Az MNB felmérése alapján a jogosult mezőgazdasági vállalkozások, egyéni vállalkozók, családi gazdálkodók és őstermelők hitelállományának negyede élvezi az augusztusban meghirdetett agrár moratórium védőhálóját. E fizetési stop jövő év végéig ad haladékot az agrárhitelek tőke-, kamat- és díjtartozásainak törlesztésére.
Azzal, hogy itthon a fiskális politika árstopokat vezet be, illetve egyre több hagyományosan monetáris politikai területre lép be, félreárazások, arbitrázs lehetőségek keletkeznek. Magyarországon ennek a korát éljük, amit az élelmesek egyre jobban ki tudnak használni a többség kárára. Az Egyensúly Intézet vezető közgazdásza ezekre az alapvetően piaci logikát sértő pontokra hívja fel a figyelmet, amelyek ha hosszabb távon fennmaradnak, kiszámíthatatlanná és igazságtalanabbá teszik Magyarországot.
Az MNB 37 milliárd euró körüli devizatartaléka jelenleg kielégít minden olyan ökölszabályt, ami szükséges mértékre vonatkozik. Ugyanakkor nem mondató bőségesnek, ezért a magyar jegybanknak nincs tere olyan látványos devizapiaci intervencióra, mint amilyet például a csehek hajtottak végre a közelmúltban. Ráadásul az MNB vállalta, hogy az energiaszámla kiegyenlítéséhez az év végéig biztosítja a szükséges devizát, ami gyakorlatilag egy tartalékcsökkentő, de facto intervenciós lépés. Ahhoz, hogy a helyzet megnyugtatóbb legyen, az uniós források révén, illetve a nemzetközi kötvénypiacról történő forrásbevonással lehetne hizlalni a tartalékot, de mindegyikhez az kellene, hogy a kormány megállapodjon az Európai Bizottsággal.
Az MNB összesen több mint 15 millió forint bírságot szabott ki az Equilor befektetési szolgáltatóra, egyebek közt befektetési tanácsadás, az informatikai területen feltárt problémák miatt. A jegybank határidők kitűzésével kötelezte a társaságot a jogsértések orvoslására. Az intézkedések nem érintik az ügyfelek értékpapír-állományát és pénzeszközeit, amelyek teljes mértékben rendelkezésre állnak – olvasható az MNB közleményében.
Pleschinger Gyula, az MNB Monetáris Tanácsának tagja szerint az infláció a jövő év első felében csökkenésnek indulhat, 2024-re pedig elérheti a jegybank által kitűzött 2-4%-os célsávot – számol be a hírről a Reuters.
Miközben az MNB gyorsított, a kereskedelmi bankok lassítottak a kamatemeléseken októberben, legalábbis ami a lakáshiteleket illeti. Ennek következtében a bankok friss ajánlataiban szereplő lakáshitelkamatok nagyjából a fél évvel ezelőtti (!) bankközi kamatokat tükrözik, egyre nagyobb tehát a késleltetés az átárazásban. A bankok szempontjából negatív marzs azonban közép- és hosszú távon biztosan nem fenntartható, ezért további jelentős kamatemelések várhatók a lakáshitelpiacon, és az OTP lépése után újabb lakáshitel-ajánlatok tűnhetnek el, tovább fékezve a szeptemberben már 40%-kal visszaeső hitelezést.
Az MNB felügyeleti vizsgálata során 32 millió forint bírságot szabott ki a Polgári Bankra többek között vállalatirányítási, hitelkockázat-kezelési, értékvesztés számítási, informatikai, adatszolgáltatási, illetve betétbiztosítási hiányosságok miatt és kötelezte a hitelintézetet a jogsértések megszüntetésére. A feltárt problémák nem hordoznak rendszerszintű kockázatot, ugyanakkor mielőbbi kijavításuk elengedhetetlen a bank prudens működése szempontjából.
