Délután három órakor háttérbeszélgetést tart a monetáris politika aktualitásairól Virág Barnabás, az MNB alelnöke – derül ki a jegybank meghívójából. Vagyis a kamatdöntő ülés után immár szokás szerint megszólal a döntés hátteréről az MNB.
Miután a parlament megszavazta a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának két új tagját, az Országgyűlés határozatát ki is hirdették a hétfő esti Magyar Közlönyben. Parragh Bianka mandátuma március 23-án lejárt, így a helyére megválasztott Kovács Zoltán közgazdász már szavazhat is a Tanács keddi kamatdöntő ülésén.
Amúgy sem lett volna unalmas, de az utóbbi hetek pénzpiaci feszültségei külön izgalmat adnak az MNB keddi kamatdöntő ülésének. Az amerikai és európai bankszektorral kapcsolatos fejlemények érezhetően elodázták a magyar kamatcsökkentés megkezdését az elemzők szerint, a többség már csak a második negyedévben vár csökkenést a 18 százalékos irányadó kamatban, mely messze a legmagasabb a régióban. Ráadásul az elmúlt két hét bebizonyította, hogy megint fokozottan kell szem előtt tartani a forint árfolyamát és az inflációs kilátásokat, vagyis nincs könnyű helyzetben a Monetáris Tanács, mely kedden akár egy újoncot is avathat.
Kifejezetten mozgalmasnak ígérkezik magyar szempontból a következő néhány nap, és ez így lenne az európai bankválság réme nélkül is. Az MNB aktuális kamatdöntő ülése ráadásul friss inflációs jelentéssel is párosul, érkezik a fizetési mérleg negyedik negyedéves adata, és mindezek mellett kell még az európai bankokra is figyelni.
Az előzetesen kiszivárgott információkkal összhangban Búza Éva és Kovács Zoltán lesz a két új monetáris tanácstag – kapta meg a megerősítést az ügyre rálátó két forrástól a Reuters.
A magyar állampapírpiaci hozamok emelkedése a finanszírozás azonnali megnehezedése mellett még egy, sokkal komolyabb kockázattal fenyeget: minél tovább tart az extrém magas kamatok kora, annál hosszabb időre „égeti be” a költségvetés a jelenlegi terhet, hiszen fokozatosan árazódnak át az állampapírok. Vagyis lassan készülhetünk arra, hogy évekig alig lesz mozgástere a költségvetésnek. Részben emiatt kongatta meg a vészharangot nemrég a parlamentben Matolcsy György is, bár a jegybankelnök előrejelzése meglehetősen pesszimistának tűnik.
Ülésezik hétfő délelőtt a parlament gazdasági bizottsága, mely meghallgatja a jelölteket az MNB Monetáris Tanácsába – derül ki a bizottság oldalán megjelent meghívóból. Hivatalosan továbbra sem tudni, kiket jelölnek, a hírek szerint Búza Éva és Kovács Zoltán lehetnek az új tagok.
Az iBanFirst kis- és középvállalkozások nemzetközi pénzforgalmát támogató online platform budapesti fióktelepe megkapta a Magyar Nemzeti Bank engedélyét - közölte az MNB szerdán az MTI-nek eljuttatott közleményében.
A Monetáris Tanács korábban meghozott döntései alapján a kötelező tartalékrendszer átalakításával áprilisban a márciusi 2341 milliárd forintos szintről 4500 milliárd forint közelébe emelkedik a rendelkezésre álló bankrendszeri likviditásból tartósan lekötött havi átlagos állomány. A kötelező tartalékolás új szabályaira történő átmenet és a banki likviditáskezelés támogatása érdekében az MNB az április 1-5. közötti időszak vonatkozásában eltekint a napi szinten teljesítendő kötelező tartalékolásra vonatkozó elvárástól, a havi tartalékolásra vonatkozó kötelezettségét ugyanakkor ettől függetlenül minden tartalékköteles hitelintézetnek teljesítenie kell – áll a jegybank hétfői közleményében.
Búza Éva és Kovács Zoltán lehetnek a Monetáris Tanács új tagjai – értesült a Bloomberg. A következő hetekben két jelenlegi tagnak, Parragh Biankának és Kocziszky Györgynek is lejár a hatéves mandátuma, őket válthatják az új tagok.
Több elemzésben is foglalkoztunk már a hazai benzinkutak árképzésének kérdésével, azaz azzal, hogy régiós összevetésben mégis miért tekinthetőek rendkívül magasnak a hazai üzemanyagárak az árplafon december eleji kivezetése óta. A Magyar Nemzeti Bank nemrég megjelent elemzésében ugyancsak ezt a témát járja körül, írásukban az üzemanyagárak költségszerkezetét vizsgálták meg, kiemelt figyelmet szentelve az adók és költségek feletti árrések alakulására.
