A vártnak megfelelő ütemben csökkent áprilisban az infláció a KSH statisztikája szerint, elemzők szerint ez akár már májusban elhozhatja az irányadó kamat csökkentését. Ugyanakkor még hosszú út áll előttünk, mire az év végére a hőn áhított egyszámjegyű inflációt elérjük.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően 24 százalékra csökkent a fogyasztói árak emelkedési üteme áprilisban. Az MNB inflációs alapmutatói is megerősítették a kedvező tendenciát, egyedül a keresletérzékeny infláció stagnált.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően 24 százalékra csökkent áprilisban a fogyasztói árak emelkedése Magyarországon – derül ki a KSH szerda reggeli adatából. Egy hónap alatt 0,7 százalékkal emelkedtek az árak, míg a maginfláció 24,8 százalékra mérséklődött.
Az világos, hogy javult Magyarország a kockázati megítélése, de tartós javulásra van szükségünk, és ez lesz az a kulcskérdés, amit a 18%-os egynapos betéti kamatláb csökkentése időzítésekor mérlegelünk – mondta el egy berlini konferencián Virág Barnabás a Reuters tudósítása szerint.
Az elmúlt hónapokban inkább csak jelképesen mérséklődött az infláció, hiszen a januári 25,7 százalékos csúcs után márciusban még mindig 25,2 százalékos volt az áremelkedési ütem. A kormány és a jegybank most abban bízik, hogy áprilisban már elindult a komolyabb csökkenés, az elemzők szerint is van esély arra, hogy felgyorsult a dezinflációs folyamat. Ez elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy az év végére teljesüljön a kitűzött cél, az egyszámjegyű infláció, ami a szakemberek szerint is elérhető a lassan induló mérséklődés ellenére is.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A műsor első részében arról vol szó, hogy az Európai Bizottság megelégelhette az uniót fojtogató korrupciót és kemény lépésekre készül. Most elő is terjesztettek egy kötelező érvényű direktívát, amely az egyes országok vesztegetési ügyei, közbeszerzési szabálytalanságai ellen is komolyabb szankciós lehetőségeket vezetne be. Vendégünk volt Szabó Dániel, a Portfolio uniós ügyekkel foglalkozó elemzője. A következő blokkban arról volt szó, hogy kik azok, akik élhettek a 18 százalékos hozam lehetőségével addig, amíg a jegybank diszkontkötvényén keresztül erre módjuk volt. Erről Árgyelán Ágnes, lapunk elemzője beszélt. A műsor harmadik részében Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója volt a vendégünk, akit más témák mellett a Portfolio és a KAVOSZ közös szervezésű, kkv-knak szóló rendezvénysorozatáról kérdeztünk. A roadshow, ami ezen a héten Győrben, Szegeden és Kecskeméten folytatódik, ingyenes, de a részvétel regisztrációhoz kötött. A győri rendezvényre ezen a linken, a szegedire itt, a kecskemétire pedig ide kattintva lehet regisztrálni.
Az előző két havinál is nagyobb mértékben, 69%-kal esett vissza a lakáshitelek új kihelyezése márciusban. A fogyasztási hitelek ezúttal is tűrhetően tartották magukat, de a Baross-hitelprogram ellenére a céges hitelezés gyengélkedett. Utoljára 2014-ben fordult elő az elmúlt 12 havihoz fogható pénzkivonás a lakossági betétekből. Utóbbiak mindössze 19%-a van lekötve, a vállalatoknál ez az arány 32%. Az MNB friss adataiból szemezgettünk.
Javult az MNB tartalékmegfelelési mutatója a tavalyi negyedik negyedévben elsősorban az energiaárak zuhanása miatt – derül ki a jegybank most megjelent fizetési mérleg jelentéséből. Azt azonban most sem árulta el az MNB, mennyi devizát kellett a tartalékból felhasználnia az energiaszámla kiegyenlítéséhez.
A Primus Trust Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. határozottan visszautasítja a Magyar Nemzeti Bank állítását, miszerint bármilyen engedélyhez kötött tevékenységet a megfelelő engedély nélkül folytatna. Egyúttal értetlenül áll a kirótt példa nélküli megabírsággal szemben, amelyet egy olyan szolgáltatóra szabott ki az MNB, amely még általa is elismerten semmiféle anyagi előnyre nem tett szert az állítólagosan engedély nélküli kölcsönzési tevékenységből - derül ki a Primus Trust Portfolio-nak küldött közleményéből, melyet változtatás nélkül közlünk.
Az MNB 300 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Primus Trust Bizalmi Vagyonkezelő Zrt.-re annak jogosulatlan pénzkölcsönnyújtási tevékenysége miatt. A társaság éveken át nyújtott üzletszerűen, az arra vonatkozó engedély hiányában jelentős összegű kölcsönöket, noha a pénzpiac ismerete – a jogszerű és illegális tevékenység megkülönböztetése – üzletszerű bizalmi vagyonkezelői volta okán fokozottan elvárható tőle - áll az MNB közleményében.
