A várakozásoknak megfelelően ismét 6,45%-os kamat mellett hirdette meg egyhetes betéti tenderét az MNB, vagyis nem változtat az irányadó kamaton. Kérdés, hogy ma a régiós jegybankok milyen ütemben zárkóznak majd fel.
Kiadta az MNB a 2022-es Zöld Pénzügyi Jelentését, amelyben a legjobb nemzetközi gyakorlatokat, a klímaváltozásból eredő pénzügyi kockázatokat, a zöld finanszírozás fellendülését, az oktatási és kutatási tevékenységek fontosságát, valamint a főbb hazai szabályozási változásokat foglalták össze. A bemutató során Kandrács Csaba, az MNB Pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke arról is beszélt, hogy az egyelőre felfüggesztett zöld átállást segítő programok - például a Zöld Otthon Program, vagyis a lakossági zöld hitel - milyen feltétel mellett indulhatna újra.
Az MNB mától felfüggesztette a SET Group részvényeinek tőzsdei kereskedését és 6 millió forint összegű felügyeleti bírságot szabott ki, mivel a kibocsátó nem tette közzé határidőben a 2021-es pénzügyi évről készített éves jelentését. A jegybank a tájékoztatási kötelezettségnek való jogszabályi megfelelés témájában jelenleg célvizsgálatot is folytat a kibocsátónál és a közelmúltban feljelentést is tett – derül ki az MNB közleményéből.
A múlt havihoz hasonlóan 30 bázisponttal, 6,45%-ra emelte az egyhetes betét irányadó kamatát az MNB. Ezzel tovább szűkült a szakadék az alapkamat és az irányadó ráta között, a várakozások szerint a kettő hamarosan összeolvadhat.
Kétéves gazdasági stabilizációs programot javasol az MNB, melyet néhány héten belül eljuttat a kormánynak – mondta a keddi kamatdöntés után Matolcsy György. Egyelőre keveset tudni a készülő program részleteiről, azonban talán ennél is fontosabb lesz, mennyire talál ez nyitott fülekre a kormánynál.
A Monetáris Tanács újabb 100 bázisponttal 5,4%-ra emelte az alapkamatot kedden, a döntés megfelelt a várakozásoknak. Délután három órakor online sajtótájékoztatót tartott Matolcsy György jegybankelnök, aki kiemelte, hogy az MNB kétéves gazdasági stabilizációs programot dolgoz ki, melyet a kormánynak heteken belül eljuttatnak. Szerinte "kreatív, merész és unortodox" lépésekre van szükség.
„A megnövekedett fundamentális inflációs kockázatok mérséklése és a várakozások megfelelő alakítása” tette ma is indokolttá a 100 bázispontos jegybanki alapkamat emelést és ez a két tényező „a következő időszakban is az alapkamat-emelési ciklus folytatását teszi szükségessé” - derült ki a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa mai kamatemelési indoklásából.
Kedden újabb 100 bázisponttal 5,4%-ra emelte az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa. A lépés megfelelt a várakozásoknak, nemsokára maga Matolcsy György beszél majd a döntés hátteréről.
Online sajtótájékoztatót tart délután az MNB, ám a megszokotthoz képest nem Virág Barnabás, hanem Matolcsy György, az MNB elnöke beszél majd a döntés hátteréről. Ez pedig akár komolyabb bejelentést is jelezhet.
Itthon az MNB kamatdöntése a hét legfontosabb eseménye, a világ azonban az orosz-ukrán háború mellett elsősorban a friss GDP-adatokra figyelhet. Több helyről is érkezik az első negyedéves szám, amit még csak minimálisan érint majd a háború, de a kilátások érezhetően romlanak.
A múlt havinál eseménytelenebb kamatdöntésre készülhetünk kedden, hiszen a Monetáris Tanács márciusban kijelölte a szigorítás várható pályáját, amiről most nincs oka letérni, illetve most nem érkezik friss előrejelzés sem. Persze így is tudna meglepetést okozni a jegybank, a nagyobb kérdés az, hogy akar-e.
