Kevesen jelentkeztek eddig a törlesztési moratórium meghosszabbítására, de az október 31-ei határidőig ez még változhat. A PIN-kódos kártyás vásárlás 15 ezer forintos alsó korlátjának esetleges megemeléséről és a Zöld Otthon Program fogadtatásáról is nyilatkozott az MNB alelnöke.
A lakáshitelezés 10-20%-át adhatja a Zöld Otthon Program a következő időszakban, növekedési többletet viszont inkább csak közép- és hosszútávon generálhat a hitelpiac számára – vélik a Portfolio által megkérdezett banki szakértők. Miközben a kezdeti érdeklődés jelentős, van, aki szerint a megfelelő energiahatékonysággal rendelkező lakások kínálata szűk keresztmetszet lehet, mások a hitelközvetítő jutalékok közelmúltbeli, MNB-s vezetői körlevélben megjelent korlátozásában látnak jelentős visszafogó erőt a zöld lakáshitelek piacán.
Virág Barnabás MNB-alelnök csütörtökön azt nyilatkozta, hogy Magyarországnak nagyobb szigorításra van szüksége, mint ami szeptemberben látszott. A jelzésre azonnal erősödésbe kezdett a forint, amely a reggeli órákban markánsan gyengült az euróval szemben.
Fontos könnyítést lengetett be az MNB a ma kiadott makroprudenciális jelentés publikálásával együtt: az elszálló lakásárak miatt a fiatalabb korosztály első lakáshoz jutásának támogatása érdekében lazíthatnak a hitelfedezeti mutató szabályain. A hitelfedezeti mutató korlátjának 5-10 százalékponttal való esetleges emelése évente akár 20 ezer ügyfél lakáshoz jutását könnyíthetné meg. A jelentésben a hitelezési pályáról, a moratóriumról, a zöld hitelekről is részletes elemzéseket tett közzé a jegybank.
Június óta már 120 bázisponttal emelte meg az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa, azonban a forint nem tud érdemben erősödni. Sőt, a napokban féléves mélypontra gyengült a magyar deviza az euróval szemben, a jegybanki szigorítás mellett is lassan a történelmi mélypont fenyeget 370 közelében. De mi történt a piacon, ami miatt hirtelen a forint ellen fordult a hangulat?
Kiemelten érdemes lehet ma odafigyelni kriptovaluta-piacra, ha ugyanis az amerikai tőzsdefelügyelet nem kifogásol semmit, akkor megkezdődhet az első amerikai bitcoin ETF kereskedése. Az ázsiai tőzsdék ma jól teljesítettek, iránykeresés jellemzi az európai tőzsdéket. Egy kedvezőtlen makrohír befolyásolhatja a befektetői hangulatot, csökkent ugyanis az építőipari termelés az euróövezetben és az EU-ban augusztusban. Idehaza az MNB Monetáris Tanácsa a jegybank korábbi jelzésének és az elemzői várakozásoknak is megfelelően 1,8 százalékra emelte az alapkamatot a mai ülésén. A rövid távú kérdés az lehet, hogy miként értékeli a piac, hogy a tartósan gyenge forintárfolyam és a kilencéves csúcsra emelkedő infláció közepette a jegybank a nyári 30 bázispontos emelések után áttért a 15-ös ütemre. Egyelőre heves reakciókat nem láthatunk a tőzsdéken, a BUX enyhe mínuszban áll - a forintot azonban azonnal megütötték a továbbra is visszafogott kamatemelés hírére. A tengerentúli tőzsdéken kifejezetten jó hangulatban indult a kereskedés a többnyire jól sikerülő negyedéves gyorsjelentések közepette.
