Durván visszaeső bevételekről, masszív veszteségről, magas kötvényadósságról számolt be a hazai tőzsdén jegyzett BTel, a vállalat, amelyik nemcsak a részvény- és kötvénytulajdonosoknál, de a BÉT-nél és az MNB-nél is kihúzta a gyufát.
Az MNB mától felügyeleti biztosokat rendelt ki a SZÉCHENYI Lízing Pénzügyi Szolgáltató Zrt.-hez és a PLATINIUM Pénzügyi Szolgáltatóház Zrt.-hez. A pénzügyi vállalkozásoknál hitelt felvett vagy faktorálási ügyletben résztvevő ügyfeleknek változatlanul teljesíteniük kell törlesztéseiket - olvasható az MNB közleményében.
Továbbtanulásra adta a fejét Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Az először a Figyelő által közzétett információk szerint nem kell majd feltétlenül órákra járnia - noha egy normális PhD-képzés itthon legalább háromévnyi tanulással, doktori szigorlattal és disszertációval jár. A Portfolio keresése szerint kifejezetten egyedi jelenség a világban, hogy egy jegybankelnök a tisztsége mellett végezzen doktori képzést. Az pedig csak hab a tortán, hogy az MNB egyik alapítványának a kuratóriumi tagja lehet a témavezetője.
Megalakult a MARK Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő (MARK) Zrt., amelyet a Magyar Nemzeti Bank azzal az elsődleges céllal alapított, hogy felgyorsítsa a magyar bankrendszer rossz minőségű kereskedelmi ingatlanhiteleinek leépítését - áll az MNB legfrissebb közleményében.
Egyre durvább a BTel sztori. A magyar tőzsdén jegyzett botránycégről most éppen az derült ki, hogy hamis a tavalyi éves beszámolóhoz csatolt könyvvizsgálói jelentés. Egyszerűen odabiggyesztették a jelentésre a könyvvizsgáló nevét. Botrány.
A devizahitelesek helyzetének rendezését sürgette Surányi György, aki szerint a kialakult helyzetért az első Orbán-kormányt, az akkori ellenzéket, a jegybank akkori vezetőit, a pénzügyi felügyeletet, a kereskedelmi bankokat és a hitelt felvevőket is felelősség terheli - mondta el szerdán előadásában a MNB korábbi elnöke.
Nem változtatott a Magyar Nemzeti Bank a korábbi iránymutatásán - ez derült ki az október 28-i ülésről ma közzétett jegyzőkönyvből. A Monetáris Tanács szerint tartósan alacsony marad itthon az infláció, és bár erősödtek a lefelé mutató kockázatok, az alapkamat változtatása nem indokolt. Továbbra is az az üzenetük a piac számára, hogy tartósan marad a jelenlegi 2,1 százalékos irányadó ráta. Az alábbiakban az Monetáris Tanács értékelését közöljük (a kiemelések tőlünk származnak).
Jogszabályi előírás alapján év végéig nyilatkozniuk kell tényleges tulajdonosukról számlavezető bankjuknál azon cégeknek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek, amelyek ezt nem tették meg, vagy korábban azt jelezték: saját nevükben járnak el. A tényleges tulajdonos(ok) megjelölésének hiányában bankjuknál januártól nem kezdeményezhetnek tranzakciókat. A kötelezettség a lakossági ügyfelekre nem vonatkozik, amennyiben korábban személyes azonosításukra sor került, és számlavezetőjüknél a törvényben előírt adataik és tényleges tulajdonosi nyilatkozataik megfelelően rendelkezésre állnak - áll az MNB közleményében.
A devizahitelesek 40%-ának több mint 25%-kal csökkenhet a tőketartozása a tisztességtelenségek elszámolása következtében - becsli ma közzétett stabilitási jelentésében az MNB. A teljes pénzügyi szektor elszámolások miatti 942 milliárd forintos bruttó veszteségéből 732 milliárd juthat a bankokra, nettó veszteségük pedig 608 milliárd forint lehet. Ez nem minden: az éves kamatbevétel-kiesésük várhatóan 92 milliárd forint lesz. A napokban feláll a jegybank tavasz óta ígért eszközkezelője (az MNB kerüli a "rossz bank" kifejezést), amely 300 milliárdos keretösszegű jegybanki hitelből működik, és a rossz minőségű, kereskedelmi ingatlan(hitel) típusú eszközöket veszi át üzleti alapon a bankok önkéntes jelentkezése alapján. Erről ma délután várható részletes bejelentés.