Egyrészt a jövedelemarányos törlesztőrészlet, másrészt a lakásfedezet-arányos hitelösszeg korlátozásával akadályozta meg eddig az MNB a lakosság túlzott eladósodását. A jelenlegi formájában 2015 óta meglévő és 2018-ban szigorított kötelező adósságfék-szabályozás meglehetősen jól működik, a kormány most mégis úgy módosítaná a jegybanktörvényt, hogy egy harmadik adósságfékszabályt is beépítene: ezentúl a jövedelemarányos tartozás (loan to income, LTI) felső korlátját is meghatározhatná az MNB elnöke. Európában tudomásunk szerint sehol sincs példa arra, hogy mindhárom mutatót kötelező érvénnyel szabályoznák. Megnéztük, van-e értelme ennek, ha igen, mégis micsoda.
Számos ponton módosítaná a kormány a jegybanktörvényt a Pénzügyminisztérium által egyeztetésre bocsátott törvénytervezet szerint – írja a Bank360.hu-ra hivatkozva a hvg.hu. A tervezet szerint, amely a magyar kormány honlapján is elérhető, 1. a jegybanknak a nyeresége 50 százalékát kötelezően be kell fizetnie a költségvetésnek, viszont 2. nagy jegybanki vesztség esetén a költségvetés terhei időben látványosan szétterülnének, 3. az MNB elnöke pedig újabb adósságféket vezethet be a magánszemélyek hiteleire, 4. a jegybanki tisztségviselők fizetése pedig emelkedne.
Az MNB piacfelügyeleti vizsgálatának lezárásáig azonnali hatállyal megtiltotta a Falcon Kereskedőház Kft.-nek, a Falcon Benefit Kft.-nek és egy magánszemélynek, hogy bármely, az MNB engedélyéhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet végezzenek. A jegybank az azonnali tiltás mellett honlapblokkolásról, számlazárolásról is döntött. Aki az érintett társaságok tevékenységéről érdemi információval rendelkezik, különösen, ha befektetési céllal pénzt adott át és azt nem kapta vissza, jelentkezzen az MNB feljelentése alapján büntetőeljárást folytató BRFK-nál vagy az MNB-nél - kéri a felügyelet.
22%-kal kevesebb lakástranzakció, 38%-kal kevesebb új lakáshitel, 16%-kal kevesebb személyi kölcsön, 32%-kal kevesebb babaváró hitel: íme az eddigi legcsúnyább idei hónap, szeptember mérlege a lakossági hitelezésben az egy évvel korábbihoz képest. Az MNB friss adatai szerint az elmúlt fél évben már a háztartások betétállománya is csak stagnál, feltehetően a megtakarítási képességet amortizáló magas infláció és a mindössze 2,7%-os banki átlagkamat miatt. A vállalatok is szenvednek a magas hitelkamatoktól, de náluk erősebb támaszt adnak a hitelpiacnak és a likvid tartalékoknak a támogatott és a devizahitelek.
A 2020-ban bevezetett fizetési moratórium indulását követően az MNB számos felügyeleti és szabályozó eszközzel segítette a hitelintézetek jogszabályszerű működését. A téma kapcsán fogyasztókat érintő gyakorlatuk ellenőrzésére tavaly témavizsgálatot is indított. A 2022 október elején zárult vizsgálat jellemzően kisebb hiányosságokat tárt fel, amelyek a moratóriumi szabályokhoz történő gyors alkalmazkodási kötelezettségre, valamint rendszertechnikai adottságokra is visszavezethetők. Az MNB a vizsgálat során – a feltárt körülményeket is mérlegelve – 9 hitelintézetnél összesen 18 millió forint bírságot szabott ki. A fizetési stop kapcsán sehol sem sérült lényegesen az ügyfelek érdeke, a feltárt kisebb problémákat a piaci szereplők gyorsan orvosolták - derül ki az MNB legfrissebb összegzéséből.
Az inflációs cél elérésének nincsen alternatívája – mondta a Világgazdaságnak adott interjúban Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. A szakember elismerte, hogy minden eszközt készek bevetni az infláció leszorítása érdekében. A monetáris transzmisszióval kapcsolatban pedig kiemelte, hogy bizonyos részpiacokon még több 100 bázispontos kamatemelkedés lenne indokolt.
