A magyar lakáspiacon az adásvételi szerződések 4,8 százalékát külföldi vásárlók kötötték tavaly, a legtöbb lakást német, kínai és román állampolgárok vették meg - derül ki a KSH legfrissebb elemzéséből. A külföldiek Budapesten az átlagosnál jelentősen értékesebb lakásokat vásárolták, a vidéki vásárlásaikra ugyanez kevésbé volt jellemző.
Becslések szerint akár 600 ezer magyar is élhet külföldön, és még majdnem ugyanennyien tervezik, hogy néhány éven belül elhagyják az országot - derül ki a KSH friss kiadványából. A statisztikai hivatal a 2016-os mikrocenzus kivándorlással kapcsolatos eredményeit összegezte, így amellett, hogy friss adatok, becslések vannak a külföldön élők számát illetően, egy sor új adatot is megtudhatunk az elvándorolt magyarokról.
Két fontos jegybanki esemény határozza meg a hetet: magyar szempontból az MNB monetáris tanácsának keddi kamatdöntése lesz fontosabb, kérdés, hogy a júniusi ülés után reagál-e valamit a jegybank a tartósan gyenge forintárfolyamra. Az MNB viszont csütörtökön az EKB hasonló döntésére figyelhet, hiszen az európai monetáris politika iránya az ő döntéseiket is meghatározhatja.
Viszonylag csendes hetünk lesz a nyári uborkaszezonban, legalábbis előre tervezhető makroadatból nem sok lesz a napokban. Persze Donald Trumpot ismerve bármikor bedobhatja az újabb kavicsot (sziklát?) az állóvízbe, itthon pedig a forintra lesz érdemes figyelni mindezeken felül.
Egyre nagyobb hitelösszeg, egyre hosszabb futamidő, egyre magasabb eladósodás, egyre biztonságosabb kamatperiódus - címszavakban így vesznek fel lakáshitelt manapság a magyarok. A kamatszint, az új lakások térnyerése szempontjából viszont nem látunk további előrelépést az utóbbi hónapokban. A KSH, az MNB és a Duna House adatai alapján 13 ábrán mutatjuk be a hazai lakáshitelpiac aktuális helyzetét.
Makroadatokban nem bővelkedünk a héten, de így is lesz mire figyelni, elsősorban a forint árfolyama okozhat aggodalmakat, hiszen a jelek szerint kifulladt a néhány napig tartó intenzív erősödés, így megint felfelé fordulhat az euró-forint jegyzés. Erre rásegíthet akár a kedd reggel érkező inflációs adat is, melyben már megjelenhet a júniusi forintgyengülés hatása.
Nem fogunk lubickolni a héten a makroadatokban, a magyar piacon az lehet a legnagyobb kérdés, hogy lép-e valamit az MNB az utóbbi időszak intenzív forintgyengülése után. A kötvénypiaci turbulencia miatt a csütörtöki aukcióra is érdemes lehet figyelni. Közben külföldről sem jönnek fontos adatok, főleg a kereskedelmi háborúval kapcsolatos félelmekre lesz érdemes figyelni.
Az utóbbi hetek mozgalmas időszaka után csendesebb napok elé nézünk, hiszen megszülettek a kulcsfontosságú jegybanki döntések. Az új impulzusokra egyelőre várni kell, így elsősorban a feltörekvő piaci turbulenciák és a kereskedelmi háborútól való félelem mozgathatja a piacokat.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) megkezdi a 2021-es népszámlálás előkészítését; a szervezet szerdától véleménykutatást végez, hogy felmérje, mit gondolnak az emberek a személyazonosító adat megkérdezésével történő népszámlálás lehetőségéről.
Makroadatokban nem fogunk dúskálni a héten, de a jegybankokra továbbra is érdemes lesz figyelni. Nekünk persze az MNB keddi döntése lesz a legfontosabb, de a héten jön az EKB szokásos éves nagy konferenciája, a brit jegybankárok pedig a kamatról döntenek.
