Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy vajon minek köszönhető és meddig tarthat a forint év eleje óta tartó diadalmenete. A témáról Nagy Viktort, a Portfolio Részvény rovatának vezető elemzőjét kérdeztük. Műsorunk második részében azzal foglalkoztunk, hogy milyen kontextusban érdemes értelmezni azt a százmilliárdos nagyságrendű terhet, mellyel a bankszektor az új tartalékolási szabályok miatt kénytelen szembenézni. Ezzel kapcsolatban Palkó István, a Portfolio vezető pénzügyi elemzője volt a vendégünk.
Utoljára 2016 elején, a mostani CSOK bevezetésekor vett fel kevesebb lakáshitelt a magyar lakosság az idén januári 41 milliárd forintnál, ami éves összehasonlításban 62%-os zuhanást jelent. A fogyasztási és a vállalati hitelek is gyengén muzsikáltak az év első hónapjában, utóbbi adatait csak a Vodafone-felvásárlás kozmetikázta ki. Az MNB ma közzétett januári statisztikáiban azonban a lakossági betétek alakulása a legszomorúbb: az itt tapasztalt nettó 334 milliárd forintos pénzkivonásra korábban még soha nem volt példa, és minden bizonnyal a csúcson lévő infláció váltotta ki.
A lakossági és a vállalati hitelek kihelyezése egyaránt csökkent a negyedik negyedévben, az éves hiteldinamika lelassult. Általánosnak mondható a hitelkereslet csökkenése és a bankok szigorítási szándéka az MNB pénteken ismertetett „Hitelezési folyamatok” kiadványa szerint. A vállalati oldalon előre törtek a devizahitelek, a rövid lejáratú hitelek és a támogatott konstrukciók, a lakossági oldalon pedig mind a lakáshitelek, mind az igénybe vett CSOK-támogatások jelentős visszaesése látható.
A tavalyi negyedik egyedévben 8 százalékkal emelkedett a személyautók átlagos kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási állománydíja 2021 azonos időszakához képest. A kárráfordítások eközben egy év alatt 13 százalékkal nőttek, a szervíz- és alkatrészköltségek drágulása és a devizaárfolyam-változás hatásaként – áll az MNB friss KGFB-indexében.
Éves szinten több mint 100 milliárd forinttal növeli a magyar bankszektor terheit a jegybanknak a kötelező tartalékráta megduplázlásával és a tartalékra fizetett kamat negyedrészben való eltörlésével kapcsolatos lépése, ezért azt kérte tegnap a Magyar Bankszövetség az MNB-től, hogy vezesse ki az intézkedést. Az MNB most szintén közleményben válaszolt a bankszövetség kritikájára. Szerinte a változtatások után is megfelelő likviditási és tőkepufferrel rendelkezik majd a bankszektor a hitelezési képessége megőrzéséhez.
Több tényező is arra mutat, hogy komoly változásoknak néz elébe a hazai biztosítási piac. A kormányzat, az MNB, a MABISZ és az alkuszok is elérkeztek ahhoz a ponthoz, mely újabb lendületet adhat az elmúlt években téli álomba merült szektornak. A Biztosítási Elemző Központ - több vezető biztosító véleményét - is tartalmazó összefoglalója izgalmas és kihívásokkal teli időszakot vetít előre, mely a teljes lakosságot érinteni fogja.
Drága mulatság a szigorú monetáris politika üzemeltetése egy jegybank számára, de a magas kamatok mellett olcsóbb adminisztratív eszközök is a rendelkezésére állnak, hogy az infláció elleni fegyverként használja a bankokat. Ebben láthatta meg a fantáziát az MNB vezetése a kereskedelmi bankok kötelező tartalékának legújabb változtatásaival. A monetáris politikai felszín alatt nem más ez, mint egy újabb, százmilliárd forintos nagyságrendű transzfer az MNB, a bankok, az állam és a lakosság közötti körkörös pénzáramlásban egy zárolásszerű lépéssel, ezúttal a bankok kárára, a jegybank javára, nem véletlenül tiltakozott ma a bankszövetség.
