Japánnal ellentétben az eurózóna elkerülheti a deflációt - ismertette a ma megjelent MNB-szemle első cikkének bemutatásakor a jegybank szakértője. Szerinte a defláció három fő csatornán keresztül is negatívan hat a fejlett gazdaságokra.
A Pénzügyi Stabilitási Tanács (PST) elfogadta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új, 2019-ig szóló ötéves felügyeleti stratégiáját. A jegybank erőteljesebb fogyasztóvédelmet, prudens bankokat ígér. Az MNB már elemzi, hogy indokolt-e a teljes hiteldíj mutató (THM) plafonjának felülvizsgálata és csökkentése - nyilatkozta Windisch László, az MNB alelnöke az MTI-nek.
Jelentős bizonytalanságot érzékelt a Monetáris Tanács a múlt keddi kamatdöntés előtt a kamatvágási ciklus aljával kapcsolatban, amelyeket szeretett volna eloszlatni és egyértelművé akarta tenni, hogy "milyen kamatszinten és mikor szeretné lezárni a ciklus" - hangsúlyozta a Figyelőnek adott, ma megjelent interjúban Palotai Dániel. A Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója így azzal indokolta a sokakat meglepő, 20 bázispontos, azaz gyorsítást jelentő, ciklus végi kamatvágást, hogy "A tanács ezzel kívánta aláhúzni, hogy tartósan laza monetáris kondíciókat akar fenntartani. Úgy gondolom, ez nagyobb hangsúlyt kapott így, mint ha csak 10 bázispontot vágtak volna".
A Növekedési Hitelprogram második szakaszában két tendencia érvényesül párhuzamosan, amely érdemi hatást gyakorol a program kihasználtságára és sikerességére. Egyrészt a második szakaszban jelentősen emelkedett a mikrovállalkozások részesedése az új beruházási hiteleken belül, ráadásul minden vállalattípus esetében csökkent az átlagos hitelméret a program első szakaszához viszonyítva. Másrészt azt tapasztaljuk, hogy a második szakaszban a mezőgazdaság húzóágazatnak bizonyul. Bár az ágazat szerepe az első szakaszban is fontos volt, igazán meghatározóvá csak a második szakaszban vált. Jelen cikkben ezt a két kérdéskört járjuk végig.
Az MNB-nek köszönhetően az MKB vevője, a magyar állam jól fel tudta mérni a bank pénzügyi helyzetét. A jegybank értékelése alapján a bank a várható eladói tőkeemelést figyelembe véve nem ér többet 31 milliárd forintnál - derül ki az MNB közleményéből. Mint ismeretes, az állam nagyjából 17 milliárdért veszi meg a bankot. A jegybank úgy véli, az MKB nyereségessé tehető.
Hamarosan, legfeljebb holnapig nagy valószínűséggel aláírják az MKB Bank megvételéről szóló szerződést, erről a mai kormányülésen született döntés. A bank vételáráról szóló előzetes becslést az MNB végezte el, ezért ma Matolcsy György is részt vett az ülésen - derül ki Varga Mihály tájékoztatásából.
Kormányülést követő sajtótájékoztatót tart ma délután 4 órakor Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter várhatóan az állami tulajdonba kerülő MKB Bankkal kapcsolatos kormányzati tervekről is beszélni fog.
Megdöbbentően alacsony szintre estek a hozamok a magyar állampapírpiacon, pedig a jegybankunk már leállt a kamatok vágásával. A jelenség mögött érdekes módon nem pusztán a Magyar Nemzeti Bank önfinanszírozást forszírozó programja áll, hanem olyan vicces tényezők is, hogy a befektetési alapok elaludtak. Úgy tűnik tehát, hogy az MNB indukálta piaci átalakulás még javában tart, az adósságkezelőnk viszont éppen júliusra kezdte visszafogni a rövid papírok értékesítését. Ezen hatások együttese okozhatta azt az abszurd - de vélhetően átmeneti - helyzetet, hogy míg a jegybank kéthetes irányadó eszköze 2,1 százalékot mutat, a három hónapos diszkontkincstárjegyek aukciós hozama 1,69 százalékig zuhant.
A bűvös szám nem más, mint 900 milliárd. Mármint forint. Sokmillió köbméter víz lefolyik még a Dunán, míg ez egy az egyben átkerül a bankok kasszájából a devizahitelesek zsebébe, mindenesetre az MNB tegnapi iránymutatásával tiszta vizet öntött a bankok és az ügyfelek közös poharába. A pohárba, amelynek kiürítése nagyon keserű lesz a bankok számára.
Közzétette az MNB, miként kell kiszámolni az ügyfeleknek visszajáró árfolyamrés összegét. Mind a folyósítási, mind a törlesztési árfolyamrésre iránymutatást tartalmaz a közlemény a bankok számára. A hitelintézeteknek rossz hír, hogy az ügyfelek mindenkori túlfizetését aktuális tőke(elő)törlesztésként kell figyelembe venni. A pénz kamatos kamatostul jár vissza a jegybank szerint a lezárt szerződéseknél: számításánál a mindenkori 3 havi bankközi kamatot, frank esetén a CHF Libort kell alkalmazniuk a bankoknak. A visszajáró összeg a tőketartozást csökkenti, ha még él a szerződés, ha nem, akkor vélhetően készpénzben kaphatja meg az ügyfél.
