Az igazság órája vagy jogtalan meghurcoltatás? Döntse el ki-ki saját maga, annyi biztos: a június 30-ai fordulónapot követő események utólag a felismerhetetlenségig felülírták a magyar bankok második negyedéves eredményszámait. A 361 milliárd forintos háromhavi mínusszal a saját tőke 13%-a odaveszett, a java pedig még csak most következik: háborús pusztítás a mérlegekben, vérengzés az eredménykimutatásokban. Mutatjuk a már megismert számokat, értékeljük az MNB friss statisztikáját.
Átfogó helyszíni vizsgálatot folytat a Széchenyi Banknál az MNB, a vizsgálat határozattal fog záródni - közölte a bankkal kapcsolatos megkeresésünkre a felügyelet.
Van egy jó és egy rossz hírünk is a lakossági hitelekkel kapcsolatban. A jó hír: megállt a nem teljesítő hitelek arányának, vagyis az NPL-rátának a növekedése a második negyedévben, sőt 19,2%-ról 18,8%-ra csökkent a mutató. A rossz hír részben a jó hírből következik: a 90 napon belüli késedelemben lévő hitelek aránya viszont 14,1%-ról 14,5%-ra nőtt. Az összkép némi javulása inkább a forinthiteleseknek és a növekvő lakossági hitelfelvételnek köszönhető. Az őszi megsegítésükre váró devizahitelesek háza táján még romlott is a helyzet, vagyis nincs szó arról, hogy a lakosság a mentőcsomag helyett hirtelen saját fizetőképességében kezdett volna bízni.
Csaknem 9 hónapja nem felel meg a jogszabályban előírt tőkekövetelményeknek a Széchenyi Bank - állítja a hvg.hu. A lap több nagy problémát is talált a hitelintézetnél, amelyekre sem a bank, sem a kisebbségi tulajdonost képviselő NGM, sem pedig a felügyeleti jogokat gyakorló MNB nem ad érdemi magyarázatot.
Belvárosi, prémium kategóriás irodaházat vásárolt a Magyar Nemzeti Bank. Az Index információi szerint a jegybank 40 millió eurót fizetett az Eiffel Palace-ért. A negatív nemzetközi sajtóvisszhangot kapott tiszaroffi kastélyszálló megvásárlása után a jegybank most sem tanúsított szerénységet, kiemelkedő színvonalat vásárolt. Hiába teremtett magával szemben politikai szempontból újabb támadási felületet, el kell ismernünk, az MNB döntése üzleti szempontból aligha támadható. Most megvédjük a jegybankot.
A Magyar Nemzeti Bank a kelet-magyarországi kastélyvásárlással, amely oktatási és szabadidős célokat szolgál, az európai jegybankok gyakorlatát követi azután, hogy a korábbi hét MNB-üdülőből 2009-re egy sem maradt a tulajdonában - többek között ezt hangsúlyozza az a Financial Times Beyondbrics véleményrovatában megjelent cikkre reagáló válaszcikk, amelyet pénteken tett közzé honlapján a Magyar Nemzeti Bank kommunikációs vezetője. Hergár Eszter szerint az FT írásának több állítása pontosításra szorul és "nincs szó újságírói oknyomozás nyomán előkerült, eltitkolt információról". Emiatt leszögezi, hogy "A cikkben szereplő téves állításokból a szerző sajnos téves következtetéseket von le, és a szabadidőközpont megvásárlása nyomán egyenesen a kommunizmus visszatérésére céloz Magyarországgal kapcsolatban, félrevezetve ezzel a Financial Times olvasóit." Az alábbiakban a jegybanki válaszcikket változtatás nélkül közüljük.
