Virág Barnabás: az MNB fő ellensége az infláció
Három órakor sajtó háttérbeszélgetést tartott Virág Barnabás, az MNB alelnöke. A jegybank ma újabb 30 bázisponttal 2,4%-ra emelte az alapkamatot, ennek hátteréről beszélt elsősorban.
Három órakor sajtó háttérbeszélgetést tartott Virág Barnabás, az MNB alelnöke. A jegybank ma újabb 30 bázisponttal 2,4%-ra emelte az alapkamatot, ennek hátteréről beszélt elsősorban.
Az MNB jövőre a korábban vártnál sokkal magasabb inflációval számol, derül ki a friss előrejelzésből. Az idei 5%-os pénzromlás után jövőre is hasonló, 4,7-5,1%-os áremelkedési ütem következhet. Emellett a romló gazdasági környezettel összhangban a 2021-2022-es GDP-növekedési prognózisokat lejjebb húzta a jegybank.
Újabb kötvény kibocsátásáról határozott a 4iG, a 10 éves futamidejű, az ötödik év végétől amortizálódó kötvények felajánlott össznévértéke 350 milliárd forint. A kötvényekre vonatkozó aukcióra 2021. december 15-én kerül sor.
Kedden 30 bázisponttal 2,4 százalékra emelte az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa – jelentette be a jegybank. Mivel a jegybank irányadó eszköze november óta valójában az egyhetes jegybanki betét kamata, a mostani kamatemelés csak szimbolikusnak nevezhető. Az egynapos betét kamatának 80 bázispontos emelésével az megegyezik az alapkamattal, a folyosó tetején az egynapos hitelkamat pedig szintén 30 bázisponttal emelkedett.
Délután három órakor online háttérbeszélgetést tart Virág Barnabás, az MNB alelnöke „a monetáris politika aktuális kérdéseiről” – derül ki a jegybank meghívójából. A kamatdöntés kapcsán biztosan lesznek érdekességek, melyeket kommentálhat az alelnök.
Novemberben közel 1000 milliárd forinttal csökkent a kincstári egységes számla (kesz) állománya – derül ki az MNB hétfő reggel megjelent friss mérlegstatisztikájából. Ezzel két hónap alatt szinte teljesen eltűnt a szeptemberi devizakötvényből származó 1500 milliárd forintnyi forrás.
Az elmúlt négy hétben összesen 150 bázisponttal emelte az irányadó kamatot az MNB, mely novemberben átállt a heti kamatmeghatározásra. A szigorítás várhatóan folytatódik, azonban a keddi „rendes” kamatdöntő ülés sem lesz érdektelen, hiszen egyrészt akár további intézkedéseket is hozhat a Monetáris Tanács, másrészt a kamatpályával kapcsolatos kommunikáció is frissülhet, harmadrészt pedig jön a friss inflációs és GDP-prognózis.
Szinte minden napra jut fontos kamatdöntés a héten, számunkra persze az MNB Monetáris Tanácsának keddi ülése lesz a legfontosabb. A karácsony előtti hajrában azonban még lépnie kell a Fednek, az EKB-nak, a brit és a japán jegybanknak is. Emellett jönnek előzetes bmi-adatok, illetve Kínában is fontos statisztikák jelennek meg. Vagyis összességében úgy foglalhatjuk össze a következő napokat, hogy rég volt ennyire mozgalmas hetünk, mint most.
A következő két-három évben a Magyar Nemzeti Bank magas kamatszintet fog fenntartani, hogy stabilizálja a forint árfolyamát - mondta Zsiday Viktor befektetési szakember a Spirit FM-nek.
Nominálisan még soha nem ért el ekkora (642 milliárd forintos) nyereséget a magyar bankszektor, mint az idei első három negyedévben, tőkearányos megtérülése azonban még kissé elmarad a koronavírus-válság előtti szinttől. Négy bank szállította az ágazat nyereségének a háromnegyedét, az OTP egymaga pedig a felét. Az állam költekezése a lakosság felé, a moratórium tömeges lejárta és a rövid hozamok emelkedése pozitívan hat a bankok nyereségére, nagy kérdés azonban, hogy az egyre rémisztőbb infláció nyomában a hitelkamatok kényszerű emelése mennyire fékezi le jövőre legfontosabb bevételi forrásukat, a hitelpiacot.
