Az MNB 58 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki egy magánszemélyre a bennfentes kereskedelmet tiltó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt. A természetes személy bennfentes információ – a Delta Systems Kft. Est Media általi megvásárlása – ismeretében Est Media részvényeket vásárolt, éppen a Delta-tranzakció bejelentése előtt egy nappal, a többi befektetőhöz képest tisztességtelen előnyhöz jutva.
2023. október 1-jével 30%-ra emelkedik az eddigi 25%-ról a Jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató (JMM) értéke Magyarországon, vagyis jelzáloghiteleiket ilyen arányban jelzáloglevéllel kell refinanszírozniuk a bankoknak. Az erről szóló friss rendelet a zöld jelzáloglevél fogalmát is meghatározza.
Mind az euróval, mind a dollárral szemben a történelmi mélypontjához közel álldogált már péntek reggel is a forint, aztán ismét elkezdett esni a borongós nemzetközi befektetői hangulatban, illetve a negatív magyar reálkamat és az EU-s viták mellett. Közben a cseh korona stagnál, a lengyel zloty erősödik, ez is mutatja, hogy elsősorban magyarspecifikus okai vannak a mai gyengülésnek, és ez összefügghet a pénteki kormányzati nyilatkozatokkal, amelyek nem éppen piacbarát üzeneteket tartalmaztak. Érdemes kiemelni, hogy az elmúlt hetekben egy egyre látványosabb forintgyengülési trendvonal tolta egyre gyengébb és gyengébb szintekre. Az euróval szemben úgy tűnik, hogy a 400-as kerek szint, az eddigi történelmi forintmélypont, áttörésére készül az árfolyam.
Határozott lépésekkel tovább emeljük a kamatokat a második félévben is – mondta péntek kora délután Virág Barnabás Varsóban egy jegybanki konferencián. A kijelentés mindössze 1 percre erősítette a forintot 399-ről 398 körülig az euróval szemben, aztán újra a történelmi mélypontja közelébe bukott a magyar fizetőeszköz a bankközi devizapiacon.
Az MNB értesítette a Genertel Biztosító Zrt.-t Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítási pályázata pozitív elbírálásáról. Az új konstrukció forgalmazása így akár azonnal indulhat. A kilenc hazai biztosító által kínált MFO termékek immár bő ötszáz milliárd forintnyi lakásvagyont védenek - közölte a jegybank.
51,7 milliárd forintos veszteséget ért el 2021-ben a Magyar Nemzeti Bank (MNB), mely ezt megelőzően 2012-ben volt utoljára veszteséges – derül ki a jegybank éves jelentéséből. A veszteség önmagában nem meglepetés, hiszen számítani lehetett arra, hogy a kamatemelésekkel párhuzamosan romlik majd az eredmény, sőt a nagyságrend is tudható volt, hiszen az MNB szakértője korábban a Portfolionak adott interjúban már elárulta, hogy 50-60 milliárdos lehetett a mínusz. A magasabb kamatok miatt a veszteség idén várhatóan csak tovább hízik majd, illetve hosszabb távon is fennmaradhat.
Az idei első negyedévben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás átlagos állománydíja 46 ezer forint volt, ami csak minimális mértékben tér el 2021 azonos időszakához képest – derült ki az MNB friss negyedéves KGFB-indexéből. A fővárosi átlagdíjak 5 százalékkal mérséklődtek, a fővároson kívül tapasztalt 3 százalékos növekedés ezt azonban szinte teljesen ellensúlyozta. A kárráfordítások eközben egy év alatt 20 százalékkal nőttek, így tovább zárult a díj-kár olló.
A múlt hetivel megegyező, 6,75%-os kamaton hirdette meg csütörtöki egyhetes betéti tenderét az MNB. A lépés nem meglepő, hiszen eddig is havonta egyszer változott csak az irányadó kamat, az pedig a múlt héten megtörtént az újabb 30 bázispontos emeléssel. A havi kamatdöntés gyakorlatát tehát sem a tegnapi nagyon magas inflációs adat, sem a forint újabb gyengülési hulláma nem írta felül.
A májusban váratlanul 10,7%-ra gyorsuló éves magyar infláció nem volt önmagában meglepő a jegybank számára, de az inflációs kilátások tükrében továbbra is szükség van a kamatemelések folytatására, igaz a korábbi nagy lépéseknél visszafogottabb ütemben – jelezte egy online gazdasági fórumon szerdán Parragh Bianka.
Májusban 10,7%-ra ugrott az infláció a KSH adatai szerint, a maginfláció pedig már 12,2%-on állt. Nem sokkal később megjelentek az MNB alapmutatói, melyek szintén kivétel nélkül további emelkedést mutatnak.
Részletes elemzést tett közzé még a májusi lakáspiaci jelentésében az MNB, melyben azt vizsgálták, hogy az alapkamat emelkedésének milyen hatása is lesz a lakáspiacra. Mint kiderül, az emelkedő kamatkörnyezet középtávon (a következő 2-3 évben) jelentősen felbolygatja majd a piacot: a számítások szerint jelentősen visszaesik a forgalom, előnybe kerülnek a saját lakást vásárlók, valamint - ami talán mindenkit érdekel - a lakásárak emelkedése is lassulni fog.
