 160 versenyképességi mutatóját elemzi, melyek 95 százaléka objektív. A vizsgált indikátorokból képzett kompozit mutató, az MNB Versenyképességi Index alapján Magyarország a 18. helyen végzett az Európai Unió 27 országa között 2021-ben. Hazánk versenyképessége stabilan alakult az előző évhez képest, így továbbra is megelőzzük visegrádi versenytársaink átlagát. Magyarországon az elmúlt egy évtizedben sikeresen kialakultak a versenyképességi fordulathoz szükséges makrogazdasági feltételek, melyek a koronavírus-járvány kitörésekor is stabil alapot jelentettek. Az elért eredmények ellenére több területen továbbra is jelentős előrelépési tartalékok azonosíthatók, melyek felszabadítása elengedhetetlen a sikeres felzárkózáshoz.
Az összes benyújtott ajánlatot elfogadta az MNB a csütörtöki egyhetes betéti tenderen, így effektívvé vált az újabb 40 bázispontos kamatemelés – derül ki a délutáni eredményhirdetésből.
220 ezer lakossági és 3 ezer vállalati hitelszerződésre kérték a bankok ügyfelei a törlesztési moratórium meghosszabbítását november 1-jétől, így a korábbi 23 százalékról 4 százalékra csökkent a teljes lakossági és vállalati hitelállomány arányában a fizetési haladékban érintett hitelek összege – közölte becslését a Portfolio megkeresésére a Magyar Nemzeti Bank. Bemutatjuk az alábbiakban a részletesebb adatokat.
A koradélutáni órákban remekül teljesít az OTP a magyar tőzsdén, több mint 2 százalékos emelkedésével a BUX indexet is húzza magával a nagybank. A jó hangulat elsősorban annak köszönhető, hogy a várakozásokat meghaladói 70 bázispontos szigorítást láthatunk a jegybanktól, derült ki az egyhetes betéti tender mai meghirdetéséből.
További 40 bázisponttal 2,5%-ra emeli az irányadó kamatot az MNB – derül ki az egyhetes betéti tender csütörtöki meghirdetéséből. Ezzel a keddi 30 bázispontos emelés helyett a valódi szigorítás 70 bázispont.
Az elmúlt hetekben az MNB egy csendes szigorítást is végrehajtott, fokozatosan csökkentette az eszközvásárlások heti ütemét – emelte ki a keddi kamatdöntés után Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató elemzője. Ha megnézzük a jegybank utóbbi néhány kötvényvásárlási aukcióját, akkor látszik, hogy a szeptemberi 40 milliárdos heti vásárlási céltól már majdnem 10 milliárddal eltért. Az MNB ezzel is próbált szigorítani a monetáris kondíciókon a kamatdöntés előtt, decemberig pedig még folytatódhat ez, hiszen csak akkor vizsgálják felül legközelebb a keretösszeget.
Egyelőre láthatóan kivárás jellemzi a forint piacát az MNB keddi döntése után. Ha valaki ránézett az árfolyamra a Monetáris Tanács bejelentése előtt és után, akkor akár azt is mondhatná, hogy „nincs itt semmi látnivaló”. A helyzet azonban ennél sokkal bonyolultabb, a jegybank egy olyan rendszert alkotott meg, amiről még senki nem tudja, hogy fog működni a gyakorlatban, az első tesztje rögtön csütörtökön lesz. Ebben pedig benne van egy komolyabb forinterősödés esélye, amivel eltávolodhatna a történelmi mélyponttól a magyar deviza, de ha a piacnak nem tetszik az MNB lépése, akkor akár újra gyengülésnek is indulhat.
Magyarország még nem kapott zöld utat az EU új gazdasági keretében.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Jelentősen nő az eljutási idő.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