Csökkent az MNB-nél elhelyezett betétek állománya, de az eddigihez hasonlóan a jegybank most is minden ajánlatot elfogadott. Ennek azért van jelentősége, mert csak így lett effektív a mai újabb 20 bázispontos kamatemelés.
Újabb 20 bázisponttal 3,3%-ra emeli az irányadó kamatot csütörtökön az MNB – derül ki az egyhetes betéti tender meghirdetéséből. Ezzel bő három hét alatt már 150 bázisponttal emelte meg az irányadó kamatot a jegybank, a jövő héten pedig jön a „rendes” kamatdöntő ülés.
Nem nagyon van más lehetősége a jegybanknak, mint tartósan magas kamatszinttel leszorítani az inflációs várakozásokat, ami azt jelenti, hogy a 2013-2021 közötti monetáris politikának vége, a forint árfolyama stabilizálódhat, a lakáspiaci árak pedig oldalazásba válthatnak át – írja a blogján Zsiday Viktor.
A ma megjelent novemberi inflációs adat 7,4%-os értékével 14 éves csúcsot jelent. Ennek fényében már nem meglepő, hogy az inflációt mélyebben megvilágító mutatók is igen látványos görbéket rajzolnak ki.
Az MNB felülvizsgálta a devizaegyensúly mutatóra (DEM) vonatkozó szabályozását és döntött annak aszimmetrikus lazításáról. A módosítás nagyobb teret ad a bankok devizaswap-piaci aktivitásának, de nem jár a rendszerkockázatok érdemi növekedésével - írja tegnapi indoklásában a jegybank.
Az MNB visszavonta a Holmium Work-Out Zrt hitel- és pénzkölcsön nyújtására, illetve követelésvásárlásra vonatkozó engedélyét és elrendelte a pénzügyi vállalkozás végelszámolását. Az intézkedés oka többek között, az, hogy a pénzügyi vállalkozás nem felel meg a hitelintézeti törvény prudens működést meghatározó előírásainak.
Egy év alatt 340-ig erősödhet a forint az euróval szemben, ezzel 2022 egyik legjobb befektetése lehet a magyar deviza – derül ki a Societé Generale (SocGen) most megjelent kitekintéséből. A bank szakemberei tíz legvonzóbb befektetésük közé is beválogatták a magyar devizát. Viszont nem mindenki ennyire optimista a forint kilátásait illetően, a Commerzbank szerint jöhetnek még új történelmi mélypontok jövőre is.
Az infláció leszorításáig még hosszú, kiszámítható pályán haladó kamatemelési ciklusra kell készülni - erősítette meg Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Világgazdaságnak.
Novemberben 7% fölé emelkedhetett az infláció, ami 2007 óta nem látott rekordot jelentene – derül ki a Portfolio elemzői felméréséből. A jó hír, hogy decembertől talán már lassú csökkenésnek indulhat az áremelkedési ütem, legalábbis az elemzők nagy része erre számít. Viszont a csökkenés a korábban reméltnél lassabb lehet, a többség szerint még 2022-ben is csak álom marad a 3 százalékos jegybanki cél elérése.
A teljes fennálló jelzáloghitel-állomány 40 százalékának, mintegy 466 ezer szerződésnek változhat meg a kamata 2021 közepe és 2022 közepe között – közölte a napokban az MNB. Mivel emelkedik a kamatkörnyezet, ez jellemzően törlesztőrészlet-emelkedést jelent az érintetteknek, amire a devizahiteles kataklizma óta alig volt példa, és aminek a várható mértékéről és eloszlásáról most minden eddiginél részletesebb adatokat közölt a jegybank. Jobban fest a makrokép, mint eddig gondoltuk, de a „végkifejlet” azon múlik majd, hol áll meg az infláció és vele a kamatemelések sorozata.
Nagyon nem akarnak bírságokat fizetni.
Új technikákkal próbálkoznak a csalók.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Moszkva válaszcsapást ígért.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
