A kamatemelésnél jelenleg nagyobb esélye van a Magyar Nemzeti Bank (MNB) forinterősítő célú intervenciójának, de egy kamatemelés sem járna jelentősebb növekedési áldozattal - vélekedtek pénteki helyzetértékeléseikben a Bank of America-Merrill Lynch elemzői.
Külső és belső okokkal is összefügg, hogy az elmúlt napokban rohamosan gyengült a forint és ma kétéves mélypontra jutott az euróval szemben. Számos lehetősége van a magyar gazdaságpolitikának, hangsúlyosan a Magyar Nemzeti Banknak arra, hogy a kialakult helyzetre reagáljon, ha szeretne. Legközelebb február 11-én lesz előre meghirdetett, nem kamatmeghatározó jellegű ülés, amelyet egy héttel követ a kamatdöntő ülés, de a testület bármikor tanácskozhat. Az alábbiakban azokat a lehetséges lépéseket szedtük össze, amelyek mentén gondolkodhat a testület.
2014. február 1-jétől, vagyis szombattól megszűnik a 4,5, 7,8 és 11 hónapos futamidejű BUBOR (Budapest Interbank Offered Rate) jegyzése - írja közleményében az MNB.
Mindössze 151 milliárd forintnyi lakáshitelt vett fel 2013-ban a magyar lakosság, ami 18%-a az öt évvel korábbi szintnek. A 2012-es mélyponthoz képest így is közel másfélszeresére növekedett a jelzáloghitelezés tavaly. A lakosság teljes banki hiteltartozása 2013 szilveszterén 6842 milliárd forinton állt, ez 5%-os csökkenést jelent egy év alatt. Ami a bankbetéteket illeti, az alacsony kamatszint miatt soha nem látott pénzkivonás történt a lekötött forintbetétekből: egy év alatt közel ötödével, 923 milliárd forinttal csökkent az összegük. A teljes lakossági betétállomány tizede tűnt el. Az alábbiakban az MNB pénteken közzétett lakossági hitel-betét adataiból csemegézünk, amelyek immár a 2013-as év egészét felölelik.
A Commerzbank elemzői szerint nem valószínű, hogy 325 forintos euróárfolyam alatt kamatemeléssel beavatkozna az MNB. E szint fölött viszont egyszeri nagyobb kamatemelés is jöhet, akárcsak Törökországban. A Commerzbank elemzői szerint 310 és 320 között megtorpanhat a kamatcsökkentés, de ha a piaci nyomás átmenetinek látszik, vagy fordul a hangulat, folytatódhat is.
A Magyar Nemzeti Bank Lámfalussy Sándor tiszteletére rendezett konferenciáján többek között Ewald Nowotny, osztrák jegybankelnök, Christian Noyer, francia jegybankelnök és Ilmars Rimsevics a lett jegybank elnöke is felszólalt. Ezeket követően Matolcsy György, az MNB elnöke kommentálta az elhangzottakat. Gratulált a lett csatlakozáshoz és a nemzetközi események kapcsán megjegyezte, hogy "nincs szükségünk több jéghegyre".
Fontosabb részletek
Ewald Nowotny, osztrák jegybankelnök szerint az EKB kezelésének köszönhetõen végre túljutottunk a válságon és a figyelem most a bankrendszer megerõsítésére és újraszabályozására összpontosulhat.
Christian Noyer, francia jegybankelnök úgy véli, hogy az eurózóna sosem volt tökéletes és teljesen koherens, a jövõben pedig a bankunió mellett kell elkötelezõdnünk.
Ilmars Rimsevics a lett jegybank vezetõje úgy véli, hogy nekik egyértelmûen megérte az euró bevezetése és az utóbbi idõkben már a versenyképességüket is vissza tudták szerezni.
José Luis Malo De Molina, a spanyol jegybank fõigazgatója a fiskális politikával kapcsolatos elvárások elégtelenségére mutatott rá az eurózónában, majd a makroprudenciális szempontokat hangsúlyozta.
Igor Dmitriev az orosz jegybank igazgatója hosszan sorolta az országa és az eurózóna közötti gazdasági kötõdéseket, majd arra utalt, hogy a nemzetközi kapcsolataink ehhez képest mennyire rosszak.
Szapáry György, Magyarország nagykövete, a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnöke a válságra adott monetáris politikai válaszokat foglalta össze, majd a most fennálló kockázatokra tért át.
Matolcsy György MNB-elnök zárásként ezen értékelésre úgy utalt vissza, hogy végre terítéken vannak az unkonvencionális eszközök és ezért nem kell, hogy újra „jéghegyekkel” találkozzunk.
Bármilyen lépés a központi bank részéről most hiba lenne a feltörekvő piacokon tapasztalt árfolyam-ingadozások miatt - mondta a Wall Street Journal napilapnak pénteken Gerhardt Ferenc a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke és a monetáris tanács tagja.
Matolcsy György köszöntőjével és Orbán Viktor beszédével vette kezdetét a Magyar Nemzeti Bank pénteki Lámfalussy-konferenciája, melynek témája az euróbevezetés dilemmája. A magyar jegybankelnök már az esemény elején bejelentette, hogy elsőként Ewald Nowotny kapja a tavaly alapított Lámfalussy-díjat. Orbán Viktor ezt követően az aktuális helyzetre is reagált, amikor azt mondta, hogy a kormánynak és a jegybanknak együtt kell mûködnie, de világos hatáskör-elválasztásra van szükség az alapkamat és az árfolyam ügyében. Hangsúlyozta ugyanis, hogy ezek kizárólag a jegybank hatáskörébe tartoznak, nem a kormány hatáskörébe. A kormányfő szerint stratégiaváltásra van szükség az Európai Unióban, ehhez hat szokatlan dolog megtételére van szükség.