Jelentős különbségek vannak a bankok és számlacsomagok között, és a fizetett díjakon évente akár több ezer forintot is meg lehet takarítani. A Magyar Nemzeti Bank 2021-es díjkimutatások adatainak felhasználásával készült tájékoztatója alapján megállapítható, hogy a számlacsomag tudatos megválasztásával jelentősen csökkenthetők a számlavezetési költségek - olvasható az MNB közleményében.
Már majdnem elfelejtettük, milyen érzés reggel úgy felkelni, hogy a forintért kell aggódnunk, hiszen az utóbbi hónapok sokkal inkább az erősödésről szóltak a magyar deviza piacán. Aztán az amerikai bankcsődök hírére elindult piaci kockázatkerülés bebizonyította, hogy a 18 százalékos irányadó kamat mellett is lehet sérülékeny a magyar deviza, újra meg kellett barátkoznunk a 400-as euróárfolyammal. Valószínűleg a következő napokban kiderülhet, hogy egy néhány napos piaci pánikról van szó vagy valami komolyabb alakul a gazdaságban, ez pedig a forint további sorsát is nagyban befolyásolhatja.
Az Aegon Alapkezelő Zrt. és az OTP Alapkezelő Zrt. elkülönítik orosz részvénybefektetési alapjaikon belül a befagyott, illetve a likvid eszközállományt. A befektetési jegysorozatok megosztása nem változtatja meg a befektetők vagyonát, pusztán annak megosztásáról van szó. A hazai orosz kitettségű befektetési alapok állománya minimális a befektetési alapok piacán belül - derül ki az MNB közleményéből.
Nagy változások zajlanak a hazai pénzforgalomban, a digitális fizetések szélsebesen terjednek: már közel minden ötödik kártyás fizetést mobillal hajtunk végre; több mint másfélszer többet költünk kártyával, mint amennyi készpénzt felveszünk velük; az azonnali fizetések száma gyorsan nő; a fizetési kérelmek száma alacsony bázisról hatalmasat ugrott - derül ki a friss jegybanki statisztikából. Az MNB beavatkozása a bankautomaták piacán nem volt véletlen, ugyanis az ATM-hálózat a tavalyi negyedik negyedévben is tovább zsugordott, ezt a trendet fékeznék meg. Az adatokból az is látszik, hogy az elektronikus pénzforgalom élénkülésével a bankok bevétele is jelentősen emelkedett.
Az MNB 14,9 millió forint bírságot szabott ki a Beltáv Vagyonkezelő Kft.-re a piaci visszaélésekről szóló uniós rendelet megsértéséért. Bár a társaság az érintett kibocsátó egyik vezetőjével szoros kapcsolatban álló személynek minősült, mégsem jelezte a tőzsdei cégnek és a jegybanknak, hogy a kibocsátó értékpapírjaival kötött ügyletei meghaladták a jogszabályi küszöbértéket.
A Sberbank volt ügyfeleinek teljeskörű betétbiztosítási kifizetése és a végelszámolói kárrendezés után immár a hazai bankok is száz százalékban visszakapják – a betétbiztosító OBA tavalyi helytállása érdekében teljesített – rendkívüli befizetéseiket. A végelszámoló a nem biztosított betéti hányad 98 százalékát fizette már vissza eljárása nyomán - közölte az MNB.
Amióta szabadon lebeg a forint árfolyama, a hétfői volt a 18. legnagyobb zuhanása az euróval szemben napon belül, hiszen több, mint 12 egységgel ugrott a jegyzés, de a napon belüli százalékos változás csak a 44. legnagyobb volt – derült ki a Portfolio gyors vizsgálatából. Ezzel együtt is figyelemre méltó az, hogy míg a forint 3% feletti mínuszban is járt, a régiós devizák közül a lengyel zloty és a cseh korona fél százalék körüli mínusszal megúszta az amerikai bankrendszer felől érkezett piaci vihart. Ez arra utal, hogy magyarspecifikus okok is meghúzódhatnak a hétfői mozgások mögött.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása, amelynek első részében arról volt szó, hogy Matolcsy György jegybankelnök ismét erős kritikát fogalmazott meg a kormány gazdaságpolitikájával kapcsolatban. Vendégünk Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője, akivel a nap másik fontos híréről, a 25,4 százalékos februári inflációról is beszélünk. A második blokkban arról az amerikai és német szivárogtatásról volt szó, amely szerint egy ukránbarát csoport állhat a tavaly szeptember végi robbantás mögött, amelyben megsérült az északi áramlat 1 és 2 vezeték. Vendégünk volt Deák András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa. A harmadik blokkban arról az üvegplafonról volt szó, amelybe sajnos sok nő a karrierje során beleütközik és amely miatt alacsony a nők aránya a döntéshozó pozíciókban. Vendégünk volt Heal Edina, az Egyenlítő Alapítvány vezetője.