Azonnal reagált a bankközi piac Virág Barnabás MNB-alelnök mai bejelentéseire. A hitelek árazásában meghatározó 3, 6 és 12 havi BUBOR egyaránt 16%-ra ugrott pénteken délelőtt a csütörtöki 14% fölötti szintről, ami 1999 óta nem látott csúcsot jelent. A friss fejlemény gyakorlatilag utat nyit a 20% körüli forintkamatok megjelenése és ennek következtében a piaci kamatozású forinthitelek piacának drasztikus visszaesése előtt.
Az MNB mai nagy hatású bejelentései után Virág Barnabás telefonos konferenciabeszélgetésen is ismertette a monetáris politikai döntések hátterét.
Az MNB kamatciklusának megállítása, a száguldó infláció, a javarészt az energiaárak miatt megugró külkereskedelmi hiány és az EU-s pénzek körüli politikai bizonytalanság együttesen történelmi mélypontra küldik a forintot az euróval szemben.
Az év eleje óta csak az argentin peso és a török líra gyengült többet a dollárral szemben, mint a forint. Nem sokkal jobb a helyzet akkor sem, ha egyéves, illetve három hónapos időtávot nézhetünk. Így nyugodtan kijelenthetjük, hogy a magyar deviza 2022-ben a világ egyik legrosszabb teljesítményét nyújtja, és az utóbbi napok mozgása után lehet, hogy nincs még itt a vége az esésnek.
A várakozásoknak megfelelően változatlan, 13 százalékos kamat mellett hirdette meg csütörtökön egyhetes betéti tenderét az MNB. Vagyis a forint gyengülése ellenére sem emeli tovább a kamatot a jegybank, ahogy azt két hete már jelezte.
A Magyar Nemzeti Bank megtartotta második változó kamatozású, hosszú futamidejű betéti tenderét, amelyen 506 milliárd forint értékben fogadott el ajánlatokat, amivel így összesen már csaknem 2600 milliárd forintnyi likviditást köt le az új eszközben. A hosszú betéti tenderrel az MNB folytatta a likviditás érdemi lekötését, és ezzel a monetáris szigorítást.
Sok elemző úgy tekint a devizatartalékra, mint valami minden körülmények között megőrzendő, és minimálisan egy előre meghatározott szinten tartandó értékre, egy elrettentő erőre, egy olyan bizalomerősítő eszközre, amit soha nem használunk fel – írja friss bolgbejegyzésében Zsiday Viktor. A befektetési szakember ezután felteszi a kérdést: De vajon mi értelme van puskát tartanunk, ha soha nem használhatjuk? Szerinte ütemezetten használhatná most is az MNB a devizatartalékát a forint erősítésére, azt is kifejtette, hogyan.
Az alap inflációs mutató emelkedésével párhuzamosan az MNB alapmutatói is kivétel nélkül feljebb kerültek. Közben a lakossági inflációs várakozások is tovább emelkedtek, ami nehezíti a jegybank dolgát.
Hétfőn megint jókora gyengüléssel kezdte a hetet a forint az euróval szemben, már a nap első felében új történelmi mélypontra esett a magyar deviza. Egyelőre nem is látszik, mi fordíthatna rövidtávon a tendencián, minden a forint további gyengülése irányába mutat. Innen pedig már nem kell olyan merész fantázia például a 440-es euróárfolyamhoz.
Érdekes részletre bukkantunk a jegybank szeptember végén megjelentetett inflációs jelentésében, a költségvetési folyamatokat elemző résznél. Ebben ugyanis az MNB közgazdászai bemutatják a KATA-módosítás lehetséges következményeit.
Bár lassult az amerikai gazdaság munkahely-teremtési képessége, de még mindig érdemi bővülés van és így a Fed még mindig messze lehet attól, hogy leálljon a kamatemelésekkel, így emiatt az átfogó pénteki amerikai munkaerőpiaci adatokra ugrással reagált a dollár, a részvénypiacokon pedig eladói hullám indult. Ez pedig ismét nem tett jót a feltörekvő piaci devizák között a forintnak, így azt megütötték, és péntek estére sem tudott ebből érdemben talpra állni, így mind az euróval, mind a dollárral szemben a minap megjárt történelmi mélypontja közvetlen közelébe jutott. Közben a magyar határidős kamatpiacon és így az állampapírok másodpiacán is folytatódott a kamat-, illetve hozamemelkedési hullám, a piac egyre magasabb kamat-, illetve hozamkörnyezetet áraz Magyarországon az inflációs pálya emelkedésével párhuzamosan, noha közben az európai tőzsdei gázárak lényegében lefeleződtek másfél hónap alatt, és a héten az is kiderült, hogy az orosz-magyar gázszerződésre sikerült gázár plafont húzni a most következő télre.
