Az elmúlt napokban nagy hullámokat kavart a hír, hogy a Magyar Nemzeti Bank a tavaly meghirdetett Értéktár programja keretében egy hazai magángyűjtőtől 4,5 milliárd forintért megvette Tiziano Mária gyermekével és Szent Pállal című festményét. Eddigi tulajdonosa a festményt 2005-ben a Nagyházi Galéria árverésén vásárolta, jutalékkal együtt valamivel több, mint 165 millió forintért. Feltehetően az élénk és vegyes visszhang késztette a bankot, hogy sajtótájékoztatót hívjon össze, melyen Gerhardt Ferenc, az MNB Értéktár programot vezető alelnöke és Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója vonta meg a program eddigi mérlegét - a műtárgy.com beszámolója következik.
A 100 millió eurós keretösszegű Értéktár Program keretében az MNB újabb 800 millió forintos festményvásárlással bővítette az eddigi szerzeményeket: most Kövesi István festménygyűjteményét szemelte ki a jegybank.
Július 30-ra halasztotta a határozathozatalt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kontra CIB Bank Zrt. közérdekű perben a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla.
A kamatcsökkentési ciklus 1,35 százalékon történő lezárásával az alapkamat most érte el azt a stabil, az egyensúly eléréséhez szükséges szintet, amelynek a tartós fenntartása a Monetáris Tanács megítélése szerint biztosítja az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését. Ezzel monetáris politika számára releváns időhorizonton a jelenlegi kamatkondíciók - az aktuális kockázati felárak mellett és az előrejelzési feltételek teljesülése esetén - a rövid-közép távú egyensúlyi szinthez közelinek tekinthetők.
A tavaly decemberben kirendelt szanálási biztosok megbízásának visszavonását követően ismét az igazgatóság irányítja az MKB Bankot, élén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöki székéből érkező Balog Ádámmal, aki a kezdetektől felügyeli napi szinten a kereskedelmi banknál zajló reorganizációt - közölte a bank.
Az MNB alapítását követő, elmúlt 90 évben a hazai monetáris politika, azon belül is főként a kamatpolitika számos változáson esett át, míg elérte a napjainkban ismert működését. A jegybank működésének kezdeti éveiben az MNB kamatpolitikája elsődlegesen a kereskedelmi váltók leszámítolásából állt, így az irányadó kamatok szerepét a leszámítolási és a kölcsönüzleti kamatlábak töltötték be. A nagy gazdasági világválság miatt bekövetkező kamatemelések korrekcióját követően a második világháborúig stabilan alakultak a kamatok. A szocialista tervgazdaság időszakában nem volt egyértelműen kitüntetett jelentőségű, alapkamatnak tekinthető jegybanki referenciaráta, mint ahogy független monetáris politika sem. A kétszintű bankrendszer bevezetéséig jegybanki alapkamat hiányában szerteágazó referenciakamatokkal volt jellemezhető Magyarország. A jegybank esetenként ugyan meghatározott vállalati hitelkamatokat, de azok mellett jelentős szerepet töltöttek be a jogszabályokban államilag rögzített kamatmértékek. 1987 óta egy jegybanki alapkamat, irányadó kamat létezik, melyet az MNB határoz meg, igaz az elmúlt évtizedekben az irányadó eszköz többször is megváltozott. 2012-ben a jegybank elkezdett egy kétéves kamatcsökkentési ciklust, amit 2015 márciusában újraindított, majd júliusában lezárt, így az irányadó ráta - az összehasonlíthatóság módszertani korlátai mellett - elérte az MNB 90 éves történetének historikusan legalacsonyabb, 1,35 százalékos szintjét.
Három részletben összesen immár 112,3 millió forintos bírsággal sújtott az MNB egy bankot a devizahiteles elszámolással kapcsolatos kötelezettségei elmulasztása miatt. Ezúttal ugyanis 45,5 millió forintja ugrott a Banif Plusnak.
A keddi jegybanki bejelentéssel és számos egyéb, régebb óta látható hazai, illetve nemzetközi témával együtt úgy tűnik, hogy érdemes lehet elgondolkodni a forint gyengülésére játszó pozíción. Megítélésem szerint ugyanis a kilátások inkább a forint gyengülése, mint folytatódó erősödése irányába mutatnak. Természetesen vannak kockázatok is ezen meglátás kapcsán, és természetesen sok múlik egy ilyen piaci tranzakció időzítésén is. De lássuk előbb, hogy melyek azok a tényezők, amelyekre az első mondatban utalok!
Mai szemmel nézve érthetetlen, miért hagyták ki a forintosításból eddig a mintegy 162 ezer autóhitelest. Annál is inkább, mert "csak" 1 milliárd euróra lett volna szükség ehhez az MNB devizatartalékából, szemben a jelzáloghitelek forintosításához felhasznált 8 milliárd euróval. A svájci frank elszállása miatt nagyot fizetnek az autóhitelesek ezért a hibáért, amelyért egyébként egymásra mutogatnak most a háttérben kormányzati és jegybanki forrásaink. Könnyen meglehet azonban, hogy az árfolyamveszteség miatti végső számlát a bankok fizetik meg, ha ősszel tényleg bekövetkezik a forintosítás. Az EBRD-vel kötött szándéknyilatkozatot azonban formálisan nem feltétlenül szegné meg ezzel a kormány.
Március óta ötször vágott kamatot a Magyar Nemzeti Bank, amivel a világ legtöbbször lazító jegybankjának számít idén. A három évig tartó, két részes kamatvágási ciklussal 7-ről egészen 1,35 százalékos történelmi mélységig jutott a magyar alapkamat. Mi az alábbiakban a jegybanki kamatpolitika idei teljesítményét értékeltük a cikluszárás apropóján, pont ahogy tettük ezt tavaly is. Érdemi kifogásunk most sem az időzítéssel, sem a kockázatokhoz való viszonyulással nem volt, ellenben a jegybank vezetése felől érkező kommunikáción bőven lenne még mit javítani. Ráadásul a jegybankelnökünk beszédeiben még mindig nagyon sok a baki.
