Nagy Márton holnap még nem szavaz
Nagy Mártont a Magyar Nemzeti Bank alelnökévé nevezte ki Áder János köztársasági elnök szeptember 1-jei hatállyal, a kinevezést Orbán Viktor miniszterelnök ellenjegyezte - jelent meg a legutóbbi Magyar Közlönyben.
Nagy Mártont a Magyar Nemzeti Bank alelnökévé nevezte ki Áder János köztársasági elnök szeptember 1-jei hatállyal, a kinevezést Orbán Viktor miniszterelnök ellenjegyezte - jelent meg a legutóbbi Magyar Közlönyben.
Az MNB a mai napon az érintett pénzügyi intézmények rendelkezésére bocsátotta a jelzáloghiteleken kívüli fogyasztói devizahitelek forintosításához szükséges devizát. A sikeres tenderrel a jegybank hozzájárul ahhoz, hogy a fogyasztói deviza- és deviza alapú hitelek teljes kivezetése gyorsan, rendezett módon és a pénzügyi stabilitás megőrzése mellett történjen meg. Az MNB tenderén az összes érdemi fogyasztói devizahitel-állománnyal rendelkező bank részt vett - közölte a jegybank.
Hétfőn megtörténik a devizában felvett autóhitelek fixálása, hiszen a bankok a nemzeti banktól a tenderen elkérik azt a devizamennyiséget, amit az átváltáshoz használnak, és a 287,2 forintos árfolyamon megtörténik a hitelösszegek rögzítése. Az ügyfelek tehát nem éreznek már semmit abból, hogy hétfő reggel például a svájci frank 292 forint fölött forgott a devizapiacon - hangsúlyozta Nagy Márton, a jegybank ügyvezető igazgatója az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában.
Szakmai befektetők bevonását és az irányítási autonómia megerősítését javasolja a Nemzetközi Valutaalap a Magyar Nemzeti Banknak a bankrendszert terhelő nem teljesítő hitelek felszámolására létrehozott MARK vagyonkezelő alap céljainak hatékonyabb teljesítéséhez - derül ki az IMF MNB-nek küldött javaslatából.
Európai összevetésben is kimagaslóan nagy hazai állampapír-állománnyal rendelkezik a magyar bankszektor. A szakirodalomban home biasnek nevezett jelenséget az MNB önfinanszírozási programja csak erősíti, így a magyar állam egyre nagyobb arányban az ország bankjainak tartozik. Joggal merül fel ezért is a kérdés: mennyit nyerhetnek a bankok Magyarország közelgő felminősítésével? A válasz nem egyszerű.
Szerdán összesen 65,3 milliárd forint értékben kötött kamatcsere-ügyleteket (IRS) csütörtökön a jegybank. Ez abból adódott, hogy míg a 3 éves tenderre nem érkezett ajánlat, az 5 és 10 éves tenderen viszont a meghirdetett mennyiségnél többet fogadott el.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi stabilitási tanácsa engedélyezte, hogy kilenc takarékszövetkezet beolvadjon augusztus 31-én a Szentgál és Vidéke Takarékszövetkezetbe - közölte a jegybank a honlapján szerdán.
Közleményt adott ki a Magyar Nemzeti Bank a röviddel ezelőtt Varga Mihály által bejelentett devizahitel-forintosítás témájában, amelyben a jegybank hangsúlyozza, hogy a lakossági devizahitelek korszakának teljes lezárása kezdődött meg a mostani lépéssel. Ennek érdekében pedig az MNB rendelkezésre bocsátja a forintosításhoz szükséges svájci frank mennyiséget. Az alábbiakban a közleményt teljes terjedelmében közzétesszük.
