A Magyar Nemzeti Bank a hagyományos kommunikációs rendnek megfelelően jelezte, hogy Virág Barnabás jegybank-alelnök online háttérbeszélgetést tart a monetáris politika aktuális kérdéseiről ma 15 órakor. A jegybank ma 14 órakor közli az alapkamatról szóló döntését, az egy órával később kezdődő eseményen a szokásoknak megfelelően ennek hátterét ismertetik.
Az MNB átfogó vizsgálata nyomán összesen 25 millió forint bírságot szabott ki a Duna Takarék Bank Zrt.-re egyebek közt a csalásmegelőzési rendszer, a projekthitelezési gyakorlat, a monitoring és behajtási tevékenység kapcsán feltárt – részben régebb óta fennálló, ismétlődő – problémák miatt. Hiányosságok merültek fel emellett az értékvesztés-képzésnél és az IT-területen is. A feltárt hibák ugyanakkor nem érintik a bank megbízható működését - derül ki az MNB közleményéből.
Az MNB témavizsgálatának megállapítása szerint a biztosítók döntően megfelelően alkalmazzák a tavaly életbe lépett új kárrendezési szabályokat, így csak kisebb hiányosságok merültek fel. Vizsgálata nyomán a jegybank összesen 11 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki hat biztosítóra a károsultak felé történő tájékoztatások elmulasztása, illetve a nem-életbiztosítási termékek esetén készítendő kárrendezési tájékoztató tartalmára vonatkozó pontatlanságok miatt - derül ki az MNB közleményéből.
Holnap összeül a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, hogy döntsön az alapkamatról. Arról a kamatról, ami a jegybank 5 százalékpontos vészkamatemelése után sem változott, ezért a konkrét döntésnek nem lesz jelentősége, ám talán néhány monetáris politikai kérdésben így is tisztábban láthatunk az ülés után.
A következő napokban elsősorban a jegybanki kamatdöntésekre, a friss harmadik negyedéves GDP-adatokra és az októberi beszerzési menedzserindexekre figyelünk. Itthon is a Monetáris Tanács keddi ülése lesz a hét legfontosabb eseménye, elsősorban a forint árfolyamára lehet hatással a lépés, illetve a kommunikáció.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist különkiadása, melyben Surányi Györggyel készített interjúnk hallható. Surányit azért kerestük meg, mert ő volt az utolsó olyan jegybankelnök, aki a jelenlegihez hasonló kamatszintek mellett igazgatta a központi bankot. Ráadásul, második jegybankelnöki időszakában, 1995 és 2001 között 28%-ról 11%-ra csökkent az alapkamat mértéke, így a jelenlegi helyzet értékelésén túl, arról is kérdeztük a pénzügy szakembert, hogy mi lehet a kiút abból a helyzetből, amiben most vagyunk.
A forint október első felében látott gyengüléséről egyre többször jutott eszembe Mario Draghi több mint tíz éve elmondott, azóta legendássá vált beszéde. Sokak szerint az fordította meg az európai adósságválság menetét, valami hasonlóra volt szükség itthon is, hogy megfékezzük a deviza kontrollálatlan gyengülését. Úgy tűnik, hogy ezt a jegybank is felmérte, a következő hónapok kérdése már csak az lesz, mennyire hiszi el a piac, hogy minden eszköz rendelkezésre áll a forint megvédéséhez. Egyelőre úgy tűnik, hogy az év végéig megoldódhatnak a forint legnagyobb problémái, utána viszont újra felvetődhet a kérdés, fenntarthatók-e a jegybanki intézkedések.
ESG és ingatlanfinanszírozás témában rendezett szakmai webináriumot ingatlanbefektetők és fejlesztők számára az RICS kelet-közép-európai tagozata és a Széchenyi István Egyetem. A rendezvényen többek között az MNB, a Deloitte és az ENSZ szakértői is képviseltették magukat, akik az ingatlanbefektetések kapcsán az aktuális zöldítési kihívásokra és trendekre hívták fel a figyelmet.
Az MNB kész addig fenntartani a múlt héten bejelentett új eszközeit, amíg nem javul számottevően a kockázati megítélésünk – mondta a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján Virág Barnabás. Az MNB alelnöke kiemelte, hogy a következő hónapok lassuló emelkedése után a jövő év első felében már megjelenhetnek a most még kezdődő pozitív jelek az inflációban, csökkenhet a drágulás üteme.
Szeptemberben történelmi csúcs közelébe emelkedett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) deviza és aranytartalékainak összege. A jegybank a Népszava kérdésére úgy fogalmazott ezzel kapcsolatban, hogy az MNB devizatartaléka megfelel a tartalékmegfelelést mérő legfontosabb mutatóknak. Közben a piaci elemzők azt számolgatják, hogy a jegybank múlt heti bejelentései mennyivel fogják csökkenteni a tartalékok szintjét a következő hónapokban.
Az MNB keddi egynapos betéti gyorstenderén 1549,220 milliárd forint betétet ajánlottak fel a bankok 18,0 százalékos kamatra, és a jegybank a teljes összeget befogadta - közölte a jegybank a honlapján. Ez eddig az egynapos betéti gyorstenderek rövid történetében a legnagyobb lekötött összeg.
