Éles versenyben kínált forinthitelekkel cserélhetik le a bankok a devizahiteleket a jövő évi forintosítás során - nyilatkozta Nagy Márton, az MNB igazgatója a Reutersnek. Szerinte ez felgyorsíthatja a felvásárlásokat, összeolvadásokat a bankrendszerben.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ellenőrizni fogja a tisztességtelen egyoldalú kamatemelések és az árfolyamrés alkalmazása miatt a hitelfelvevőknek visszajáró összeg elszámolását, és eltökélt abban, hogy az elszámolási törvény pontos végrehajtását a rendelkezésére álló erős eszközökkel kikényszerítse - nyilatkozta Windisch László, a jegybank alelnöke.
2014 második negyedévében is folytatódott az elektronikus tranzakciók forgalmának emelkedése Magyarországon, az elektronikus fizetések lebonyolításához szükséges infrastruktúra azonban nem változott jelentősen - állapítja meg friss adatai alapján az MNB. A jegybank statisztikája szerint kevesebbszer több pénz felvételére használjuk a bankautomatákat. Több területen is megfigyelhető az elektronikus pénzforgalom modernizálódása, így folyamatosan növekszik az érintés nélküli kártyás fizetések aránya, egyre jelentősebb az internetes kártyahasználat szerepe, az euró átutalási forgalmon belül pedig emelkedik a SEPA szabvány szerint lebonyolított tranzakciók aránya. A fizetési kártyákhoz kapcsolódó visszaélések továbbra is alacsony szinten vannak.
Az MNB 19 millió forint bírságot szabott ki a MagNet Bank Zrt.-re a pénzmosás elleni törvény megsértése miatt, és kötelezte a hitelintézetet a jogsértő gyakorlat megszüntetésére - áll az MNB legfrissebb sajtóközleményében.
Az idén 0,2 százalékponttal, jövőre pedig akár 0,4 százalékponttal is kisebb lehet a GDP-növekedés az ukrán krízis hatására - vélik a Magyar Nemzeti Bank közgazdászai. Az embargó hatására az infláció is kisebb lehet, amennyiben az élelmiszerkínálat növekedése lefelé nyomja az árakat.
Az általános fejlett piaci állampapír hozamcsökkenés közel 1 százalékos (nem-realizált) nyereséget okozott a Magyar Nemzeti Bank összesen 8 különböző portfólióban kezelt devizatartalékán - derül ki a jegybank napokban közzétett első féléves jelentéséből, amely időszak alatt egyébként a tartalékok 2,3 milliárd euróval nőttek. Az egy évvel ezelőttivel szemben azt most nem tudtuk meg, hogy az egyes portfóliók pontosan hogyan teljesítettek, csak azt, hogy mindegyik aktívan kezelt portfólió nyereséget hozott, illetve azt, hogy az MNB által benchmarkként használt mutatóhoz képest ez a közel 1%-os nyereség minimális felülteljesítést jelent.
A folyamatos jegybanki kamatcsökkentések a kamateredmény sort, míg a gyengébb forintárfolyam a devizaárfolyamból származó eredmény sort javította jelentősen és ez tette lehetővé, hogy az alapítványok számára úgy adjon át 200 milliárd forintnyi vagyont a jegybank, hogy közben az első félévi eredménye még mindig 18 milliárdos nyereséget tartalmazzon - többek között ez derült ki a Magyar Nemzeti Bank ma közzétett első féléves jelentéséből. Az anyag egyik érdekes ábrája szerint jórészt a márciusi dollárkötvény-kibocsátás hatására (ami a jegybanki tartalékba került át) a tartalékok átlagos bekerülési árfolyama euróban kifejezve szép lassan felkúszott 290-ig, noha egy éve még 274-nél láthattuk. Mindez azt is jelenti, hogy ha a jelenlegi 311 körüli szinten maradna tartósan az euró árfolyama, akkor például euróként már "csak" 7-8%-os nyereséget tudna elkönyvelni a jegybank a devizahitelek forintosításához eladandó devizán. Igaz, mivel ez várhatóan sok milliárd eurós tétel lesz, így az általa kereshető nyereség még így is brutális összeget adhat ki, ami potenciálisan további "költekezés" előtt nyitná meg az utat. Erről bővebben az alábbi cikkünkben írtunk, illetve vélemény cikkben külön foglalkoztunk az alapítványi vagyonátadás közgazdasági képzést támogató részével:
Engedélyezte a magyar állam tulajdonszerzését az MKB Bank Zrt.-ben az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa. A döntés egyúttal a bank által teljesen vagy részben birtokolt leányvállalatokban való állami tulajdonszerzést is jelent - olvasható az MNB közleményében.
Jövőre már más szerkezetben bővül a gazdaság, mint az idén. A GDP-t a korábbi előrejelzésekhez képest sokkal inkább a lakossági fogyasztás húzza, a beruházás és az export kevésbé.
Két új eszköz bevezetésével segíti a Magyar Nemzeti Bank a lakossági devizahitelek elszámolását és kivezetését - jelentették be a jegybank mai sajtótájékoztatóján. Ezzel egyszerre kerülnék el, hogy a forint árfolyamára nyomás nehezedjen, és hogy a jegybank devizatartaléka jelentősen csökkenjen.
Fontosabb részletek
A jegybanknak készített jelentésben 206 pénzintézet 450 saját szerződési feltételt minősített tisztességtelennek, az általuk alkalmazott mintegy 3000-ből, miközben 2300-at tartottak tisztességesnek, a többit nem minősítették - írta a Magyar Nemzet.