Március végéről június végére 5,3%-kal esett a forint az euróval szemben, ez pedig nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a második negyedév végére 2%-ponttal 79,6%-ra visszaugrott a magyar államadósság a GDP arányában - derült ki az MNB ma közzétett előzetes adataiból. Ha jobban megnézzük, hogy miért esett a második negyedév utolsó napjaiban a forint, akkor rögtön eszünkbe juthatnak a görögök, akik azokban a napokban dobták be a mentőcsomag kemény feltételeiről a népszavazási ötletet. Az ugyanis megugrasztotta a Grexit esélyét, így ez a régiós devizákat is negatívan érintette. A második negyedévben ez az árfolyam-hatás 508 milliárd forinttal ugrasztotta meg az államadósságot, további 397 milliárd forinttal pedig a nettó hitelfelvétel járult ehhez hozzá. Utóbbiból a Magyar Fejlesztési Banknak a Budapest Bank állami megvásárlásához nyújtott hitele 195 milliárd forintot tett ki. Ha már a költségvetési adatoknál járunk: extrém alacsony számot is látunk az MNB adatai között: az utóbbi egy év GDP-jéhez képest mindössze 1%-os volt a büdzsé hiánya.
Az elmúlt két év során tapasztalt forrásbőség kedvező lehetőséget teremtett a kkv-knak beruházásaik megvalósításához. Egyfelől átmenetileg felgyorsult a vissza nem térítendő európai uniós támogatások lehívása, másfelől a jegybank Növekedési Hitelprogramjának két szakaszában kedvező kamatozású hitelhez jutottak a hazai vállalkozások. A kétféle finanszírozás azok eltérő tulajdonságai miatt nehezen összehasonlítható, ugyanakkor megállapítható, hogy az NHP keretében nyújtott források - elsősorban ágazati tekintetben - egyenletesebben oszlottak el a vállalkozások közt, mint az uniós támogatások. Miközben a két típusú forrás bizonyos értelemben helyettesítő terméknek is tekinthető, a hitel kiegészítő termékül is szolgálhat a támogatások elő-, illetve társfinanszírozása során. A következő támogatási periódusban egyre nagyobb szerepet kapnak a gazdaságfejlesztési célú visszatérítendő támogatások, amelyek részben átvehetik a majd kivezetésre kerülő NHP szerepét a vállalkozások finanszírozásában. Jelen írásunkban rövid áttekintést kívánunk adni a kétféle forrástípus felhasználásának volumenéről, dinamikájáról és egyéb fontosabb jellemzőiről. Ugyanakkor a jövőben érdemes lehet ennél lényegesen mélyebben elemezni az egyes forrástípusok felhasználásában megfigyelhető különbségeket és azok okait, annak érdekében, hogy mind a következő időszakban lehívható uniós források, mind a banki hitelezés struktúrája minél hatékonyabban szolgálja a kkv-k versenyképességének javítását és az elmaradt térségek felzárkóztatását.
Az Erste két héttel ezelőtti bejelentése után az MKB-tól és a K&H-tól is arra lehet számítani, hogy saját jelzálogbankot alapít - értesült a Világgazdaság. A Portfolio még februárban írt arról saját értesülései alapján, hogy a jegybank a jelzáloghitelek mögé kötelező jelzáloglevél-finanszírozást írna elő, a 15%-os Jelzáloghitel-finanszírozás Megfelelési Mutató (JMM) október 1-jén lép életbe
Az MNB a tegnapi nappal kezdődően felügyeleti biztost rendelt ki a Pannoninvest Libra Pénzügyi Szolgáltató Zrt.-hez, mivel a társaság a mai napig nem tett eleget a nyilatkozata szerint nagyságrendileg kétszáz fogyasztót érintő elszámolási kötelezettségének - olvasható az MNB közleményében.
Júliusban 82,6 milliárd forint értékben magyar állami devizakötvényeket vásárolt az MNB a másodpiacon - tudta meg az mfor.hu. A jegybank indoklásából kiderül, hogy valószínűleg a korábban jelzett 900 millió eurós jövő évi előfinanszírozást fogja megoldani az ÁKK az MNB közbeiktatásával.
