A múlt hét a forint hullámzásáról szólt, és ez várhatóan a napokban is folytatódik. Makroadatoknak kicsit híján leszünk, viszont az MNB várhatóan megint dönt az alapkamatról, külföldön pedig az EKB és a Fed közelgő kamatdöntései, valamit az euró-dollár paritással kapcsolatos kilátások mozgathatják a dollárt.
A forint csütörtöki óriási - napon belüli - fordulata és a pénteki erősebb szinteken hullámzása után most nyilván az áll a befektetők fókuszában, hogy merre tovább. Ennek kapcsán szedtünk most össze néhány támpontot.
Tovább bővült a hazai fintech ökoszisztéma, 2020-ban már 146 darab fintech tevékenységgel foglalkozó, aktívan működő vállalat volt Magyarországon – állapítja meg az MNB a 2022-es Fintech és Digitalizációs jelentésében. Az alapvetően továbbra is B2B üzelti modellben működő szektor jövedelmezősége és árbevétele a szereplők kétharmadánál 2020-ban is nőtt.
"Tagjelölés a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsába" napirendi ponttal kezdődő ülést tart hétfőn a parlament Gazdasági Bizottsága - szúrta ki a Napi.hu.
Egy korábbi monetáris tanácsi döntés alapján ma eurolikviditást nyújtó devizaswap tendert tartott a Magyar Nemzeti Bank, amelyen minden banki ajánlatot elfogadott és így 1588 millió eurónyi devizalikviditást nyújtott. Jövő hétfőn újabb devizalikviditást nyújtó swaptender lesz.
Az MNB 2021 júniusa óta küzd kamatemeléssel az infláció ellen, de az irányadó kamaton még nem emelt akkorát, mint most csütörtökön, és az alapkamat sem ugrott azóta akkorát, mint ebben a két hétben. 0,6%-ról indultunk tavaly, jövő keddtől viszont várhatóan mindkettő 9,75%-on áll majd. Összegyűjtöttünk 10 fontos aspektust, amelyben a drasztikus kamatemelkedés hatással lehet az életünkre.
Júniusban 11,7%-ra emelkedett az éves inflációs Magyarországon, a maginfláció pedig egészen 13,8%-ig szárnyalt – közölte a KSH péntek reggel. Délelőttre a jegybank is publikálta szokásos alapmutatóit, melyek szintén minden téren további emelkedést mutatnak.
Óriási napon belüli fordulatot láttunk csütörtökön a forint árfolyamában, hiszen reggel még 415 felett is járt az euróval szemben, kora estére viszont már az újabb és újabb erősödési hullámokban 402,5-ig jutott. Mindez amellett következett be, hogy estére még tovább erősödött a dollár az euróval szemben, azaz alapesetben továbbra is ellenszél fújt a forintnál. Mindez jól rávilágít arra, hogy a magyar gazdaságpolitika elmúlt 24 órában mutatott látványos fordulata kellett ahhoz, hogy a forint is óriási fordulatot mutasson be.
3 nap alatt 16 egység és a 416-os euró-forint árfolyam. Ez volt az a két szám, ami már áttörte a gazdaságpolitika ingerküszöbét és reagált a kormány és a jegybank, ha nem is összehangoltan, egymásra épülve. 24 óra leforgása alatt lépett ugyanis a Magyar Nemzeti Bank a forint védelme érdekében, majd átpasszolta a labdát a fiskális politikának, amely csütörtök délután vette a lapot. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter mellett Orbán Viktor miniszterelnök is fontos üzeneteket küldött az EU-megállapodás ügyében.
Jövő héten kedden összezárhatja az egyhetes betéti kamat és az alapkamat közötti különbséget az MNB a jegybank csütörtök délutáni közleménye szerint. Ezt azután adta ki az MNB, hogy ma délelőtt 200 bázisponttal emelte az egyhetes betéti tenderen a felkínált kamatot. Az MNB tehát a mai közlemény alapján egy nem kamatmeghatározó ülésen emelheti az alapkamatot, ráadásul drasztikusan, ami figyelemre méltó fejlemény. Emellett a közleményében hangsúlyozza az intézmény: minden eszközt bevet az árstabilitás elérése és fenntartása érdekében, mert a jelek szerint a forint gyengülését veszélyesnek tartja az inflációs kilátások szempontjából is. Mindez azért is nagyon érdekes, mert a jegybank nem szokott közleményt kiadni az egyhetes betéti tender délutáni lezárásakor. A mai közlés azért is fontos, mert mivel nem vár a hónap végéig a kétféle kamat összeolvasztásával az MNB, így egyúttal megnyitja a teret azelőtt is, hogy a következő hetekben még tovább, a 10% feletti tartományba, emelhesse az egyhetes betéti tenderen felkínált kamatot (ha szükséges), mert jövő kedden már az alapkamat is jókorát ugrik, amihez igazodik a kamatfolyosó felső széle.
Továbbra is nagyrészt nemzetközi tényezőkkel magyarázható a forint gyengülése, de persze vannak magyar sajátosságok – mondta a Portfolio kérdésére Szabó Viktor. Az abrdn londoni befektetési igazgatója szerint a régióban sem lehet majd lassítani a kamatemelések ütemét, a lengyel és a cseh jegybank esetében ezt szintén a piac kényszeríti ki.