Fontosabb részletek
Orbán Viktor szerint soha nem volt még olyan, mint idén, amikor a választási évben nem szalad el a költségvetés hiánya
Az alapkamat és az árfolyam ügye a jegybank feladata
A kormány a gazdaságpolitikájával tud hozzájárulni a stabilitáshoz és ez az amit tehet az árfolyam ügyében
Hat szokatlan dolog megtételét javasolta az Európai Uniónak
A versenyképességnek a jövõben 3 alapvetõ eleme lesz
A hatalmi erõkoncentráció szerinte összefügg egy ország sikerességével
Mind a piaci elemzésekből, mind a határidős árazásokból úgy látszik, hogy vége kellene lennie Magyarországon a kamatcsökkentési ciklusnak, sőt, emelésre lehet szükség. Matolcsy György MNB-elnök viszont tegnapi beszédében pont az ellenkezőjéről beszélt és így a forint, ami mellékesen a világ legrosszabb teljesítményét produkálta a mai napon, könnyen a spekulánsok célkeresztjébe kerülhet.
Nagyszabású konferenciát szervez holnap a Magyar Nemzeti Bank, ezt követően este a Művészetek Palotájában adják át a Matolcsy György által tavaly alapított Lámfalussy-díjat. A Lámfalussy-konferencia előadói és meghívottja között neves jegybankárok szerepelnek, az eseményen Orbán Viktor és Matolcsy György is felszólal. A Wall Street Journal úgy tudja, hogy a most átadásra kerülő Lámfalussy-díjat Ewald Nowotny kapja, aki várhatóan a Közép-Európai Egyetemnek adja a díjjal járó pénzösszeget.
Rég nem látott nyomás alá került a forint, de Matolcsy György jegybankelnök mai szavai szerint nem állunk meg a kamatvágásokkal. Fundamentálisan tényleg nem vagyunk összehasonlíthatóak Törökországgal, de azért nagyon rosszul jönne ki, ha a piac azt gondolná, hogy presztízskérdést csinálunk a kamatcsökkentésből.
A Magyar Nemzeti Bank figyeli a piaci fejleményeket és megfontolja azokat, amikor dönt a kamatokról - többek között ezt mondta Pleschinger Gyula a Reuters-nek. A jegybank Monetáris Tanácsának tagja a forint mai nagy gyengülését firtató kérdésre úgy fogalmazott, hogy az MNB-nek nincs árfolyamcélja és eddig azon megközelítés szerint tekintett az árfolyamra, hogy az hogyan érinti az inflációs kilátásokat.
A mai napon Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az American Chamber of Commerce üzleti fórumán adott elő a magyar gazdaság helyzetéről. Az elnök rendkívül optimistán számolt be a gazdasági folyamatokról és kitért rá, hogy az általánosan gyenge inflációs folyamatoknak köszönhetően folytatódhat a kamatcsökkentés. Utalást tett rá, hogy Magyarország nagyon különbözik Törökországtól, de az aktuális eseményekről és a forintról nem beszélt. Helyette inkább az előző jegybanki vezetésnek mondott újabb kritikát, illetve a magyar kormányt méltatta.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának február 18-i ülésén még egy 10 bázispontos kamatcsökkentésre sor kerülhet, ha a feltörekvő piaci problémák mellett a forint a jelenlegi szintek körül marad az euróval szemben - írja ma kiadott rövid térségi kamatpiaci előrejelző anyagában Kovács György.
Hamarosan az Európai Unió minden tagállamában, így hazánkban is be kell majd vezetni az úgynevezett szanálási eszköztárat, mely a hitelintézetek és befektetési vállalkozások esetleges jövőbeni megrendülését teheti minden érintett - így a betétesek, az adófizetők, sőt maguk a piaci szereplők számára is - kevésbé fájdalmassá.
Nem érhetők még el a magánnyugdíjpénztári szektorról hivatalos teljesítmények, viszont az MNB honlapján közzétett adatok alapján kiderült, hogy tavaly a 7 nyugdíjpénztár - amelyből 2 végelszámolás alatt van - átlagosan 7,2%-os hozamot ért el. Csak összehasonlításképpen a decemberi 12 havi infláció 0,4% volt, míg a jegybanki alapkamat 3%. A klasszikus portfóliók közül a legmagasabb hozamot az ING érte el, a kiegyensúlyozottnál a listavezető a Szövetség volt, míg a növekedésinél a Budapest vitte el az első helyet. A hosszú távú hozamok is kedvezően alakultak, a legjobb pénztárak akár 3,8%-os reálhozamot is elérhettek. A legnagyobb probléma, hogy a végelszámolásra jutott intézmények (Pannónia, Aranykor) 10 éves időtávon a legjobbak közé tartoztak.
A feltörekvő devizákkal párhuzamosan gyengülésnek indult a forint árfolyama és enyhe hozamemelkedést látni a magyar állampapírpiacon is. Az általunk megkérdezett piaci szereplők között egyetértés látszik abban, hogy vékony jégre érkeztünk a kamatcsökkentési ciklussal és különösen veszélyes lehet most rosszul kommunikálnia az MNB-nek, de a magyar eszközök kiszórása egyáltalán nem valószínű és még a spekulánsoktól sem kell igazán félnünk.
A forintgyengülés ellenére várhatóan folytatódik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatcsökkentési ciklusa - jósolták pénteki helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma közzétett határozatában visszavonta a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet tevékenységi engedélyét és elrendelte végelszámolását, mert az intézmény működése fenntarthatatlanná vált. Húsz munkanapon belül az országos betétbiztosító kártalanítja a betéteseket.