A közfoglalkoztatottak számának dinamikus, valamint a külföldön dolgozó magyarok számának lassú csökkenése mellett mérsékelten növekszik a foglalkoztatás az elmúlt hónapokban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai alapján tavaly október és december között 4 millió 447 ezren dolgoztak (a 15-74 éves korosztályban), ami 36 ezres növekedés egy év alatt, ugyanakkor az év korábbi hónapjaihoz képest megtorpanást láthatunk.
A hazai lakásépítések erősen ciklikusak. A rendszerváltás előtt, a nagy lakótelep építések idején évente 80-100 ezer új lakásba költözhettek lakók, utána azonban jelentősen visszaesett az építések száma. Az ezredforduló utáni hullámot a kedvezményes kamattámogatásos hitelek és a devizahitelezés időszaka generálta, a válság viszont erősen megtépázta a szektort, és alig épültek lakások 2010-2015 között. Éppen ezért a felújítások jelentősége az utóbbi években különösen felértékelődött - derül ki az FHB Jelzálogbank elemzéséből.
Gyors népességfogyás, magas munkanélküliség, alacsonyabb végzettség és jövedelem: röviden így jellemezhető Magyarország ipari válságterületeinek nehéz helyzete az országos átlaghoz képest. A KSH egy friss kiadványában külön fejezet foglalkozik a szocialista ipar egykori büszkeségeivel, amelyek a leginkább megszenvedték a rendszerváltás következményeit.
A magasabb jövedelmekkel rendelkező térségekben értelemszerűen magasabbak a nyugdíjak is - olvasható le a Központi Statisztikai Hivatal friss kiadványának nyugdíjasokra vonatkozó fejezetéből.
Tovább pörög a lakáspiac Magyarországon, az árak a KSH honlapján szereplő előzetes számok szerint 2,9 százalékkal növekedtek 2017. 3. negyedévében. Ugyanakkor az is látszik, hogy az egyre emelkedő árakkal kevésbé tud lépést tartani a lakosság pénztárcája. Legalábbis ezt mutatja, hogy a vásárlások drasztikusan eltolódni látszanak az olcsóbb ingatlanok felé. Tehát az emberek hajlandóak beérni a rosszabb állapotú, vagy a kevésbé jó helyen található otthonokkal is. Ez a folyamat különösen nagy lendületet vett a tavalyi évben, úgy tűnik az ingatlanárak ekkor léphették át a lélektani határt.
Sokszor egyetlen ábra többet mond minden szónál. A korfa márpedig ilyen.
Kedvezőtlen képet festenek a magyar fiatalok felsőfokú képzettségének alakulásáról a KSH adatai, amelyeket a hivatal küldött el a Portfolio-nak.
Decemberben 2,1%-ra csökkent az infláció a novemberi 2,5%-ról a KSH friss adatai szerint, ami nem lepte meg az elemzőket. A Portfolio által megkérdezett közgazdászok 2,2%-ot vártak, míg a Magyar Nemzeti Bank éppen 2,1%-ot. 2017 egészében 2,4%-kal nőttek a fogyasztói árak. Az infláció várhatóan idén sem éri el a jegybank 3%-os inflációs célját, így az MNB kitarthat a jelenlegi monetáris politikája mellett.
Öt év alatt 180 ezerrel csökkent a rokkantsági nyugdíjban részesülők száma, így 2016 végén alig 250 ezren részesültek ilyen ellátásban - olvasható a KSH összefoglalójában, amit a tavalyi Mikrocenzussal kapcsolatban adtak ki. Az öregségi nyugdíjban részesülők száma viszont több mint 100 ezerrel emelkedett ugyanebben az időszakban.
Magyarországon csúcsra emelkedett a munkaerőhiány a KSH friss adatai alapján, ami egyre inkább megnehezíti a cégek életét. Az összes vállalatvezető, akivel csak beszélünk, arra panaszkodik, hogy nem talál dolgozókat. Az elvándorlás, a közfoglalkoztatás, a képzési rendszer, az alacsony mobilitás, valamint a demográfiai gondok egyaránt szerepet játszanak a problémában. A konjunkturális ciklus miatt jövőre is velünk marad a munkaerőhiány. De mi lenne a megoldás?