A piacot és az elemzők többségét is meglepte a magyar jegybank Monetáris Tanácsának mai döntése, amikor is a várt 10 bázispont helyett 15 bázispontos vágással folytatta, és egyben zárta le a kamatcsökkentési ciklust 1,35 százalékon. Összeszedtük, hogyan reagáltak az elemzők a lépésre.
A befektetők egyre inkább a gyorsjelentésekre koncentrálnak, így a görög sztori kezd háttérbe szorulni. Amerikában pedig több cég is csalódást okozott a befektetőinek, ezért nem csoda, hogy az irányadó nyugati részvényindexek kivétel nélkül esnek kedden. A magyar tőzsde viszont függetlenítette magát a nemzetközi mozgásoktól és pluszban zárta a napot a MOL, a Telekom és a Richter erősödésének köszönhetően.
Véget ért a jegybank második kamatcsökkentési ciklusa is - jelentette be Matolcsy György jegybankelnök a döntést követő sajtótájékoztatón. Ezzel tehát a korábbi 24 után további 5 vágással, 1,35 százalékra került a magyar alapkamat. A kamatdöntési közlemény szerint ez azért következett be, mert az irányadó ráta elért "arra a szintre, ami az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését biztosítja." Matolcsy és a közlemény is hangsúlyozta, hogy hosszú ideig az 1,35%-os szinten szeretné hagyni az alapkamatot az MNB. Ma kiderült, hogy Orbán Viktor kormányfő Nagy Mártont jelöli az MNB alelnöki posztjára, amelyről tegnap mondott le Balog Ádám, hogy az idén már várhatóan nulla közeli eredményt produkáló MKB elnök-vezérigazgatói posztját töltse be. Az MNB ma újra jelezte, hogy az autóhitelesekkel is kezdeni kell valamit, a forintosítás levezényléséhez szükséges eurómennyiség pedig már rendelkezésre áll.
Egy hónappal azután, hogy friss inflációs előrejelzést tett közzé a jegybank, ma a Monetáris Tanács még egy utolsót vágott az alapkamaton, majd azt jelezte, hogy az irányadó ráta elért "arra a szintre, ami az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését biztosítja." Éppen emiatt Matolcsy György jegybankelnök ma bejelentette a sajtótájékoztatón, hogy véget ért a 3 évig tartó, egy szakaszt leszámítva folyamatos kamatcsökkentési sorozat. A Monetáris Tanács kamatdöntési közleményének utolsó, általában az iránymutatást tartalmazó mondata szerint "A jegybanki előrejelzések feltételeinek teljesülése mellett az inflációs kilátások és a reálgazdaság ciklikus pozíciója tartósan laza monetáris kondíciók irányába mutat.", azaz Matolcsy szavaival összhangban hosszabb ideig a most kialakított 1,35%-os szinten tervezi tartani az alapkamatot az MNB. Az alábbiakban változtatás nélkül közöljük a mai kamatdöntési közleményt (kiemelések tőlünk).
A Portfolio konszenzusában jelzett 10 helyett 15 bázisponttal csökkentette irányadó rátáját a Magyar Nemzeti Bank. Holnaptól így már 1,35 százalékon áll az alapkamat, ami természetesen új történelmi rekordot jelent. A piacot leginkább a jegybank új iránymutatása érdekli, amit Matolcsy György fél hármas sajtótájékoztatójából, illetve a háromkor publikálandó jegybanki közleményből ismerhetünk majd meg.
Iránymutatás az MNB kamatdöntéseihez címmel tart ma délután sajtótájékoztatót Matolcsy György jegybankelnök. Ilyesmire eddig csak akkor került sor, amikor a jegybank valamilyen fontos irányváltást jelentett be, így akár ma is nagy horderejű bejelentéssel szembesülhetünk. A forint hirtelen erősödéssel reagált a hírre.
Matolcsy György délutáni bejelentéséről ebben a cikkünkben írtunk:
Egységes, integrált informatikai üzleti rendszert vezet be a MARK (Magyar Reorganizációs és Eszközkezelő Zrt.), ebben az SAP Hungary megoldásszállítóként és tanácsadó partnerként segíti a társaságot - derül ki a MARK és az SAP közös közleményéből.
A gazdasági válság rámutatott a külső sérülékenység veszélyeire és ebből adódóan a nemzetközi devizatartalékok jelentőségére. A devizatartalék-megfelelés értékelésének nincs standard, mindenki által elfogadott módszertana, de a nemzetközi gyakorlat abban szinte egységes, hogy a befektetők a legtöbb feltörekvő ország tekintetében kiemelt figyelemmel kísérik a Guidotti-szabály teljesülését, ami szerint a devizatartalékoknak fedezniük kell az ország egy éven belül lejáró külföldi adósságát. A Guidotti-mutató népszerűségéhez hozzájárulhatott, hogy a tartalékok rövid külső adóssághoz viszonyított aránya korábbi vizsgálatok alapján jó válságelőrejelző mutatónak bizonyult. A nemzetközi gyakorlat sok esetben a Guidotti-szabályon felül egyéb mutatókkal kiegészítve értékeli a tartalék-megfelelést. Ezzel összhangban az MNB is a Guidotti-mutatót tekinti a legfontosabb indikátornak, emellett szükség esetén egyéb, a befektetők által gyakran használt mutatókat is figyelembe vesz a tartalék-megfelelés értékelése és az azt övező kockázatok beazonosítása során.