Idén a világ egyik legjobban teljesítő devizája lett a forint, ami mögött elsősorban az extrém magas, 18 százalékos magyar kamatszint áll. De miért ennyire vonzó ez a befektetők egy részének? Hogy tudnak keresni a kamatkülönbözeten? És mi lesz, ha kamatot vág az MNB, megint kezdhetjük félteni a forintot?
Közleményben mondott véleményt az EKB arról a márciusi kormányrendeletről, ami az MNB által kibocsátott diszkontkötvények átruházását korlátozza és meghosszabbítja a kamatplafont.
Zöld bejelentéseket tett ma az MNB: egyrészt elindult a zöld pénzügyi termékkereső, másrészt pedig a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelek között már zöld termékek is elérhetőek. A jegybank célja az intézkedésekkel az ügyféltájékoztatás mellett az, hogy erősítse a fenntarthatósági pénzügyi termékinnovációkat is.
A jegybank ma jelzés értékkel csökkentette az egyik, nem igazán jelentős kamatát, de ennél sokkal fontosabb, hogy az óvatosság hangsúlyozása mellett tulajdonképen megjelölt egy lehetséges kamatcsökkentési pályát. Vagyis hamarosan beköszönthet a kamatcsökkentések kora Magyarországon.
A következő hónapokban ütemváltás jöhet be a magyar infláció csökkenésében, az év közepétől pedig még erőteljesebb csökkenés jöhet - mondta keddi háttérbeszélgetésén Virág Barnabás, az MNB alelnöke. A szakember kiemelte, hogy a következő hónapokban fokozatosan, előre kommunikáltan elkezdődhet az irányadó kamat csökkentése is, őszre pedig reális lehet az, hogy a most 18 százalékos ráta elérje az alapkamat 13 százalékos szintjét.
A Magyar Nemzeti Bank az irányadó 18%-os kamatát változatlanul hagyta, ám a kamatfolyosó felső szélét meghatározó egynapos hitel kamatát 25%-ról 20,5%-ra mérsékelte. A bejelentés után egy órával megjelent közleményében a jegybank azt írja, hogy "folyamatosan értékeli a beérkező adatokat, illetve az inflációs kilátások alakulását, és kiemelt figyelemmel követi a nemzetközi pénzpiaci folyamatok hazai kockázati környezetre gyakorolt hatásait", illetve "a következő kamatdöntő ülések alkalmával mérlegeli a kockázati megítélés javulásának tartósságát, és ez alapján hoz döntést az egynapos eszközök kamatkondícióinak változtatásáról." Bár a "csökkentés" kifejezést a szöveg nem tartalmazza, a fenti, új előretekintő üzenet a korábbiaknál egyértelműbben utal a monetáris lazítás elindítására. Ez alapján továbbra is valószínűnek látszik, hogy májusban vagy júniusban kerülhet sor az első érdemi lazításra. A márciusi közleményhez képest érdekes változás, hogy a globális bankrendszer kockázatairól szóló rész kikerült, ami arra utal, hogy a jegybank a elmúlt hetek nyugodtabb időszaka után ezt már nem tartotta fontosnak kiemelni a kamatdöntés indoklásakor.
Az eddigi 25 százalékról 450 bázisponttal 20,5 százalékra csökkentette az egynapos hitel kamatát a Monetáris Tanács. Ezzel a múlt heti erős üzenet után valóban megindulhatott az a folyamat, ami a következő hónapokban elvezethet majd az irányadó kamat csökkenéséhez is.
A Magyar Nemzeti Bank ma is megtartja a szokásos online "háttérbeszélgetését" a kamatdöntés után.
Idén május 1-ig tíz bank emeli meg számlaköltségeit a tavalyi infláció miatt. Az egyoldalú díjemelésekre csak a jogszabályok szerint történhet, ennek betartását az MNB ellenőrzi. Az ügyfeleknek – januárig megkapott éves számlakimutatásuk segítségével is – érdemes áttekinteni számlaterheiket, s számla- vagy akár bankváltással költséget spórolni - olvasható az MNB közleményében.
Magyar szempontból a keddi kamatdöntés lesz a hét legfontosabb eseménye, a nemzetközi makronaptár azonban a hét első felében szinte teljesen üres. Pénteken aztán fordul a kocka és csak kapkodjuk a fejünket a GDP- és inflációs adatok tengerében.
Az exit pollok alapján.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Emellett kiemelte, hogy országa nem a fegyverek tesztpályája.
Izrael még októberben hajtott végre széleskörű támadást az ország ellen.
A stájerországi tartományi választásokon.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