2022 első félévében a hazai befektetési piac 0,6 milliárd eurós forgalmat ért el, ami 7 százalékkal maradt el az előző éves adattól, a forgalom jelentős részét (47 százalékát) néhány nagy összegű tranzakció adta. Míg azonban 5-10 évvel ezelőtt a befektetők nagy része külföldi volt, addig az idei tranzakciók 74 százaléka hazai befektetőkhöz kötődött - derül ki az MNB legfrissebb Kereskedelmiingatlan-piaci jelentéséből. Az elemzés alapján megnéztük, mi jellemzi most a hazai befektetési piacot, és hogyan aránylanak a magyar számok a régiós országok teljesítményéhez.
Az MNB átfogó vizsgálata befejezéséig, de legföljebb négy hónapra felügyeleti biztost rendelt ki a mezőgazdasági biztosításokat kínáló Magyar Gazdák Kölcsönös Biztosító Egyesületéhez. A biztos feladata a biztosító működtetése, valamint pénzügyi helyzetének felmérése. Ez az intézkedés is jelzi, hogy a jegybank jelenleg kiemelten tekinti át az aszálykárokkal kapcsolatos biztosítói kárrendezési gyakorlatokat.
Lassan két hete emelte váratlanul 18 százalékra az irányadó kamatot a jegybank, akkor részben a forint ellen felerősödő spekulációs nyomásra hivatkoztak. A legfrissebb adatok szerint főleg szeptember végén vettek fel sokan pozíciókat a magyar deviza ellen, a roham lecsillapodott mire az MNB közbelépett. Ugyanakkor a short pozíciók felvétele érezhetően szerepet játszott a forint szinte megállíthatatlan gyengülésében. Azóta már kijelenthető, hogy a lépések stabilizálták a forint árfolyamát, vagyis az már biztos, hogy átmeneti megnyugvást hoztak a piacra.
Engedélyezte az MNB az OTT-One-nak, hogy a korábban kiszabott 110 millió forintos bírságot és a 9,5 millió forintos késedelmi pótlékot részletfizetéssel teljesítse – derül ki a cég közleményéből.
Az energiaárak utóbbi hetekben látott esése miatt gyorsabban javulhat a magyar folyó fizetési mérleg egyenlege is - emelte ki keddi háttérbeszélgetésén Virág Barnabás. Az MNB alelnöke azt is elárulta, milyen tényezőket vesznek figyelembe az ország kockázati megítélésének értékelésekor.
"A Monetáris Tanács megítélése szerint az alapkamat jelenlegi szintjének tartós fenntartása van összhangban az árstabilitási cél monetáris politikai horizonton történő elérésével" - áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának indoklásában, amelyet azt követően adtak ki, hogy a jegybank 13%-on hagyta az alapkamatot. Az MNB szerint az elmúlt hónap során alkalmazott, bankközi likviditást szűkítő eszközök hatékonyan erősítik a monetáris transzmissziót. Emellett a gyorsan változó kockázati környezetben a piaci stabilitás fenntartása is kulcsfontosságú az árstabilitás eléréséhez. "Az MNB folyamatosan értékeli a gazdasági és pénzügyi piaci fejleményeket, és az október közepén bevezetett eszközeit addig alkalmazza, ameddig a piaci stabilitás fenntartása és a kockázati megítélés alakulása indokolja" - írja az MNB annak kapcsán, hogy az irányadó kamatot viszont, amelyet naponta határoznak meg, két hete 18%-ra emelték. A jegybank kiemeli, hogy a szigorú monetáris kondíciók tartósan fennmaradnak, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését. Ez azt jelezheti, hogy még hosszabb ideig tarthatják fent az alapkamatnál magasabb irányadó kamatot. Fontos üzenet a devizatartalék szempontjából, hogy az energiaárak csökkenése miatt a korábban vártnál kisebb mértékű devizalikviditás is elegendő az energiaszámla devizaigényének biztosítására.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően nem változtatott a kamatkondíciókon keddi ülésén a Monetáris Tanács. Így az alapkamat marad 13 százalékon, hamarosan érkezik a közlemény és Virág Barnabás háttérbeszélgetése a részletekkel.
Több mint 50-et számoltak fel.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ennek nem fognak örülni Kijevben.
Kijev leggyengébb egységeit találták meg az oroszok.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