"Eddig nem tapasztaltunk az MNB-kötvény betétesítése miatt jelentős forráskivonást a külföldi szereplők részéről, így azt mondhatjuk, hogy eddig a külföldiek alkalmazkodási folyamatának vélhetően nem volt érdemi árfolyam-befolyásoló hatása sem" - hangsúlyozta a Portfolionak adott interjúban Hoffmann Mihály, tisztázva így a témával kapcsolatos piaci félreértéseket. A Magyar Nemzeti Bank igazgatója, a Jegybanki eszköztár, devizatartalék és kockázatkezelési igazgatóság vezetője az augusztus elsejétől kötvény helyett betétté alakított irányadó eszköz kapcsán egyértelműsítette: önmagában ettől a lépéstől nem volt várható, hogy beesik a kéthetes eszközben tartott pénzállomány. Hozzátette: az áprilisban év végéig előrevetített 600-1000 milliárd forintos "kilökődés" az eszközből szépen fokozatosan megvalósul, hiszen most, a korrigált számok alapján, már mintegy 400 milliárd forintnál járunk. Az irányadó eszköz változásának áprilisi bejelentése óta az adataik szerint a magyar bankok mintegy 320 milliárd forinttal növelték az állampapír kitettségüket, és a külföldiek is inkább a magyar eszközöket választották.
Összhangban azzal, amit a minapi piaci körképünkben mi is jeleztünk, a jegybanki szakértő is megerősítette: úgy tűnik, hogy a befektetési alapok valóban későn kezdtek reagálni a szabályozói változásra, és az ő általuk a diszkontkincstárjegyek iránt (is) támasztott kereslet nyomta jóval az alapkamat alá a rövid hozamokat. A jegybanki szakértők is úgy vélik, hogy "egy átmeneti időszakot követően normalizálódhat a helyzet".
2014 közepétől két fontos változás is történt az MNB fizetésimérleg-statisztikájában: az Európai Uniós szabályozással összhangban megváltozott a módszertan, illetve az MNB havi statisztikákat is közöl. Annak érdekében, hogy a fenti változások minél kevesebb félreértéssel járjanak, az MNB szakértője, Kóczián Balázs, az alábbi cikkel segíti az elemzők munkáját.
A Magyar Nemzeti Bank augusztus elsején kötvényből betétté változott irányadó eszköze semmiféle lényeges változást nem tudott kiváltani, ha csak felületesen, az állományi adatot vizsgáljuk. A ma közzétett friss adat szerint ugyanis csak 138 milliárd forinttal esett a mai tender alapján a most már betétben parkoltatott összes pénz állománya, így még mindig közel 5000 milliárd forintról beszélhetünk. Amennyiben viszont kicsit mélyebben megvizsgáljuk a folyamatokat, azt látjuk, hogy szépen haladunk az MNB azon áprilisi előrejelzése felé, hogy év végéig összesen 600-1000 milliárd forintos eszközátrendezést hoz az irányadó eszköz változása.
A vártnál minimálisan magasabb lett a júliusban a fogyasztói árindex a KSH ma reggeli közlése alapján, igaz még mindig rendkívül nyomott inflációs helyzetről beszélhetünk. A maginfláció, illetve a rövid bázisú évesített maginfláció azonban jelzi az alap infláció trendekben a 3% közeli pénzromlási ütemet. Az alábbiakban néhány külföldi elemzői véleményt közlünk, de a teljes kép a Portfolio angol oldalán érhető el.
A meghirdetett 680 millió forint helyett 415 millió forintért vette meg a Magyar Nemzeti Bank a tiszaroffi Borbély-kúriát. Az ezer fős jegybanki állománynak vették, jóléti szolgáltatás nyújtásához és az MNB szerint ezzel több helyi lakos is munkához jut.
A forint elmúlt napokban tapasztalható gyengülése igazodik a régiós devizák hasonló árfolyammozgásához - mondta Veres István Attila, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénz- és devizapiaci igazgatója az MTI megkeresésére azzal kapcsolatban, hogy szerdán a forint/euró árfolyam több mint két és féléves mélypontra süllyedt. Azt is kiemelte, hogy ha veszélybe kerül az árstabilitás, akkor léphet a jegybank. Egyébként pedig szoros figyelemmel követik a piaci fejleményeket.
Két és féléves mélypontjára zuhant a forint tegnap. Hol van hát ilyenkor a Magyar Nemzeti Bank, a pénzügyi stabilitás őrzője? - Teszik fel egyre többen a kérdést, azt remélve, hogy a jegybank majd beavatkozik. Csakhogy a kérdés egyáltalán nem ilyen egyszerű, ezért most körüljárjuk, hogy a jegybank milyen viszonyban is van az árfolyammal és milyen esetekben avatkozhat be annak szabad piaci alakulásába.