Az eddigi 7,75 százalékról 200 bázisponttal 9,75%-ra emeli az irányadó kamatot az MNB – derül ki az egyhetes betéti tender csütörtöki meghirdetéséből. A lépés mértéke volt meglepő, Virág Barnabás szerdai kijelentései után csak az volt a kérdés, mennyit emelnek a kamaton.
Májusban először 6% fölé ugrott az új piaci lakáshitelek átlagkamata. A Zöld Otthon Programnak köszönhetően azonban még mindig tart a kitörő lendület a lakáshitelezésben: soha nem vettünk fel annyi lakáshitelt (154 milliárd forintot), mint az év ötödik hónapjában. Az MNB friss adatai szerint a személyi kölcsönöknél és a vállalati hiteleknél sem látható egyelőre visszaesés, pedig a piaci kamatok töretlenül nőnek. Egy átlagos lakossági forintbetétre még mindig csak 2,8%-ot fizettek a bankok, de feltehetően nem ezzel, hanem az infláció megtakarításokra gyakorolt negatív hatásával és az állami kifizetések elköltésével magyarázható az, hogy stagnálásba váltott a háztartási betétállomány bővülése.
Ugyan csak péntek reggel érkezik majd a júniusi inflációs statisztika, de egyértelműen az a hét legfontosabb adatközlése magyar szempontból. Közben persze fél szemmel érdemes lesz figyelni az MNB egyhetes betéti tenderét, főleg akkor, ha tovább gyengül a forint, a KSH pedig fontos adatokat közöl a magyar gazdaság májusi teljesítményéről.
Idén egészen elképesztő ütemben híznak az állami költségvetés adó- és járulékbevételei - derül ki a Magyar Nemzeti Bank héten megjelent Inflációs jelentéséből. Jelentős és a korábbi éveket messze felülmúló bevételek folynak be az államkasszába a cégektől, valamint a fogyasztás alapú bevételekből is, de a lakosság befizetései is hatalmasak, pedig ott ellentétes hatást fejtett ki az szja-visszatérítés is.
A különadók és egyéb adóemelések bejelentése óta zajlik a vita arról, hogy végül kik fizetik meg azokat, vagyis hogy a vállalatok mennyire képesek beépíteni a magasabb adóterheket az áraikba és ezáltal mennyiben tudják továbbhárítani azokat. A jegybank héten megjelent Inflációs jelentéséből pedig kiolvasható a válasz, ami azt üzeni: a fogyasztók nem ússzák meg olcsón a brutális költségvetési kiigazítást.
Az MNB megvizsgálta a hazai elektronikus fizetési szokásokat, a felmérésük szerint 2020-ban már a felnőtt lakosság 80 százaléka vette igénybe az elektronikus fizetési lehetőségeket. A részletes elemzés szerint egy jól körülhatárolható csoportnak igenis az elektronikus fizetések árazásával van baja, azaz túl drágának tartják a banki szolgáltatást, ezért nem fizetnek elektronikusan. Illetve továbbra is az egyik legnagyobb gondot a készpénzben jelentkező jövedelem jelenti az elektronikus fizetések további térhódítása előtt.
Borúlátó képest festett a jegybank az inflációról, az idei évre 11-12%-nál is nagyobb éves átlagos inflációról tettek előrejelzést, az év második felében lehet olyan hónap, hogy 16%-ot fogunk látni. Ami talán ennél is sokkolóbb, hogy a jövő évi 3-5%-os előrejelzést 7-9%-ra húzták fel, tehát jövőre is lehet 10% körüli infláció Magyarországon. Ebből látszik, hogy a jegybank elég pesszimista azzal kapcsolatban, milyen gyorsan tud lefutni az árhullám, ami az energiaárak, nyersanyagárak oldaláról jön, és milyen gyorsan tudunk visszatérni az árstabilitáshoz - mondta Madár István, a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon megjelenő podcastjének csütörtöki adásában, miután az MNB közzétette új prognózisait a fontosabb gazdasági mutatókról.
Az MNB az elmúlt negyedévekben érdemi és növekvő túlértékeltséget mért a lakáspiacon, amely a hitelezéssel összefüggő bankszektori kockázatok növekedésével párosult. Ezek a kockázatok egyelőre az elmúlt hónapok háborús helyzettel összefüggő bizonytalanságával együtt sem mérséklődtek, így a bankok ellenállóképességének szabályozói eszközökkel való támogatása indokolt. Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa ezért a banki tőkekövetelmények emelése mellett döntött, és az anticiklikus tőkepufferráta mértékét annak 6 éve való bevezetése óta először, 2023. július 1-jétől 0,5 százalékra emeli - olvasható az MNB közleményében.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének csütörtöki adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy alacsony járványügyi készültség mellett kezdtek el emelkedni a koronavírus-esetszámok Magyarországon. Arról, hogy ebben a helyzetben milyen óvintézkedéseket érdemes tenni, illetve hogy mi a tudományos álláspont a harmadik és negyedik oltással kapcsolatban, Dr. Jakab Ferenc virológust, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának tudományos dékánhelyettesét kérdeztük. Az adás második részében az MNB által ma közzétett gazdasági előrejelzésekről, többek között az idei és jövő évi inflációról, valamint a gazdaság várható teljesítményéről lesz szó. A témával kapcsolatban Madár István, lapunk Makro rovatának vezető elemzője volt a Checklist vendége.
Ennek egyetlen célja van.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Esik az arany és az olaj, emelkednek a tőzsdék.
Egyre többen osztják ezt a véleményt.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