Bár az építőipar termelése áprilisban is meghaladta az egy évvel korábbit, a kapacitáshiány továbbra is gond: az elmúlt két évben a Futureal tapasztalatai szerint 40-45 százalékkal emelkedtek az árak" - kommentálta a KSH 2018. áprilisi építőipari gyorstájékoztatójának adatait Tatár Tibor, a Futureal-csoporthoz tartozó Futureal Development vezérigazgatója. Hozzátette: "gyakorivá vált, hogy a rövid távon gondolkozó kisvállalkozások az elvállalt feladat befejezése előtt egy jobban fizető munka miatt levonulnak, nem törődve a szakmai hírnevük csorbulásával. Arra is van példa, hogy a vállalkozók más építkezéseket járva igyekeznek magukhoz átcsábítani a konkurensek dolgozóit".
Ha valaki egyedül lakik, akkor több mint 90 ezer forintra van szüksége ahhoz, hogy a létminimum felett éljen. Egy 4 fős családnak (két felnőtt, két gyermek) pedig 262 ezer forint kell. A társadalmi minimum eléréséhez ennél is több pénz szükséges.
Egy átlagos magyar ember 82,9 ezer forintot költött el havonta 2017-ben, ami reálértéken 5,1%-kal több, mint a 2016-os érték. Főleg rezsire és ételre költünk, de minden területen (szórakozás, alkohol, oktatás, egészségügy) többet költünk, mint tavalyelőtt és javul a lakosság okostelefonokkal és számítógépekkel való felszereltsége is.
A héten elsősorban a tengerentúlra lesz érdemes figyelni, mivel egyrészt onnan jönnek érdemi adatok, másrészt a dollár hetek óta fokozatosan erősödik. Emellett fontos lehet, hogy folytatódik-e a feltörekvő piacokat sújtó eladási hullám, például a török lírán enyhül-e a nyomás.
Az utóbbi néhány héthez képest sokkal több izgalomra számíthatunk a következő napokban, egyértelműen az első negyedéves GDP-adatok uralják majd a naptárat, illetve friss adósságszám is érkezik Magyarország esetében. Külföldön is hasonló a helyzet, mindenki a növekedési adatokra kíváncsi.
A Portfolio elemzői konszenzusában szereplő 2,3%-ra ugrott áprilisban éves összevetésben a magyarországi infláció a márciusi 2%-ról - közölte ma reggel a KSH. Az ártendenciákat jobban mutató maginflációs adat 2,5%-ról 2,4%-ra süllyedt. Havi alapon egyébként figyelemre méltó, 0,7%-os volt az áremelkedés átlagos üteme.
Lassan mindenki az első negyedéves GDP-adatokra vár, azonban még addig ki kell bírnunk egy hetet, de legalább lesz idő rákészülni. A héten ugyanis nem fogjuk lerágni a körmünket, bár azért a magyar és nemzetközi inflációs adatokra és a brit kamatdöntésre érdemes lehet figyelni.
Mindenkinek van pár hasznos gondolata a legfrissebb mai lakásépítési statisztikához, így összegyűjtöttük a legfontosabbakat a piaci szereplőktől. A Portfolio Ingatlan szakmai álláspontját ebben a cikkben lehet olvasni. Lássuk tehát, hogy hogyan vélekednek a szakértők a számokról.
2018 első negyedévében 3394 új lakás épült, 65 százalékkal több, mint egy évvel korábban - derül ki a KSH legfrissebb elemzéséből. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 9850 volt, ami 3,4 százalékkal több, mint 2017 I. negyedévében. A számok nem okoztak meglepetést, de az építési engedélyek száma pozitív üzenetként jelzi, hogy a lakásáfa körüli bizonytalanság ellenére is van, aki már 2020-ra tervez.
Egyre nagyobb lakásokban élünk, amelyek egyre komfortosabbak. Ugyanakkor továbbra is nagy különbségek vannak az országban: még mindig van olyan megye, ahol a hálózati vízvezetékbe sok lakás nincs bekötve, a közcsatornába bekötött lakások aránya egyes területeken 70% alatti, az Alföldön pedig a lakások 30-40%-a vályogfalazatú.
Lissák Domonkos cikke.
De kevesebb munkalehetőségből választhatnak az emberek.
Ezen a környéken nem igazán szoktak rakétázni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