Éves szinten több mint 100 milliárd forinttal növeli a magyar bankszektor terheit a jegybanknak a kötelező tartalékráta megduplázlásával és a tartalékra fizetett kamat negyedrészben való eltörlésével kapcsolatos lépése, ezért azt kérik az MNB-től, hogy vezesse ki az intézkedést, mielőtt bevezetné.
Csalók hívnak telefonon magánszemélyeket, s ennek során az MNB nevében próbálják megszerezni az ügyfelek adatait, pénzét. A jegybank nem végez lakossági vagy vállalati ügyfelek számára kereskedelmi banki elszámolási, vagy adminisztrációs tevékenységet, így nem is keresi meg az ügyfeleket. A megkeresett vagy megkárosított állampolgároknak célszerű a rendőrséghez fordulni - írja a Magyar Nemzeti Bank a közleményében.
Már elérhető a Portfolio Checklist szerdai adása. Az adás első részében arról volt szó, hogy miért zavarta meg az elemzőket Virág Barnabásnak az MNB alelnökének, a keddi kamatdöntést követő értékelője, mikor csökkenhet az irányadó kamat és mi lesz ennek a következménye. Vendégünk Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője. A második rész témája, hogy Törökország belpolitikai botrányoktól, egészen elképesztő mutyiktól hangos három héttel a földrengés után úgy, hogy hamarosan választások lesznek. Kikezdi-e Erdogan hatalmát ez a helyzet? Erről Kerekes Miklóssal, a Portfolio globál rovatának elemzőjével beszélgetünk.
Az MNB vizsgálata nyomán 28,2 millió forint bírságot szabott ki a Magyar Posta Életbiztosítóra, egyebek közt a belső szabályzatok hiányosságai, az informatikai biztonság, a csalásmegelőzés, a kiszervezések, a kárbejelentések rögzítése, illetve az ügyféltájékoztatás kapcsán felmerült szabálytalanságok miatt - derül ki az MNB közleményéből.
Tízhavi csúcson járt hétfőn a forint a magas kamattartalom és a piaci remények szerint fordulat küszöbén álló inflációs pálya miatt. Az MNB kamatdöntése utáni tájékoztatóján bejelentette a tartalékrendszer átalakítását, valamint fontos üzenetet küldött, hogy a jegybank óvatos lesz a kamatpolitika alakításával. A forint először erősödött, majd gyengült.
Ellentétesen látják az elemzők a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mai kamatdöntését követő tájékoztatását. Van olyan szakértő, aki szerint a jegybank "galamb irányba" (várható kamatcsökkentés) mozdult el a kamatok kapcsán, de olyan is, aki szerint "héja a hangvétel" (tartósan szigorú kondíciók fenntartása). Egy biztosnak látszik: a tartalékrendszer átalakításának lépése szigorító politikát jelent.
"Az MNB továbbra is a pénzügyi piaci helyzet trendszerű folyamataira fókuszál, ezért az október közepén bevezetett egynapos eszközök kondícióinak alakítása során a kockázati megítélés elmúlt időszakban bekövetkezett javulásának tartósságát veszi figyelembe" - derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleményéből, amelyet a kamatdöntés után adtak ki. Ez a jegybanki közlemény egyik kulcsmondata, amely jelentősen megváltozott az elmúlt hónapban kiadotthoz képest, amikor még azt írták, hogy "a szigorú monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését." Mindeközben a tanács a mai napon a tartalékszámla kamatozásának átalakításáról döntött annak érdekében, hogy tovább növelje a tartósan lekötött likviditást, és ezáltal tovább erősítse a monetáris transzmissziót. "Az MNB a tartalékalap 2,5 százalékára nem fizet kamatot, a 7,5 százalékának megfelelő rész után továbbra is az alapkamatot, míg – a nagyobb igénybevétel ösztönzése érdekében – a választható tartalékra az alapkamat helyett az egynapos betéti gyorstender kamatát fizeti". Összességében tehát a jegybank közleményének kulcsmondatai közül kikerült a tartósan szigorú kondíciók fenntartása, helyette pedig bekerült a kockázati megítélés elmúlt időszakban bekövetkezett javulása, ami azt sejteti, hogy az MNB a következő időszakban az irányadó, 18%-os kamatszint mérséklésében gondolkodhat, ha tartós javulást érzékelnek, mindeközben azonban a tartalékrendszer változtatásával igyekszik tovább erősíteni a transzmissziót.
