Igazán lényeges adatokban hiány lesz a héten, magyar szempontból a ma reggel megjelenő előzetes pénzügyi számlák lehetnek a legérdekesebbek, melyekből elsősorban az év végi adósságráta érdemel figyelmet. A nemzetközi színtéren továbbra is a világ vezető jegybankjaitól érkező jelzésekre figyelhetnek a befektetők, a héten jegyzőkönyvek és nyilatkozatok is jönnek.
2017-ben az építőipari termelés 29,6 százalékkal bővült 2016-hoz képest. Az év egészében az építőipar termelői árai átlagosan 5,2 százalékkal magasabbak voltak a 2016. évieknél - derül ki a KSH legfrissebb elemzéséből. A rendelésállomány volumene az idei évre is bizakodásra ad okot, az áremelkedés viszont egyes szakértők szerint jelentősen lassulhat az idén.
Januárban féléves mélyponton, 2,1%-on stagnálhatott az éves bázisú infláció Magyarországon - vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. A KSH holnap teszi közzé az év első inflációs adatát, ami a várakozások szerint ismét megerőstíheti az MNB döntéshozóit abban, hogy a hazai bér- és keresleti folyamatok ellenére egyelőre nincs erős árnyomás a magyar gazdaságban, így indokolt a jelenlegi monetáris kondíciók fenntartása.
Miután múlt héten az MNB már döntött a kamatokról, a héten a régiós befektetők számára a lengyel és a román jegybank döntései lesznek a fókuszban, amelyek a várható kamatkülönbség miatt akár a forint árfolyamára is hathatnak. Az angliai magyarok számára persze a brit kamatdöntés sem érdektelen, főleg a Brexit-forgatókönyvek kiszivárgott gazdasági hatásainak árnyékában. Néhány KSH-s és egyéb magyar, illetve másodlagos fontosságú külföldi makroadat mellett persze várhatóan nem ezek, hanem inkább hangulati elemek mozgathatják majd a pénz- és tőkepiacokat, főként arra tekintettel, hogy milyen nagy esés volt pénteken a vezető részvénypiacokon és milyen dinamikus kötvényhozam emelkedés zajlott le az utóbbi kereskedési napokban.
Logikus és természetes azt feltételezni, hogy azok az időskorúak élnek tovább, akik az aktív éveik alapján jobban kerestek és emiatt magasabb összegű ellátást kapnak nyugdíjasként, ebből pedig magasabb színvonalon élhetnek. A Statisztikai Szemlében most megjelent "Öregségi nyugdíjasok halandósága 2015-ben" című írás ezt mutatja be számokkal alátámasztva.
A közfoglalkoztatottak számának dinamikus, valamint a külföldön dolgozó magyarok számának lassú csökkenése mellett mérsékelten növekszik a foglalkoztatás az elmúlt hónapokban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai alapján tavaly október és december között 4 millió 447 ezren dolgoztak (a 15-74 éves korosztályban), ami 36 ezres növekedés egy év alatt, ugyanakkor az év korábbi hónapjaihoz képest megtorpanást láthatunk.
A hazai lakásépítések erősen ciklikusak. A rendszerváltás előtt, a nagy lakótelep építések idején évente 80-100 ezer új lakásba költözhettek lakók, utána azonban jelentősen visszaesett az építések száma. Az ezredforduló utáni hullámot a kedvezményes kamattámogatásos hitelek és a devizahitelezés időszaka generálta, a válság viszont erősen megtépázta a szektort, és alig épültek lakások 2010-2015 között. Éppen ezért a felújítások jelentősége az utóbbi években különösen felértékelődött - derül ki az FHB Jelzálogbank elemzéséből.
Gyors népességfogyás, magas munkanélküliség, alacsonyabb végzettség és jövedelem: röviden így jellemezhető Magyarország ipari válságterületeinek nehéz helyzete az országos átlaghoz képest. A KSH egy friss kiadványában külön fejezet foglalkozik a szocialista ipar egykori büszkeségeivel, amelyek a leginkább megszenvedték a rendszerváltás következményeit.
A magasabb jövedelmekkel rendelkező térségekben értelemszerűen magasabbak a nyugdíjak is - olvasható le a Központi Statisztikai Hivatal friss kiadványának nyugdíjasokra vonatkozó fejezetéből.
Tovább pörög a lakáspiac Magyarországon, az árak a KSH honlapján szereplő előzetes számok szerint 2,9 százalékkal növekedtek 2017. 3. negyedévében. Ugyanakkor az is látszik, hogy az egyre emelkedő árakkal kevésbé tud lépést tartani a lakosság pénztárcája. Legalábbis ezt mutatja, hogy a vásárlások drasztikusan eltolódni látszanak az olcsóbb ingatlanok felé. Tehát az emberek hajlandóak beérni a rosszabb állapotú, vagy a kevésbé jó helyen található otthonokkal is. Ez a folyamat különösen nagy lendületet vett a tavalyi évben, úgy tűnik az ingatlanárak ekkor léphették át a lélektani határt.
Sokszor egyetlen ábra többet mond minden szónál. A korfa márpedig ilyen.