A pünkösdi hosszú hétvége után a legfontosabb adat a szerdán megjelenő májusi inflációs statisztika lesz, mely szinte biztosan 10 százalék feletti áremelkedést jelez majd több mint húsz év után először. A héten az EKB kamatdöntő ülése is lényeges lehet, a devizapiacon akár komolyabb kilengéseket is hozhat.
A Magyar Bankszövetség szerint a jelenlegi környezeti feltételek mellett 2022 első negyedévében a hazai bankszektor jövedelemtermelése megszűnt, az MNB jelentése alapján viszont ugyanezen időszakra a bankszektor konszolidált nyeresége 78 milliárd forint volt. Egyebek mellett a két összeg közötti látszólagos ellentmondás feloldásáról is beszélt Palkó István, lapunk Pénzügy rovatának vezető elemzője a Portfolio Checklist pénteki adásában.
A koronavírus-járvány éveiben még az életbiztosítások voltak a magyar biztosítási piac motorjai, most ez megfordult: a nem-életbiztosítások díjbevétele 11,0%-kal nőtt az életbiztosítások 8,2%-ával szemben az első negyedévben. A számok mögé tekintve azonban „csak” az egyszeri díjas termékek visszaesése magyarázza ezt a változást, a rendszeres díjasok életbiztosítások továbbra is szárnyalnak, ahogy az elmúlt negyedévekben is láttuk. Az infláció felett nem sokkal, 9,8%-kal növekedett összességében a szektor teljes díjbevétele az egy évvel korábbihoz képest, a biztosítók profitabilitása pedig csökkent már az új különadó bevezetése előtt. A tervezett különadó 7-8 hónapnyi profitot szívhat ki egy év alatt a szektorból.
„A jelenlegi környezeti feltételek mellett 2022 első negyedévében a hazai bankszektor jövedelemtermelése megszűnt” – közölte pénteken délelőtt a Magyar Bankszövetség, kifejtve ellenkezését a kormány különadóterveivel szemben. Mivel az MNB éppen ma tette közzé a bankszektor első negyedéves statisztikáit, gyorsan leellenőrizhettük az állítás igazságtartalmát: valóban eltűnt-e a bankok profitja. Ha ügyesen nézzük a számokat, a bankszövetségnek igaza van. Az eredményromlás tetemes része egyetlen nagybank céltartalékaihoz kötődik.
Nagyon rosszul volt tálalva a kormány kiigazító csomagja, aminek szerkezete sem nyerte el a piac bizalmát, közben pedig az MNB-nek lehet, hogy nem épp most kellene lassítania a kamatemelésen – mondták a Portfolionak hazai és nemzetközi piaci szereplők a forint utóbbi hetekben látott alulteljesítésével kapcsolatban. Abban szinte mindenki egyetért, hogy fundamentálisan nem olyan rossz a helyzet, mint amilyennek tűnik, a befektetők egy része most talán túlságosan „rászállt” a magyar devizára. A lehetséges megoldások között a legtöbben az uniós forrásokról való megállapodást említették, ami sokat dobhatna a magyar eszközök megítélésén. Amíg azonban megszületik az alku még bármi jöhet, akár új történelmi mélypontot is láthatunk a forinttól.
Az előzetes ígéretének megfelelően csütörtökön újabb 30 bázisponttal 6,75%-ra emelte az egyhetes betét irányadó kamatát az MNB. A jegybank legközelebb június végén léphet, ha addig a piaci körülmények nem indokolnak beavatkozást.
A Magyar Nemzeti Bank 50 bázisponttal emelte az alapkamatot, de Virág Barnabás monetáris politikáért felelős alelnöke a jegybank háttérbeszélgetésén bejelentette, hogy az egyhetes betét kamatemelési tempója nem lassul, így csütörtökön 30 bázisponttal fogja emelni az irányadó kamatot a jegybank. Virág Barnabás mai bejelentése azt jelenti, hogy valójában nincs lassítás a szigorításban, ugyanis az irányadó egyhetes betét kamatát az eddig tervezettnél sokkal később éri utol az alapkamat. Az MNB alelnöke a sajtótájékoztatón többször kiemelte, hogy a szigorú monetáris kondíciók sokáig fennmaradhatnak, a kamatemelés az év második felében is folytatódhat. Virág az eseményen kitért a kormány adóemeléseire és a reálgazdasági kilátásokra is.
A jegybank az inflációs cél elérése érdekében fokozatosan folytatja a kamatemeléseit - derül ki a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának kamatdöntés után kiadott közleményéből. A dokumentum kiemeli azt is, hogy az MNB folyamatosan figyelemmel követi a pénzpiaci kockázatok alakulását is, és szükség esetén az eszköztár minden elemével kész rugalmasan beavatkozni.
A várakozásoknak megfelelően 50 bázisponttal 5,9%-ra emelte az alapkamatot kedden az MNB Monetáris Tanácsa, vagyis jelentősen lassítottak az eddigi havi 100 bázispontos tempón. Ennél fontosabb lehet azonban a délutáni közlemény és háttérbeszélgetés, ahol utalást tehetnek az egyhetes betéti kamat alakulására.
Kiadták a figyelmeztetéseket, itt a térkép.
Hamarosan kifuthat a 60 milliárd forintos keret.
Megismétlődik a februári helyzet.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