A tőke- és pénzpiaci klímakockázatok voltak fókuszban a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) és a Hitelintézeti Szemle szakmai konferenciáján legutóbb. Három előadó mutatta be, hogy a klímakockázatok hogyan szivárognak be az egyes piacokra, többek között a pénzügyi rendszerekbe, a jelzáloghitelezésbe, valamint a vállalati hitelkitettségbe. Az adathiány, illetve a megfigyelések sokfélesége miatt a hitelezés és pénzügyi rendszerekben nehéz mérni a klímakockázatokat, ez a "láthatatlanság" pedig veszélyeztetheti, többek között a pénzügyi stabilitást is.
Szuperszámítógépet fejleszt partnereivel együtt az OTP Bank, az MNB már kereskedelmi bankokat megelőzve használ a működésében gépi tanulásos chatbotot, s sem a magyar, sem pedig a közép-kelet-európai bankszektor nem áll rosszul a mesterséges intelligencia implementációjával. Ennek kapcsán kérdeztük a Checklistben, lapunk napi podcastjének szerdai műsorában Tonács Attilát, a Portfolio Pénzügy rovatának elemzőjét a technológia jelenéről és jövőjéről a pénzügyi szervezetek kontextusában.
Változatlanul 6,15%-os kamat mellett hirdette meg egyhetes betéti tenderét az MNB, vagyis nem változik az irányadó kamatszint. A jövő héten viszont jön a Monetáris Tanács ülése, amit követően az egyhetes kamat is tovább emelkedhet.
"Teljesen újra kell rajzolni a közgazdaságtant, és a pénzügyi rendszert is át kell alakítani" - hangzott el a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértőinek fenntartható gazdaságról szóló kerekasztal-beszélgetésén. Virág Barnabás, az MNB alelnöke a pénzügyi rendszer hosszú távú szemléletre való felkészítéséről, illetve a jegybank szerepéről beszélt, míg Dr. Aszódi Attila, a BME Természettudományi Karának dékánja a zöld átállás technológián alapuló támogatásával és a háború okozta energiapiaci változásokkal kapcsolatban szólalt meg.
Az MNB összesen 9,15 millió forint bírságot szabott ki a Patika egészségpénztárra, egyebek közt az egyéni számlák tartalékának nyilvántartására, a hozamfelosztásra, a tagsági jogviszonyok megszűnésére, a szolgáltatási igény bejelentésére irányadó határidőre, a pénztári kifizetések jogalapjának ellenőrzésére és teljesítésének határidejére vonatkozó jogszabályok megsértése miatt.
A korábbi évekhez hasonlóan tovább gyarapodott a Pallas Athéné Alapítvány vagyona, amely 2022. első negyedévét is eredményesen zárta. Az Optima Befektetési Zrt. mint az alapítványi vagyon kezelője, 244 millió forinttal gyarapította az alapítványi összvagyont, így az az első negyedév végén összesen 280,8 milliárd forintot tett ki.
Változatlanul érvényes az OTT-One részvények tőzsdei kereskedésének felfüggesztése, mert a kibocsátó könyvvizsgálója visszavonta a társaság 2019. évi éves beszámolójára vonatkozó auditori jelentését. Az OTT-One – bár időközben közzétette a 2020-ra és a 2021. első félévére vonatkozó jelentéseit – így továbbra sem felel meg az MNB korábbi határozatában foglaltaknak, amely szerint a tőzsdei kereskedés újraindításához valamennyi tájékoztatási kötelezettségének maradéktalanul eleget kell tennie.
Változatlanul 6,15%-os kamat mellett hirdette meg egyhetes betéti tenderét az MNB, vagyis harmadik hete nem változik az irányadó kamat. A jegybank legközelebb két hét múlva, az áprilisi kamatdöntő ülés után módosíthat majd.
Múlt héten kevesebb szó esett róla, de a Magyar Nemzeti Bank kibővítette az NHP Zöld Otthon Program keretét 100 milliárd forinttal, és egyben szigorította annak feltételeit is. A Portfolio elemzőivel a Checklist mai adásában azt jártuk körbe, hogy milyen hatással van a szigorítás a 2,5 százalékos kamatú hitellel finanszírozható lakások körére, hogy mennyivel drágítja a változás egy családi ház megépítését, és hogy mit üzent a piacnak az MNB a keretbővítéssel.
Ugyanott próbálkoztak, ahol már sokszor.
Megnevezte a 2050-ig szóló három növekedési pillért Szijjártó Péter.
Közzétette a friss jelentését az MNB.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