Az alapkamattal megegyező 13 százalékos kamat mellett hirdette meg egyhetes betéti tenderét az MNB, ezzel a jegybank beváltotta azt a múlt heti ígéretét, hogy lezárult a kamatemelési ciklus. Persze a meglepetés az lett volna, ha nem így tesznek, a forint utóbbi napokban látott gyengülése miatt sokan arra számítanak, hogy nehéz lesz tartania magát ahhoz a jegybanknak, hogy nem emeli tovább az irányadó rátát.
Megtartotta ma az első 2 hónapos betéti tenderét a Magyar Nemzeti Bank, amelyre a jegybankot is meglepő mértékű ajánlat ömlött be, és ezek közül összesen 2093 milliárd forintnyit fogadott el. Hatalmas összegben szívott ki tehát likviditást a bankrendszerből a jegybank, igaz ennek meg is volt az ára. Az elfogadott ajánlatok súlyozott átlagos felára ugyanis a 13%-os egyhetes betéti ráta fölött 1,14 százalék volt.
1000 milliárd forint értékben hirdet meg egyhetes diszkontkötvényeket az első csütörtöki tenderen az MNB – közölte a Reuters. A jegybank augusztus végén bejelentett likviditáscsökkentése most kezdődik el a gyakorlatban.
A változó kamatozású likviditáslekötő betéti eszköz első tenderét szerdán, míg a rendszeresen meghirdetendő diszkontkötvény első aukcióját csütörtökön tartja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) - jelentette be a jegybank a honlapján.
Történelmi veszteséget ért el az első félévben az MNB, a jegybank eredménye több mint 200 milliárd forintos mínuszt mutatott. Ez persze nem meglepő, hiszen már 2021 második felében látszott, hogy az emelkedő kamatok az eredmény szempontjából rosszul jönnek, azonban még az előző félévhez képest is több mint háromszorosára hízott a veszteség. Ha pedig nem lett volna ismét jelentős profit a devizaváltáson, akkor még ennél is sokkal csúnyább lehetett volna a féléves beszámoló.
Az energiaköltségek emelkedése természetűleg csökkenti a hiteltörlesztésre rendelkezésre álló jövedelmet. Az energiaválság terebélyesedésével ennek megfelelően csökken a hitelkereslet a magyar bankoknál, de a ma megjelent augusztusi hitelstatisztikák szerint nyár végén még szó sem volt a hitelezésben satufékről. 19%-kal kevesebb lakáshitelt és 0,4%-kal kevesebb személyi kölcsönt vettünk fel augusztusban, mint egy évvel korábban, a vállalati hitelezés viszont rendkívül erőteljes volt a nyár mindhárom hónapjában. Óriási a szakadék a betéti oldalon: egy átlagos lekötött betétre a vállalatoknak már 8,9%-ot, a háztartásoknak viszont csak 2,4%-ot fizetnek a bankok. Nem csoda, hogy a lakossági lekötött betétek állománya az emelkedő kamatkörnyezet ellenére stagnál.
Az MNB új vezetői körlevelet adott ki a pénzügyi intézményeknek az állományátruházás, egyesülés vagy az informatikai rendszerek cseréjekor – a jogszabályokon túl – elvárt prudenciális, fogyasztóvédelmi, IT, illetve pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás megelőzési elvárásairól. Az intézményeknek e folyamatok során ügyfélszolgálatuk, kommunikációs csatornáik megerősítésével, tájékoztatóival kell felkészülniük a megnövekedő ügyfélérdeklődésre - közölte az MNB.
A tavalyi minimális nyereség után az első félévben 200,9 milliárd forintos vesztesége volt az MNB-nek – derül ki a jegybank pénteken megjelent féléves jelentéséből. A jelentős bukás a kamateredmény romlásának tudható be, ahogy már a tavalyi második félévben is látszott, a magasabb kamatok kedvezőtlenek a jegybanki eredmény szempontjából.
Csütörtök reggel új történelmi mélypontra esett a forint az euróval szemben, 424 közelében is járt a jegyzés. Az újabb zuhanást az váltotta ki, hogy az MNB kedden leállította kamatemelési ciklusát, emellett több probléma is van, melyek a magyar deviza ellen szólnak. A szakértők szerint a kilátások sem jók, akár 430-440-es euróárfolyam is jöhet még a következő hónapokban, és a kamatemelések lezárása után kevés a jegybank mozgástere.
Több mint 50-et számoltak fel.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ennek nem fognak örülni Kijevben.
Kijev leggyengébb egységeit találták meg az oroszok.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
