Nem igazán tartja jó ötletnek a nulla százalékos alapkamatot a magyar jegybankelnök, hiszen "mi jönne utána?" Matolcsy György csütörtökön Londonban szólalt meg egy a European Economics and Financial Centre által rendezett előadáson. A Magyar Nemzeti Bank elnöke arról is beszélt: azért lát még teret a további kamatcsökkentésre. Matolcsy az MKB Bank feltőkésítéséről is beszélt Londonban, erről külön cikkünk:
Összesen 24 millió forint bírságot szabott ki a jegybank a két német tulajdonú MKB biztosítótársaságra, egyebek közt az élet- és kötelező gépjármű felelősségbiztosítási termékek szabályozási hiányosságai, a szerződések tartalmával kapcsolatos jogsértések, illetve ügyfél-tájékoztatási és panaszkezelési problémák miatt - olvasható az MNB közleményében.
Két örökzöld kérdés van a forint árfolyamával kapcsolatban: "miért ilyen gyenge", vagy pedig, "hogy lehet most éppen erős"? Mi ezért le szeretnénk szögezni: az erős szó azt sugallja, hogy a "fair értékétől" eltért a hazai fizetőeszköz, vagyis túlértékeltté vált. Márpedig a reálárfolyamunkat elnézve ez egyáltalán nem igaz, persze ebből még nem következik, hogy akkor most tovább is kéne erősödnie. Tehát az áraink alapján továbbra is alulértékelt devizának számít a forint, de hogy a válaszunkat még tovább cifrázzuk: ez szinte teljesen hidegen hagyja majd a piaci szereplőket. Rövid távon beláthatatlan, hogy milyen irányt vesz a forintárfolyam, hosszabb távon pedig inkább a gyengülés a valószínű az újra süllyedő alapkamatunknak és a Fed közelgő szigorításának hatása miatt.
Az elmúlt évben a biztosítási szektor szinte minden területén növekedési számokat lehetett látni, a teljes piac biztosítási díjbevétele tavaly 2013-hoz képest 4,2%-kal, 844 milliárd forintra nőtt, de a szektor stabilitás és tőkeellátottság szempontjából is jól vizsgázott 2014-ben. Jó évet zártak a nyugdíjbiztosítási termékek is, azonban a szektor előtt álló kihívásokról sem szabad elfeledkezni. Többek között ezeket a témákat is érintik az előadók a Portfolio mai Biztosítás 2015 konferenciáján.
Fontosabb részletek
A Befektető-védelmi Alap tudomásul vette a Magyar Nemzeti Bank kedden közzétett álláspontját, miszerint a Bevának kártalanítani kellene a fiktív Quaestor-kötvénnyel rendelkező befektetőket, az alap igazgatósága azonban csak azt követően alakítja ki hivatalos álláspontját, hogy az általa megbízott külső jogi szakértők véleményét kézhez kapta - reagált Farkas Péter, a Beva ügyvezető igazgatója a jegybank alelnökének kijelentésére az MTI-nek.
Rövid, néhány kamatcsökkentésből álló monetáris enyhítési ciklust, de hosszú ideig igen alacsonyan maradó jegybanki alapkamatot jósoltak londoni pénzügyi elemzők a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden végrehajtott 0,15 százalékpontos kamatcsökkentése és az azt követő közlemény, illetve jegybankelnöki tájékoztató után.
Mai ülésén 15 bázisponttal mérsékelte az irányadó kamatát a Monetáris Tanács, így az holnaptól már 1,95 százalék lesz. Ezzel újraindult a kamatcsökkentés időszaka, amit elsősorban a rendkívül alacsony infláció kényszerített ki. Elemzők előzetesen azt várták, hogy 20 bázispontos vágással indít a jegybank, amit további csökkentések követnek, amíg a ráta el nem éri a 1,5 százalékot.
Idén átlagosan 0 százalék lehet a hazai infláció - derül ki a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentéséből, melyet részletesen majd csütörtökön ismerhetünk meg. A növekedés kapcsán ugyanakkor sokkal optimistábbá vált a jegybank: a decemberi 2,3 százalékos előrejelzésüket egészen 3,2-ig húzták 2015-re vonatkozóan.
Az óvatos kamatcsökkentés addig folytatódhat, amíg az a középtávú inflációs cél elérését támogatja - áll a jegybank közleményében, amit szokás szerint egy órával a kamatdöntés után jelentetett meg. A monetáris tanács 15 bázispontos vágással indította újra a kamatcsökkentési sorozatát, elsősorban az inflációs megfontolások miatt. Az alábbiakban a közleményt ismertetjük szerkesztett formában.