Háborog a teljes magyar bankszektor az MNB múlt héten közzétett képlete miatt. Várható volt, hogy az árfolyamrés miatt visszajáró összeget az ügyfelek tőketartozásából vonják majd le, az viszont legfeljebb a lidérces rémálmokban került elő, hogy a múltbeli túlfizetéseket a múltbeli tőketartozást csökkentő tételként kell majd elszámolni, hónapról hónapra újraszámítva a hiteleket. Nem véletlen a felháborodás: a képlet mintegy másfélszer akkora veszteséget jelenthet a bankoknak, mint amit becslésként eddig közzétettek (összejöhet a 900 milliárd forintos bukó). Ráadásul úgy gondolják a bankoknál, jogilag nekik van igazuk, az alábbiakban ezért az ő érveiket mutatjuk be.
Amint arra már sokszor felhívtuk a figyelmet az elmúlt hónapokban: a forintnak bizonyára fáj (növeli a gyengülés irányába való sérülékenységét), hogy rendkívül alacsonyra süllyedt a kamattartalma (carry), amit a befektetők azért kapnak, mert tartják forint vételi pozíciójukat. Ennek fordítottja is igaz, azaz nagyon olcsóvá vált a forint gyengülésére irányuló pozíció tartása.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatósága a napokban hozott döntést arról, hogy az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezethez kapcsolódóan a Növekedési Hitelprogramból (NHP) származó hitelportfóliót esetlegesen megvásárló hitelintézet is részesülhessen 0%-os kamatozású jegybanki refinanszírozásból. Az érintett adósok egyedileg - függetlenül a takarékszövetkezetek jogi státuszától - is kiválthatják kölcsöneiket más hitelintézeteknél, közölte a jegybank.
Az MNB újabb 62 pénzügyi szervezetnél tárt fel a fogyasztói díjak és költségek jogszerűtlen emelésére vonatkozó jogszabálysértéseket. A vizsgált pénzügyi szervezetek közül 58 esetében került sor bírság kiszabására, amelynek együttes összege 386,5 millió forint - áll az MNB közleményében.
Elérheti a 900 milliárd forintot a devizahitelesek kártalanításának költsége a pénzügyi rendszerben - ismételte meg az MNB számításait Vonnák Balázs a HírTv-ben. Új információ viszont, hogy az MNB igazgatója szerint ebből 190 milliárd az árfolyamrés költsége a teljes pénzügyi rendszer és 160 milliárd a bankrendszer esetében.
Egyelőre a devizahiteles csomag árnyékában is hiteleznek a magyar bankok: júniusban például 48%-kal több lakáshitelt helyeztek ki, mint egy évvel korábban. Félő azonban, hogy a devizahiteles ügy miatt várható brutális tőkeveszteség hamarosan jelentősen visszaveti a magyar hitelpiacot.
Addig is az MNB friss, júniusi adataiból többek között az alábbiak derülnek ki:
A lakáshitelezés után a személyi kölcsönök kihelyezése nőtt a leginkább, 28%-kal.
Egy átlagos lakáshitelt 7,5%-os THM-mel vettek fel az ügyfelek, pedig 5% alatti konstrukciók is elérhetők.
Egy újonnan lekötött, átlagos forintbetét júniusban már csak 1,8%-os kamatot ígért.
A vállalati hitelezés felpörgött júniusban az előző hónapokhoz képest, de még mindig alacsonyabb a vállalati hitelállomány, mint egy éve, a növekedési hitelprogram kezdetén.
Az alapkamat csökkentése rontotta a bankrendszer jövedelmezőségét, de a veszteség mértéke nem okoz stabilitási kockázatot. Kétéves horizonton egy 100 bázispontos kamatcsökkentés 27 milliárd forinttal csökkenti a bankrendszer jövedelmezőségét - állapítja meg a mai MNB-szemlében megjelent egyik cikk.