A várakozásoknak megfelelően változatlan szinten, 13%-on tartotta a jegybanki alapkamatot mai ülésén a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa. Az MNB mai megszólalásai a konszenzusos döntés ellenére tartogathatnak még izgalmakat: nagy kérdés ugyanis, hogy a monetáris politika milyen utalásokat tesz a közeledő kamatcsökkentési ciklus kezdési időpontjára. Közben zajlik Virág Barnabás MNB-alelnök sajtótájékoztatója, amelyet ebben a cikkünkben lehet nyomon követni.
Virág Barnabás a jegybank alelnöke online háttérbeszélgetést tart a monetáris politika aktuális kérdéseiről ma 15.00-kor - jelezte az MNB a délelőtti közleményében.
A héten idén harmadszor vizsgálják a hitelminősítők a magyar adósbesorolást, eddig nem sok sikerélményünk volt, hiszen januárban a Fitch negatívra rontotta a kilátást, a Standard & Poor’s pedig leminősített. Kérdés, követi-e őket a harmadik nagy cég, a Moody’s is, nem lenne meglepetés egy újabb negatív kilátás. Emellett az MNB Monetáris Tanácsának kamatdöntő ülésére figyelünk elsősorban, a fő kérdés az lesz, tesz-e óvatos utalást a jegybank az irányadó kamat közelgő csökkentésére.
Szinte biztosra vehető, hogy most sem változtat a kamatkondíciókon a Monetáris Tanács, hiszen az inflációban egyelőre nem látszik csökkenés, az uniós források sorsa pedig erősen kérdéses. A szakemberek szerint legkorábban a március végi ülésen merülhet fel reálisan a 18 százalékos irányadó kamat csökkentése. Ugyanakkor míg nemrég ez a dátum konszenzusos álláspont volt a piaci szereplők körében, az elmúlt hetek globális hangulatváltozása, kötvénypiaci fejleményei, na és a hazai inflációs folyamatok miatt mára a többség úgy látja, hogy az MNB csak később indulhat el a kamatvágásokkal. A holnapi ülés után kiadott közlemény és az esetleges háttérbeszélgetés hangvétele érdekes lehet, hiszen, ha tényleg hamarosan lazítani akar a jegybank, akkor arra lassan el kell kezdenie felkészíteni a piacot. Vagyis a fő kérdés most az, hogy látunk-e az eddiginél erősebb utalást a közelgő kamatcsökkentésre kedd délután.
Sikertelen aukciók, elszálló hozamok – amikor ilyesmikről hallunk az állampapírpiacon, azok általában nem jó jelek. Az utóbbi hetekben a magyar piacon egymástól függetlenül két aggasztó tendencia jelent meg: egyrészt az MNB diszkonkötvényének változtatása kiszívja a keresletet a rövid oldalról, emiatt a felkínált diszkont kincstárjegyek nem is keltek el, másrészt van egy romló globális környezet, a befektetők hamar lemészárolták a januári bikát a kötvénypiacon. A kettő kombinációja pedig nem sok jót tartogat a magyar állampapírok számára.
Majdnem 1400 milliárd forintnyi ajánlatot fogadott el a szerdai diszkontkötvény-aukción az MNB miután a befektetők a meghirdetettnél nagyobb érdeklődést mutattak – derül ki a jegybank honlapján található adatokból.