Mi a magyarázata annak, hogy az MNB "súlyos milliárdokat" költ különféle eszközök, vagyonelemek megvásárlására, miközben a nemzetközi szakirodalom szerint a gazdasági felzárkózáshoz hasznosabb lenne az oktatásra több pénzt fordítani? - tette fel egy konferencia résztvevő a kérdést a HBLF pénzügyi csúcstalálkozó záróelőadása nyomán Balog Ádám MNB-alelnöknek. A válasz után zúgolódó hangok hallatszottak a teremben, amelyet gyorsan megszakított az, hogy begurították a terembe a jubileumi konferenciát ünneplő nagy tortát.
A pénzügyi felügyelet felelősségét firtatta Kupa Mihály és Bod Péter Ákos volt pénzügyminiszter, illetve jegybankelnök azon a panelbeszélgetésen, amely a mai HBLF pénzügyi csúcstalálkozón került sorra és az elmúlt hetekben kirobbant brókerbotrányokkal kapcsolatos véleményeket összegezte. Kupa Mihály volt pénzügyér Varga Mihály jelenlegi pénzügyi tárcavezetőnek is beszólt azzal, amikor azt firtatta, hogy az ő adójából is fizeti az állam a lakossági állampapírok megemelt kamatprémiumát a brókerbotrányok árnyékában.
Hosszú hónapok óta először várhatóan izgalmas kamatdöntő ülés elébe nézhetünk itthon. A Portfolio által megkérdezett elemzők átlagosan 80% esélyt adnak annak, hogy a Magyar Nemzeti Bank jövő héten tovább vágja az irányadó rátát, míg az elemzői konszenzus szerint a kamatcsökkentés mértéke 20 bázispont lehet, azaz jövő héttől 1,9 százalékos alapkamatra számítanak.
Április végéig több mint 1,7 millió ügyfélszerződés kapcsán küldik ki a hitelintézetek a deviza alapú kölcsönök elszámolási, s a jelzáloghitelek esetében a forintosítási értesítőit. Az első százezer ügyfélhez már e héten megérkezhet az elszámolás. Az MNB előzetes vizsgálat keretében már az ügyfélkör döntő részét felölelő bankok elszámolási felkészülését is ellenőrzi, különös tekintettel a számítási módszertan helyességére - áll az MNB legfrissebb közleményében.
Csaknem 300 millió forintos bírságot szabott ki az MNB az MNG Investmentsre, mivel két cége is (MTS Broker, Safebroker) engedély nélkül végzett befektetési szolgáltatást. Az anyavállalat a függő ügynöki nyilvántartásba vétele ellenére sem volt jogosult a portfoliókezelési tevékenységre - indokolta az MNB.
A Magyar Nemzeti Bank 500 milliárd forintos keretösszeggel elindítja a Növekedési Hitelprogram Plusz (NHP+) konstrukciót, amellyel a jegybank célja a Növekedési Hitelprogramból kiszoruló mikro-, kis- és középvállalkozások hitelhez jutási lehetőségeinek javítása - derült ki az MNB legfrissebb közleményéből.
Bár az inflációs folyamatok alapján lenne még mozgástér a Magyar Nemzeti Banknak a kamatcsökkentésre, de a közelmúltban kibontakozott magyar brókerbotrány befektetői bizalmat csökkentő hatása és egyéb okok miatt a jegybank is óvatos lépésekre kényszerülhet kamatpolitikájában - véli Gárgyán Eszter. A Citi budapesti elemzője a minap járt külföldi befektetőkkel nemzetgazdasági minisztériumi, jegybanki és adósságkezelős szakembereknél és ebből állított össze egy helyzetképet, amely alapján úgy gondolja, hogy még mindig nyitott kérdés a kamatvágás, de alap esetben márciusra egy 10-15 bázispontos csökkentést vár.
A Buda-Cash Brókerház és az ugyanabba az érdekeltségi körbe tartozó DRB bankcsoportnál feltárt hiányosságok következtében már korábban is szó esett arról, hogy az MNB szigorítani kívánja a befektetési szolgáltatókra vonatkozó jogszabályokat. Mindez mostanra már nemcsak ígéret, az MNB honlapján csütörtökön közzétett dokumentum szerint radikális változások jönnek a pénzügyi szektorban. Kiterjesztenék a személyi felelősség körét, összeolvadna a Beva és az OBA és élesen elválna egymástól az értékpapírok kibocsátójának és forgalmazójának személye - hogy csak néhányat említsünk az elképzelésekből.
Elkerülhetetlen, hogy a Magyar Nemzeti Bank márciusban kamatot csökkentsen - hangzik az egységes piaci vélemény, amit a jegybank felkészítő jellegű megszólalásai is megerősítenek. Valóban ennyire egyértelmű a helyzet?
Ugyanott próbálkoztak, ahol már sokszor.
Megnevezte a 2050-ig szóló három növekedési pillért Szijjártó Péter.
Közzétette a friss jelentését az MNB.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