Mai ülésén sem változtatott az irányadó rátán a monetáris tanács, így maradt 2,1%-on az alapkamat. A döntés megegyezik a piaci várakozásokkal, a befektetők az MNB kommunikációjának megfelelően a kétéves lazító ciklus után tartósan az alacsony kamatszint fenntartását várják. Ma megismerhetjük a csütörtökön megjelenő inflációs jelentés főbb számait is, előzetesen arra lehet számítani, hogy a növekedési prognózist felfelé mozdítja a jegybank, az inflációs előrejelzésben nem várható jelentős változás.
Idén 3,3%-ra gyorsulhat a gazdaság növekedése, jövőre pedig 2,4%-kal bővülhet a GDP - közölte a Magyar Nemzeti Bank a csütörtökön megjelenő inflációs jelentés főbb számait a szokásoknak megfelelően kedd délután. Az infláció idén átlagosan 0,1% lehet, és jövőre 2,5%-ra gyorsul a pénzromlás üteme.
A jegybank indoklása szerint tartósan laza monetáris kondíciókra van szükség a jövőben, hogy teljesüljön a középtávú inflációs cél - ebben tehát nem változott a kamatpolitikával kapcsolatos iránymutatása a Magyar Nemzeti Banknak, ugyanakkor az inflációs jelentősből megtudtuk azt is, hogy idén nulla százalék közelében alakulhat a fogyasztói árindex. Az alábbiakban a jegybank indoklását tesszük közzé.
A szeptember közepi állapot szerint a Növekedési Hitelprogram II. szakaszában 380 milliárd forintnyi hitelt folyósítottak a bankok, a hónap végére elérhető a 400 milliárd forint, sőt októberben "simán elérhetjük" az 500 milliárdos eddigi keretösszeget is - vetítette előre a program dinamikáját Nagy Márton. A Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója a Napi Gazdaság konferenciáján ezzel indokolta azt a közelmúltbeli döntést, hogy miért emelte meg a Monetáris Tanács a keretösszeget 500-ról 1000 milliárd forintra. A jegybankár szerint bár sokan sokféle ötlettel előállnak, hogy mely részterületét lehetne változtatni az NHP-nak, de ő úgy fogalmazott, hogy "ha lehet sokkal jobbat csinálni, akkor fogunk, de egyelőre nem látom, hogy ezt hogyan lehetne megcsinálni".
Itthon ismét dönt a Magyar Nemzeti Bank, de ennek a piaci súlya már igen kicsi lesz, hiszen az egybehangzó vélemények szerint nem vágják tovább a kamatokat. A kérdés innentől kezdve már csak az, hogy meddig maradhatunk a jelenlegi 2,1 százalékos szinten. A hetünk legfontosabb eseményei ezért a nemzetközi színtérre terelődnek, ahol az Egyesült Államok bruttó hazai termékének végleges számára és az eurózónás konjunktúra legújabb mutatóira lesz érdemes figyelnünk.
Négy biztosító tette zsebre tavaly a hazai biztosítási szektor profitjának 98%-át. Ami a bankszektorban az OTP, az a biztosításiban a nyereség szempontjából az Aegon. A tőzsdei befektetők által figyelt, hosszú ideig veszteséges CIG Pannónia Életbiztosító mára a nyereségesebb biztosítók közé került. A fentiek mellett más érdekességek is kiderülnek az MNB nemrég közzétett Aranykönyvéből.
Jövő héten is változatlanul hagyja az irányadó rátát a jegybank - ez a piaci várakozás a Portfolio felmérése szerint. Nem jellemzi ennyire egységes vélemény a távolabbi jövőt. Az elemzők egy része arra számít, hogy az MNB már a Fed jövőre várt kamatemelését is követni fogja, mások viszont a jóval távolabbi frankfurti kamatemeléstől várja a szigorító ciklus beindulását.
Semmi okunk azt feltételezni, hogy bármi jó kisülhet abból, ha Matolcsy György és a jegybankunk 200 milliárdos fegyverrel száll szembe a közgazdaságtan főáramával. El sem tudjuk képzelni, hogy miként néz majd ki egy olyan tankönyv, ami "gyökeresen különbözik a neoliberális tanoktól". Bár a jegybankelnökünk szerint hazánkban 2010-től már ez a szemlélet uralkodik, mi nem értjük hogyan lehet egy ilyen gazdaságpolitikai gyakorlatra (bármilyen is legyen az) csak úgy azt mondani, hogy az egy közgazdasági iskola. Az pedig egyáltalán nem igaz, hogy a közgazdaságtudomány mai főárama meghaladott volna! Ráadásul mióta a jegybank dolga, hogy megreformálja a közgazdasági és pénzügyi oktatást? Ha már mindenképpen ragaszkodik hozzá a jegybank vezetése, hogy az állampolgárok pénzét (merthogy az MNB eredménye is az) ilyenre költse, akkor inkább segítse az egyébként nem is annyira rosszul működő közgazdasági karokat Budapesten. A tengernyi pénzével annyi jót tehetne!
Melyik Magyarország legnyereségesebb bankja, és melyik a legveszteségesebb? Hány bank termelt profitot, és hány sáfárkodott rosszul a tulajdonosok pénzével 2013-ban? Milyen mértékben zsugorodtak, netán növekedtek a bankok öt év alatt? Melyik is pontosan Magyarország második legnagyobb bankja? Többek között ezekre a kérdésre is választ kapunk, ha belelapozunk az MNB friss Aranykönyvébe, vagy egyszerűen elolvassuk az alábbi cikket. Számos megdöbbentő tényre fény derült: van olyan nagybank például, amelynek csaknem felére esett a hitelállománya a válság elejéhez képest.
Először érkezett hivatalos megerősítés.
Nagyon gyengült ma az árfolyam.
Friss podcastünkben Molnár András, a PortfoLion Capital Partners vezetője volt a vendégünk.
Tűzszünet a libanoni konfliktusban.