Délelőtt még határozott erősödést mutatott a forint az euróval szemben arra a friss piaci várakozásra, hogy a Magyar Nemzeti Bank esetleg a piaci konszenzusnál (15 bázispont) nagyobb kamatemeléssel lepi meg a piacot, a minapi régiós tapasztalatok alapján, illetve azután, hogy a miniszterelnök főtanácsadója a Portfolio mai Budapest Economic Forum konferenciáján félszívűnek mondta az eddigi monetáris szigorítást. Az MNB azonban nem lepte meg a piacot, 15 bázisponttal 1,8%-ra emelte az alapkamatot, aminek hírére azonnal megütötték a forintot, aztán újabb ütést kapott 3 órakor, a kamatdöntési közleményre, pedig abból kikerült a "kisebb lépésközökkel történő" kamatemelési ütem kifejezés, illetve Virág Barnabás MNB-alelnök a Portfolio konferenciáján is azt üzente, hogy 2022-ig átnyúlóan is folytatódni fog a kamatemelési ciklus. Aztán Virág a Portfolio-nak adott villáminterjúban azt is jelezte, hogy decemberig havi 15 bázispontos ütemmel emelnek, és majd az akkori friss inflációs jelentés tükrében döntenek a jövőre is áthúzódó kamatemelési ciklusról. Mindezek tükrénben délután háromnegyed öt tájban kissé 362 felett, azaz háromhavi mélypont közelében hullámzott a forint az euróval szemben.
Londoni pénzügyi elemzők szerint valószínű, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 15 bázispontos lépésekben folytatja a jelenlegi kamatemelési ciklust, de erősödhet a jegybankra nehezedő piaci nyomás az agresszívabb szigorító lépések végett.
A jelenlegi pályát egy maratoni futáshoz hasonlítanám, minden pályaszakaszt olyan sebességgel kell megfutni, hogy képesek legyünk végig érni a pályán. Ebben a szakaszban 15 bázispontos tempóban haladunk előre, a következő előrejelzést majd decemberben készítjük, amikor megint átfogóan értékeljük a teljes makrogazdasági képet és döntünk a következő időszakról – mondta a Portfolionak adott villáminterjúban Virág Barnabás, az MNB alelnöke a Budapest Economic Forum konferencián tartott beszéde után.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 15 bázisponttal, 1,8%-ra emelte az alapkamatot a mai ülésén. A kamatfolyosó két szélét (egynapos betét és hitel) ugyanilyen mértékben változtatta az MNB. A döntés megfelelt a jegybank korábbi jelzésének és az elemzői várakozásoknak. Az elemzők egyetértenek abban, hogy az inflációs folyamatok akár nagyobb kamatemelést is indokolhattak volna. Úgy vélik, hogy a következő hónapokban is folytatódhat a kamatok emelése.
Hosszú lesz az út, addig megyünk, amíg szükséges. A monetáris szigorítás 2022-ben is folytatódik – mondta Virág Barnabás, az MNB alelnöke a keddi kamatdöntést követően a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján. A Monetáris Tanács tagja kiemelte, hogy szeptemberhez képest az inflációt illetően a felfelé mutató kockázatok erősödtek, nagyrészt az energiaárak emelkedése miatt lehet a vártnál magasabb az áremelkedési ütem.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a korábbihoz képest valamelyest héjább hangvételű üzeneteket fogalmazott meg a kamatdöntés utáni közleményében, azonban ezek mindössze halvány utalások. Tartósabb inflációs kockázatokat hangsúlyoznak, és havi kamatemeléseket vetítenek előre, ez összhangban van az elemzői várakozásokkal. A közleményből viszont kikerült a "kisebb lépésközökkel történő" kamatemelési ütem, ami akár azt is sugallhatja, hogy az MNB visszatérhet ahhoz a gyorsabb szigorítási tempóhoz, amit nyáron folytattak.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 15 bázisponttal, 1,8%-ra emelte az alapkamatot a mai ülésén. A kamatfolyosó két szélét (egynapos betét és hitel) ugyanilyen mértékben változtatta az MNB. A döntés megfelelt a jegybank korábbi jelzésének és az elemzői várakozásoknak. A rövid távú kérdés az, miként érétkeli a piac, hogy a tartósan gyenge forintárfolyam és a kilencéves csúcsra emelkedő infláció közepette a jegybank a nyári 30 bázispontos emelések után áttért a 15-ös ütemre. Előre tekintve pedig az a kérdés, hogy mikorra tér vissza az infláció a jegybak 2-4%-os toleranciasávjába. A 15 órakor megjelenő közlemény tartalma kulcskérdés lesz, hiszen az elmúlt hetek folyamatai inkább a felfelé mutató inflációs kockázatokat erősítették. A befektetők nem várták meg a közleményt: a döntésre gyengült a forint.