A jegybank inflációs alapmutatói is visszakanyarodtak azok után, hogy reggel a fogyasztói árindex csökkenéséről számolt be a KSH. Elemzők a mélypontra eső olajárak miatt arra számítanak, hogy a következő hónapokban akár újra nullára eshet az infláció.
Júniusban a bankbetétekből kivett megtakarításokat a magyarok leginkább állampapírokban helyezték el, de pozitív volt a mérleg a befektetési alapok és a részvények keresletében is. Az MNB júniusra vonatkozó értékpapír-statisztikája szerint az állampapírokba rekordszintű, közel 134 milliárd forint áramlott, míg a bankbetétekből több mint 40 milliárd forintot vontak ki a magyar háztartások.
Újabb luxusingatlanok kerültek a jegybank tulajdonába - derítette ki a Magyar Nemzet. A svábhegyi Mátyás király út 44. szám alatt található villát még februárban vásárolta meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által létrehozott Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány, több mint 1 milliárd forintért. A várnegyedben pedig az Úri utca 72. szám alatt vettek egy mintegy 800 milliós ingatlant.
A mögöttünk hagyott héten is folytatódott a tőkekivonás a feltörekvő piaci államkötvény alapokból, hiszen 285 millió dollár távozott, de emögött egy meglepő piaci fordulat is meghúzódik - mutat rá heti elemzésében az UniCredit szakértői csapata. Ebből a meglepő, sőt furcsa fordulatból minimális mértékben Magyarország is részesült, hiszen egy hét alatt kissé nőtt a külföldi befektetők magyar állampapír állománya is.
Ha legkorábban idén ősszel "tényleg kamatot emelne az amerikai jegybank, az várhatóan mérsékelt hatású lenne Magyarországra, és a külső források megdrágulását ellensúlyozhatja a hazai önfinanszírozási program, így a monetáris tanácsnak várhatóan nem kellene megváltoztatnia a jó ideig tartósnak szánt 1,35 százalékos jegybanki alapkamatot" - hangsúlyozta az MTI-nek adott bemutatkozó interjúban Báger Gusztáv. A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának júliusban kinevezett új, külsős tagja - aki a múlt hónapban megszavazta a 20 bázispontos vágást - azt jelezte, hogy a jegybanki rugalmasság egyik jele, hogy átmenetileg tolerálhatja a középtávú 3%-os inflációs cél elvétését, majd az inflációs célkövetés és a rugalmasság témaköre kapcsán furcsán fogalmazott. Ennél is furcsább volt az, hogy az új jegybankár párhuzamot vont az MNB által elindított, majd kibővített Növekedési Hitelprogram, illetve az Európai Bizottság új elnöke által kezdeményezett Juncker-terv között, amelynek finanszírozási struktúrája kapcsán pontatlanságot mondott, illetve jegybankárként szokatlan módon kétségbe vonta azt, hogy a beruházási alap képes lesz elérni a megcélzott tőkeáttételt. Az alábbi kiemelések tőlünk származnak.
2016. január 1-től lép életbe Európa szerte a biztosítási szektorra vonatkozó új, átfogó szabályozás: a Szolvencia 2. A szabályozásnak való megfelelést a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az érintett intézményekkel történő aktív technikai, tartalmi kérdéseket érintő szakmai párbeszéddel is segítette. Az MNB a magyar biztosítók előzetes, felkészülési célú adatszolgáltatásait megküldte az európai biztosításfelügyeleti hatóságnak, ezzel teljesítve az erre vonatkozóan vállalt kötelezettségét - írja az MNB legújabb közleményében.
Össztüzet zúdított a szlovák politikai felsővezetés az ukránokra.
Orosz tankok ellen készülődnek.
Csak találgatja egyelőre a rendőrség, hogy történhetett.
Ugyanakkor Donald Trump is hibás jelölt.
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