Októberben 12,8%-kal nőttek a bruttó keresetek Magyarországon, ami kissé alacsonyabb dinamikát jelent ez előző hónapok 13-14% közötti emelkedéséhez képest - derült ki a KSH friss adataiból. A reálkeresetek 10,4%-kal nőttek az előző év azonos időszakához képest, vagyis az infláció továbbra sem tudta az egyszámjegyű kategóriába taszítani a bérnövekedést.
Ahogy közeleg az év vége, úgy egyre kevesebb izgalmat tartogathatnak a makroadatok. A héten még utoljára ül össze az MNB Monetáris Tanácsa, a forint is feszülten várja, hogy elég bátor lesz-e a jegybank, hogy még tovább lépjen. Külföldön elsősorban az amerikai adatokra lehet érdemes figyelni, illetve Japánban is kamatdöntő ülést tartanak.
Az utóbbi években az ingatlanpiac szárnyalásáról, az árak emelkedéséről szólnak a hírek, legtöbbször az ország kiugróan drága lakásai kerülnek reflektorfénybe, a valódi luxus mellett viszont vannak olyan országrészek, amiket elkerült a fellendülés. Arra voltunk kíváncsiak, hogy melyik települések, azon belül melyik utcák azok, ahol akár százezrekért is lakáshoz lehet jutni és mit jelent mindez a budapesti árak szempontjából.
A napokban bemutattuk, hogy Magyarországon összességében csökkent a szegénység, miközben az egyenlőtlenségben nem láthattunk kedvező folyamatokat. Arra is rámutattunk, hogy Magyarországon EU-s összevetésben az egyik legnagyobb a szegények aránya. Most pedig a szegénység és a munkaerőpiac kapcsolatát tárjuk fel, ahol nem mindennapi folyamatoknak lehetünk tanúi.
A népesség 18%-a diplomás volt, az érettségizettek aránya pedig 28%-ot tett ki a mikrocenzus idején. A KSH tanulmánya szerint az iskolázottsági színvonal folyamatos emelkedésével a 2011. évi népszámlálás óta tovább csökkent az általános iskola 8. évfolyam vagy annál alacsonyabb végzettségűek aránya. 2016-ban 2 millió 217 ezren rendelkeztek alapfokú vagy annál alacsonyabb végzettséggel, vagyis a 15 éves és annál idősebbek 27%-a legfeljebb az általános iskola 8 osztályát végezte el. A foglalkoztatottság az iskolázottsági szint emelkedésével növekszik, míg a munkanélküliek aránya csökken. 2016-ban az 1,4 millió aktív korú diplomás 83%-a volt foglalkoztatott, amely a legmagasabb foglalkoztatottsági arány a különböző iskolai végzettségi csoportok között.
Háromból két ember kis és középvállalkozásnál dolgozott 2016-ban is, vagyis a szektor gazdasági súlya megkérdőjelezhetetlen, azonban az lényegesen kisebb a számuk alapján képviseltnél - állapítható meg a KSH most megjelent "A kis- és középvállalkozások helyzete hazánkban" című kiadványa alapján. A legújabb adatokból megtudhatjuk, mit tudnak felmutatni a kkv-k a nagy vállalkozásokkal szemben.
A magyar utakon futó autók átlagos kora megállíthatatlanul növekszik, június végén már elérte a 14 évet - derül ki a KSH által most közzétett Statisztikai Tükörből.
Új csúcsra emelkedett Magyarországon a munkaerőhiány az idei harmadik negyedévben, a KSH friss adatai alapján ugyanis a vállalati szektorban 53 600 álláshely volt betöltetlen az időszakban. A teljes nemzetgazdaságban már több mint 73 700 állás áll üresen. A munkaerőhiány várhatóan a következő időszakban is velük marad, és érdemben fékezheti a magyar gazdaság bővülését. A potenciális munkaerőtartalék további mobilizálására lenne szükség, valamint a képzési és átképzési programok is segíthetnének a probléma megoldásában.
Októberben 6,3%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatai alapján, ami gyakorlatilag megegyezik a szeptemberi 6,2%-os növekedéssel.
Szeptemberben 13,6 %-kal, 292 900 forintra nőttek a bruttó keresetek Magyarországon, ami továbbra is erős bérdinamikát jelent - derült ki a KSH adataiból. A reálkeresetek 10,8 százalékkal nőttek, vagyis az emelkedő infláció ellenére kétszámjegyű keresetnövekedést láthatunk.
Kamala Harris jelöltségéről is határozott a vélemény.
Soha nem volt még példa hasonlóra.
Teljesen nyílt a szándék, a szervezők aktivitása kérdéses.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