A korábbi elektronikus pénzkibocsátó szolgáltatói piacralépése után immáron bankként, azaz explicit betétbiztosítási védettséget élvező szolgáltatás nyújtójaként is megjelent hazánkban a Revolut. Az eddigi értesülések szerint jelenleg határon átnyúló intézményként (később fióktelepeként), leánybank alapítása nélkül tervez működni, amivel kapcsolatban már az MNB és az OBA is megszólalt. Hogy mit jelent praktikus ügyfélnyelven annak különbsége, hogy határokon átnyúló banki szolgáltatás, vagy fióktelepi működés, arról megkérdeztük az OBA korábbi szóvivőjét, a határokon átnyúló európai kártalanítási rendszer kidolgozásában egykor vezető szerepet játszó Tóth Istvánt, aki ma a hazai fintech piaci szereplőnek, a Talk-A-Bot-nak a kommunikációs vezetője.
Jelenleg van egy divergencia a monetáris és a fiskális politika között, ez hosszútávon fenntarthatatlan – mondta a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján Nagy Márton. A miniszterelnök gazdaságpolitikai főtanácsadója szerint a jegybank csak „félig szigorít”, az infláció pedig fennmaradhat a következő másfél évben.
A héten az MNB kamatdöntése lesz a legfontosabb esemény itthon, emellett csütörtöktől uniós csúcsot tartanak az állam- és kormányfők. Orbán Viktor a múlt héten már előrevetítette, hogy ismét heves vitákra készül az energiaválság megoldásával és a klímavédelem költségeivel kapcsolatban.
Ha hiszünk az MNB Monetáris Tanácsának, akkor kedden szinte borítékolható az újabb 15 bázispontos kamatemelés. Szeptemberben ugyanis meglepte a piacot a jegybank, hogy a vártnál kisebbet emelt a kamaton, ugyanakkor jelezte, hogy a szigorítási ütem irányadó lesz a következő hónapokra nézve. Az egyetlen bizonytalanság most az, hogy azóta megjelent egy vártnál magasabb szeptemberi inflációs adat, a forint pedig nem tud eltávolodni a 360-as lélektani szinttől az erősödésben. Éppen ezért most az a kérdés, hogy tartja magát az egy hónappal ezelőtti kommunikációhoz az MNB vagy ismét erőteljesebb szigorítással üzen majd a befektetőknek.
Megvan, hogy mikor vezeti be a Delta Technologies az új részvényeket a tőzsdére, miután az MNB szeptemberben jóváhagyta az ehhez szükséges tájékoztatót - derül ki a vállalat BÉT-közleményéből.
Jövő kedden ismét kamatdöntő ülést tart az MNB Monetáris Tanácsa, majd nem sokkal a döntés után a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján ad elő Virág Barnabás, a jegybank alelnöke.
A bankok még mindig nehezen lépnek ki a komfortzónájukból, ha a felhőinfrastruktúra bevezetéséről van szó, aminek sok esetben a stabilitás mint érték elvesztésétől való félelem az oka, de az sem eldöntött kérdés, hogy az implementációval költséghatékonyabb lesz-e a működés. A felhőalapú rendszerek előnyeinek kihasználása viszont egyértelműen stratégiai kérdés és a siker elsősorban azon múlik, hogy a szereplők elsajátítják-e a működtetéshez szükséges újszerű gondolkodásmódot - hangzott el a Portfolio Banking Technology II./B szekciójának panelbeszélgetésén, aminek a fókuszában a felhő technológia és a bankrendszer kapcsolata állt.
Össztüzet zúdított a szlovák politikai felsővezetés az ukránokra.
Orosz tankok ellen készülődnek.
Csak találgatja egyelőre a rendőrség, hogy történhetett.
Ugyanakkor Donald Trump is hibás jelölt.
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