Nem fog sokáig tartani a forint mostani ereje, az év végéig újra 435-ig gyengülhet a forint az euróval szemben – véli friss elemzésében a Societé Generale (SocGen) régiós elemzője. Marek Drimal szerint a jegybank pénteki bejelentései átmenetileg segíthetnek a forintnak, azonban hamarosan újra a fundamentumok kerülhetnek előtérbe, szerinte az uniós helyreállítási alap forrásairól például nem sikerül megállapodni az év végéig, így ismét nyomás alá kerülhet a forint.
Bár a pénzteremtésben sikerült visszatérni az egyensúlyhoz a kereskedelmi bankok szabályozásával, a digitális eszközök a monetáris szuverenitást több apsektusból is fenyegetik. A digitális jegybankpénz a pénz evolúciójának a következő állomása, mely az MNB szerint nem veszélyezteti a kétszintű bankrendszer működését – mondta a Portfolio Future of Finance 2022 konferenciáján Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.
Kedden is 18 százalékos kamat mellett hirdette meg új egynapos betéti gyorstenderét az MNB – derül ki a jegybank honlapjáról. Tegnap már több mint 1200 milliárd forintot helyeztek el a jegybank új eszközében.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A mai műsor első részében (02:10-től) arról volt szó, hogy a Magyar Nemzeti Bank, a monetáris eszköztár pénteki átalakításával, a gazdaság lényegi működése szempontjából hogyan üresítette ki az alapkamatot. A témával kapcsolatban Madár István, a Portfolio Makro rovatának vezető elemzője volt a Checklist vendége. Az adás második témája (25:00-tól) a szintén pénteken kibővített kamatstop rendelet volt, most már ugyanis azoknak sem kell az elszálló kamatok miatt izgulni, akik 3 és 5 éves kamatperiódusú hiteleket vettek fel korábban, november 1-től ugyanis ők is bekerülnek az intézkedés hatálya alá. A mai epizód végén (34:26-tól) pedig szó volt még az Egyenlítsük a béreket! címmel, október 20-án, az Egyenlítő Alapítvány által megrendezett konferenciáról. A téma aktualitása, hogy Magyarországon a nők átlagosan óránként 17,2%-kal keresnek kevesebbet a férfiaknál – ez több mint kéthavi bérkülönbséget jelent éves szinten –, így a Magyar Egyenlő Bérezés Napja október végére esik.
Hétfőn is 18 százalékos kamat mellett hirdette meg új egynapos betéti gyorstenderét az MNB – derül ki a jegybank honlapjáról. Közben azt is bejelentették, hogy újabb döntésig egyelőre szünetel az egyhetes betéti eszköz meghirdetése.
Az idei első félévben, elsősorban a tavaszi parlamenti választások előtt a kormány mintegy 1600 milliárd forintnyi transzfert juttatott a háztartások számára, vagyis az érintettek jövedelme ennyivel nőtt. A Magyar Nemzeti Bank szakemberei a közelmúltban becsléseket végeztek arra vonatkozóan, hogy mi lett ezeknek a pénzeknek a sorsa.
Számszerűen soha, a százalékos változást tekintve pedig 2009 április 2. óta nem szárnyalt ekkorát egy nap alatt a forint, mint pénteken az euróval szemben – derült ki a Portfolio vizsgálatából. Ehhez drasztikus kamatemelési bejelentések kellettek a Magyar Nemzeti Banktól, amelyek részben a forint gyengülésére játszó spekulatív pozíciók felszámolását célozták és részben éppen ez váltotta ki az ugrásszerű erősödést. Egyelőre a piaci szereplők is találgatják, hogy a jegybank friss lépései képesek lesznek-e tartósan stabilizálni, illetve erősíteni a forintot, mindenesetre ahogy egyikük fogalmazott: a pénteki még itthon is „szemöldököt felhúzó lépés” volt, ami fájdalmasan megdrágította a forint gyengülésére játszó pozíciók felvételét és fenntartását.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A mai műsor első részében természetesen a Magyar Nemzeti Bank péntek reggel publikált intézkedéseivel foglalkoztunk. Itt az egyik érdekes pont, hogy Matolcsy György jegybank elnök szeptember 27-én bejelentette a kamatemelési ciklus végét, és bár szigorúan nézve az alapkamat változatlanul 13% maradt, az effektív kamatrátát mégis 18 százalékra emelték ma fel. Mindezt ráadásul Virág Barnabás MNB-alelnök Washingtonból, az IMF közgyűléséről jelentette be, egy helyi idő szerint hajnali négykor publikált videóüzenetben. A témával kapcsolatban a Checklist vendége volt Beke Károly, a Portfolio makroelemzője, akit arról is kérdeztünk, hogy milyen hatást gyakorolhatnak a jegybank mai intézkedései a forint árfolyamára. Az adás második részében azt vizsgáltuk meg, hogy az elmúlt időszak turbulens makrogazdasági folyamatai hogyan befolyásolják a tőkepiacok teljesítményét.
A hitelpiac kiszáradását, a beruházások visszaesését, vállalatok ezreinek a csődjét és a munkanélküliség növekedését hozza el az MNB mai váratlan döntése – mondta a Portfolio-nak Parragh László, az MKIK elnöke azután, hogy a jegybank a legutóbbi kamatemelés után azt mondta, hogy nem emeli tovább a kamatot, mégis drasztikusan megemelte azt.
Több mint 50-et számoltak fel.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ennek nem fognak örülni Kijevben.
Kijev leggyengébb egységeit találták meg az oroszok.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