Kedvezőtlen képet festenek a magyar fiatalok felsőfokú képzettségének alakulásáról a KSH adatai, amelyeket a hivatal küldött el a Portfolio-nak.
Decemberben 2,1%-ra csökkent az infláció a novemberi 2,5%-ról a KSH friss adatai szerint, ami nem lepte meg az elemzőket. A Portfolio által megkérdezett közgazdászok 2,2%-ot vártak, míg a Magyar Nemzeti Bank éppen 2,1%-ot. 2017 egészében 2,4%-kal nőttek a fogyasztói árak. Az infláció várhatóan idén sem éri el a jegybank 3%-os inflációs célját, így az MNB kitarthat a jelenlegi monetáris politikája mellett.
Öt év alatt 180 ezerrel csökkent a rokkantsági nyugdíjban részesülők száma, így 2016 végén alig 250 ezren részesültek ilyen ellátásban - olvasható a KSH összefoglalójában, amit a tavalyi Mikrocenzussal kapcsolatban adtak ki. Az öregségi nyugdíjban részesülők száma viszont több mint 100 ezerrel emelkedett ugyanebben az időszakban.
Magyarországon csúcsra emelkedett a munkaerőhiány a KSH friss adatai alapján, ami egyre inkább megnehezíti a cégek életét. Az összes vállalatvezető, akivel csak beszélünk, arra panaszkodik, hogy nem talál dolgozókat. Az elvándorlás, a közfoglalkoztatás, a képzési rendszer, az alacsony mobilitás, valamint a demográfiai gondok egyaránt szerepet játszanak a problémában. A konjunkturális ciklus miatt jövőre is velünk marad a munkaerőhiány. De mi lenne a megoldás?
Októberben 12,8%-kal nőttek a bruttó keresetek Magyarországon, ami kissé alacsonyabb dinamikát jelent ez előző hónapok 13-14% közötti emelkedéséhez képest - derült ki a KSH friss adataiból. A reálkeresetek 10,4%-kal nőttek az előző év azonos időszakához képest, vagyis az infláció továbbra sem tudta az egyszámjegyű kategóriába taszítani a bérnövekedést.
Ahogy közeleg az év vége, úgy egyre kevesebb izgalmat tartogathatnak a makroadatok. A héten még utoljára ül össze az MNB Monetáris Tanácsa, a forint is feszülten várja, hogy elég bátor lesz-e a jegybank, hogy még tovább lépjen. Külföldön elsősorban az amerikai adatokra lehet érdemes figyelni, illetve Japánban is kamatdöntő ülést tartanak.
Az utóbbi években az ingatlanpiac szárnyalásáról, az árak emelkedéséről szólnak a hírek, legtöbbször az ország kiugróan drága lakásai kerülnek reflektorfénybe, a valódi luxus mellett viszont vannak olyan országrészek, amiket elkerült a fellendülés. Arra voltunk kíváncsiak, hogy melyik települések, azon belül melyik utcák azok, ahol akár százezrekért is lakáshoz lehet jutni és mit jelent mindez a budapesti árak szempontjából.
A napokban bemutattuk, hogy Magyarországon összességében csökkent a szegénység, miközben az egyenlőtlenségben nem láthattunk kedvező folyamatokat. Arra is rámutattunk, hogy Magyarországon EU-s összevetésben az egyik legnagyobb a szegények aránya. Most pedig a szegénység és a munkaerőpiac kapcsolatát tárjuk fel, ahol nem mindennapi folyamatoknak lehetünk tanúi.
A népesség 18%-a diplomás volt, az érettségizettek aránya pedig 28%-ot tett ki a mikrocenzus idején. A KSH tanulmánya szerint az iskolázottsági színvonal folyamatos emelkedésével a 2011. évi népszámlálás óta tovább csökkent az általános iskola 8. évfolyam vagy annál alacsonyabb végzettségűek aránya. 2016-ban 2 millió 217 ezren rendelkeztek alapfokú vagy annál alacsonyabb végzettséggel, vagyis a 15 éves és annál idősebbek 27%-a legfeljebb az általános iskola 8 osztályát végezte el. A foglalkoztatottság az iskolázottsági szint emelkedésével növekszik, míg a munkanélküliek aránya csökken. 2016-ban az 1,4 millió aktív korú diplomás 83%-a volt foglalkoztatott, amely a legmagasabb foglalkoztatottsági arány a különböző iskolai végzettségi csoportok között.
Begyorsult az emelkedés, majd hamar elfogyott a lendület.
Meghalt az új betegség első fertőzöttje.
Újra nekifutnak a költségvetés elfogadásának, ami lehetetlen feladatnak ígérkezik.
A felügyelet vezetőjének lemondása mérföldkő.
Európa tudásalapú gazdaságába integrálódhat Magyarország.
Rejtélyes hajó vágta el Tajvan digitális ütőerét: Kína keze lehet a dologban?
A 2025-ös kilátásokról beszélgettünk.
Orbók Ilona luxusipari szakértővel beszélgettünk.
Alapvetően jó világ jöhet.