Véget ért a múlt héten a Magyar Nemzeti Bank csaknem két évig tartó kamatcsökkentési sorozata. Ennek eredményeként 1 millió forintnyi betétre átlag 69 ezer forint helyett ma már csak 19 ezer forint kamatot kaphatunk a bankoktól egy év után. Ez nem minden: a kormány is megcsapolta a banki megtakarítók pénzét, tranzakciós illetéket és egészségügyi hozzájárulást vetve ki a betétekre, így a betétesek nagy részének a hozama ma már negatív. Nem csoda tehát, hogy drasztikusan átrendeződött mára a lakossági megtakarítások szerkezete, így például az éven belül lekötött forintbetétek összege harmadával lett kisebb. Ez viszont a bankoknak több okból sem fáj.
Átmenetileg felügyelőbizottság nélkül működik a Magyar Nemzeti Bank, az előző Országgyűlés mandátumával együtt ugyanis ennek mandátuma is lejárt. Az előző országgyűlési választások után csak több mint fél évvel, 2010 novemberében nevezték ki az új felügyelőbizottságot, így most is könnyen megeshet, hogy még hónapokig fennmarad a jelenlegi állapot.
Az MNB kezdeményezése alapján a Fővárosi Törvényszék elrendelte az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet felszámolását. Húsz munkanapon belül így megtörténik a betétesek kártalanítása - közölte a felügyelet. Megkezdi és 20 munkanapon belül befejezi az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet betéteseinek kártalanítását - erősítette meg az OBA. A takarékszövetkezet ügyfelei egyenként maximum 100 ezer eurónak megfelelő, közel 31 millió forintot kaphatnak, függetlenül attól, hogy magánszemélyről vagy vállalkozásról van szó.
Talán hihetetlen, de igaz: az MKB megvásárlásával gyakorlatilag teljesül Orbán Viktor régi célja, hogy a magyar bankszektor legalább 50%-a magyar irányítás alá kerüljön. De vajon mit akar a kormány a bankkal, és mennyibe fog kerülni az adófizetőknek az irdatlan nagy veszteségeket felhalmozott bank működtetése? Esetleg jó üzletet csinált a magyar állam? 10 kérdés és 10 válasz formájában járjuk körbe az MKB megvásárlását.
Azért kínál a jegybank rendkívül olcsón kamatcsere ügyleteket a kereskedelmi bankoknak, mert ezzel tovább erősíti a kötvénypiaci keresletet, és ez pedig már most látványos alkalmazkodást váltott ki. Ráadásul a jegybanki swap feltételeinek köszönhetően egy évig rögzítik a megvásárolt kötvényeket a banki mérlegekben, ami miatt mindenki "nyugodtan aludhat" - mondta el Nagy Márton a jegybank ügyvezető igazgatója a Reutersnek.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke módosította a pénzügyi szervezetek panaszkezelésére vonatkozó szabályokat.
Véget ért a Magyar Nemzeti Bank kétéves kamatcsökkentési ciklusa, ezért itt az idő, hogy véleményt mondjunk a hátrahagyott 24 kamatvágásról. Matolcsy György jegybankelnök nem volt fukar a döntéshozók méltatásával, amit a keddi bejelentésen megjelent külső tanácstag hálásan meg is köszönt. Az örömünnepről már csak a pezsgőbontás hiányzott, de vajon tényleg ennyire nagy sikertörténetről van szó? Következzen hát a számvetés!
Gerhardt Ferenc szerint a készpénzkímélő megoldásokat alkalmazók terheinek csökkenése segíti e megoldások elterjedését, ezért a jegybankban ezen dolgoznak, erre állandóan figyelnek a különböző szabályok, rendszerek létrehozásakor, támogatásakor. A GIRO Zrt. fejlesztése is a pénzforgalom költségeinek mérséklését célozza.
A londoni elemzők is igencsak meglepődtek azon, hogy a magyar jegybank a vártnál nagyobb, 20 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre. Többen is úgy értékelik a lépést, hogy a Monetáris Tanács zárásként még "durrantott" egy nagyot. Ezek fényében szerintük már nem váratlan, hogy a Matolcsy György vezette tanács bejelentette a kamatcsökkentési ciklus végét. Abban is egyetértenek, hogy 2015 végéig nem maradhat ezen az alacsony szinten az alapkamat, jövő év második felében emelésre kényszerülhet a jegybank.
Megjelent az első felmérés, amely Kamala Harris győzelmét jósolja.
Kiegészítik vele a meglévő rendszert.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Hasznos, gyakorlati, érthető.
Kijev lenullázta Oroszország képességeit.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