A központi kormányzat betétei a októberben 293,8 milliárd forinttal nőttek, aminek eredményeként jelenleg 2041 milliárd forintot mutat a Magyar Nemzeti Bank statisztikai mérlege.
Októberben kissé emelkedtek az inflációs alapmutatók, ami azt jelzi, hogy bár az inflációs környezet még mindig enyhe, de nem közeledtünk a deflációhoz.
Gyakorlatilag a teljes lakossági devizahitel-állomány forintosításához szükséges eurómennyiséget lehívták a bankok a Magyar Nemzeti Banktól a hétfőn délelőtt 10 órakor megtartott tenderen. 7,834 milliárd euróról van szó - derült ki a 13 órakor közzétett adatokból. Mindezt úgy sikerült megtenni, hogy a forint árfolyama nem reagált a hírre.
Nem lesz kötelező a devizahitelek forintosítása, de ha valaki nem jelzi 30 napon belül, hogy devizaalapon maradna, annak a hitelét törvény alapján forintosítani fogják - derül ki a kormány és a bankok megállapodásából, amely a vasárnapi bejelentés után megjelent a kormany.hu-n. A forintosításra a szöveg szerint a tisztességtelenségekkel való elszámolással egyidejűleg kerül majd sor. Ha mindenki részt venne, mekkora tartozásösszegről lenne szó? - ezt nézzük meg az alábbiakban.
Több mint egy év tragikomikus huzavonájának vetett véget vasárnap a családi délutánt megszakító bejelentés: a jelenlegi piaci árfolyam közvetlen közelében váltják át forintra a devizahiteleket. A devizahitelesek (akik a februári elszámolás után negyedével kisebb törlesztőrészletet fognak eleve fizetni) többsége valószínűleg most nem tudja olyan nagyra értékelni, amit mi igenis nagyra értékelünk: 2011 decembere óta nem látott, piacbarát megállapodás született a devizahitelesekről a bankok és a kormány között, és hamarosan lezárul a magyar lakossági devizahitelek egy évtizedig tartó, verejtékes és kínos korszaka. Vagy mégsem? A friss bejelentésekkel még nincs vége a történetnek.
A frankhiteleket 256,5, az euróhiteleket pedig 309,0 forintos árfolyamon forintosítják - gyakorlatilag ezt jelentette be az imént a Nemzetgazdasági Minisztérium friss közleményében. Az ügyfelek hitelét tehát a jelenlegi piaci árfolyamhoz közeli szinten számolják át, a tartozás összegét "csak" a februári elszámolás fogja csökkenteni, átlagosan közel ötödével.
Fontosabb részletek
A magyar gazdasági növekedés várható lassulása ellenére is valószínűleg kamatemelésre szánja el magát jövőre a Magyar Nemzeti Bank (MNB), tekintettel a jó eséllyel szigorodó külső monetáris környezetre - jósolták pénteki előrejelzésükben londoni pénzügyi elemzők.
Megjelent a Magyar Közlönyben a Magyar Nemzeti Bank elnökének első rendelete, amely szabályozza, mekkora összeg jár vissza a devizahiteleseknek az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességtelenségének rendezése során. A rendeletben szereplő képletek áttanulmányozását csak a legelszántabbaknak ajánljuk.
Októberben enyhe csökkenést mutatott Magyarország nemzetközi tartaléka: a szeptemberi 35,7 milliárd euróról 34,2 milliárdig. A másfél milliárdos csökkenést leginkább a devizaköveteléseink süllyedésének köszönhetjük, de ez egyáltalán nem nevezhető kiugró mértékűnek.
Az MNB Növekedési Hitelprogramjának második szakaszában, tavaly október 1-je óta 452 milliárd forintnyi hitelszerződést kötöttek a kis- és középvállalkozások - közölte az MNB. Az adatokból az is kiderült, hogy közel 50 milliárd forinttal nőtt októberben a leszerződött hitelek összege.
Először érkezett hivatalos megerősítés.
Nagyon gyengült ma az árfolyam.
Friss podcastünkben Molnár András, a PortfoLion Capital Partners vezetője volt a vendégünk.
Tűzszünet a libanoni konfliktusban.
