Az üzemanyagok árstopjának eltörlése miatt biztosan tovább emelkedett decemberben a magyar infláció – vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. Ezzel újabb lélektani határt léphet át az inflációs ráta, amire 1996 óta nem volt példa, 25% fölé emelkedhetett a drágulás mértéke. A szakértők az év elejére várják a tetőzést, majd utána a második félévtől jöhet komolyabb csökkenés.
Novemberben összességében kedvező munkaerőpiaci adatok érkeztek, a foglalkoztatás magas szinten alakul, miközben a munkanélküliség hajszálnyit növekszik.
Novemberben még hajszálnyit nőtt a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakához képest, ami annak köszönhető, hogy a benzinfogyasztás emelkedett. Ugyanakkor az élelmiszerforgalom már nagyon jelentős mértékű visszaesést mutat, amit az extrém infláció okoz, ez pedig azt jelzi, hogy egyre többen vannak komoly gondban. Utoljára 2009-2010-ben láttunk hasonló folyamatokat.
Megjelent a Portfolio Checklist január 5-i adása. A mai műsor első részében a magyar bérdinamikáról volt szó, a Központi Statisztikai Hivatal friss adatai ugyanis aggasztó folyamatokat mutatnak a hazai fizetések terén. A témával kapcsolatban Hornyák József, a Portfolio makrogazdasági elemzője volt a Checklist vendége. Az adás második részében a kolumbiai kormány és a dél-amerikai országban aktív gerillaszervezetek közötti konfliktusról és a potenciális rendezési folyamatról beszéltünk Kiss Csabával, a Portfolio Globál rovatának elemzőjével.
Októberben tovább nőtt az átlagkereset Magyarországon, azonban még ez sem volt elég ahhoz, hogy a vágtató inflációt kompenzálja. Az elmúlt hónapokban egyre világosabbá vált, hogy az ország belépett az ár-bér siprál és az extrém infláció időszakéba, a friss adatok pedig arról árulkodnak, hogy a helyzet egyre súlyosabbá válik. A bérek és az árak növekedése egymást erősítő folyamattá vált.
A tavalyi harmadik negyedévben nagyot nőtt a kormányzati szektor hiánya a KSH adatai szerint. Ez abból fakad, hogy a kiadások növekedése meghaladta a bevételek emelkedését.
Az előzetesen várt 22% helyett 22,5%-ra emelkedett az infláció novemberben Magyarországon – közölte a KSH csütörtök reggel. Egyelőre nem látszik az árnyomás enyhülése, akár már a mostani adat Európában a legmagasabb lehet, utána pedig a 25%-ot is elérheti a csúcson a fogyasztói árak emelkedése.
Várhatóan novemberben is tovább emelkedett a magyar infláció, mely már az utóbbi két hónapban is 20 százalék felett volt. A Portfolionak nyilatkozó elemzők szerint viszont már közel lehet a tetőzés, továbbra is arra számítanak, hogy az év végén vagy 2023 elején látjuk majd a csúcsot, ahonnan lassú csökkenés jöhet. Az üzemanyagok árstopjának tegnap esti eltörlése természetesen az inflációra is hatással lehet, megdobhatja a rátát.
A héten itthon elsősorban a novemberi inflációs adatra lesz érdemes figyelni, ami a forint árfolyamára is hatással lehet. Várhatóan további emelkedést látunk majd, az MNB már korábban közölte, hogy akár az újabb kellemetlen meglepetés is „benne van a pakliban”.
Hétfő este véget ért a 2022-es népszámlálás, és a Népszava információi szerint a Központi Statisztikai Hivatalhoz (KSH) legfeljebb 9,3 millió állampolgárról érkezhetett adat, miközben a lakosságszám 9,68 millió. Ez azt jelenti, hogy rejtélyes módon eltűnt csaknem 400 ezer magyar - szemlézte az írást az RTL.hu.
Lezárult a 2022-es népszámlálás második, számlálóbiztosi szakasza. Akik az online adatszolgáltatási időszakban nem tettek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek, és a számlálóbiztosok sem érték el őket, november 21. és 28. között, a települési jegyzőt felkeresve tölthetik ki a népszámlálási kérdőívet - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn az MTI-vel. Azt írták, november 20-án, vasárnap lezárult a 2022-es népszámlálás számlálóbiztosi szakasza.
Az előző két évit meghaladó ütemben folytatódott 2021-ben a termőföldárak emelkedése: mező- és erdőgazdasági területek ára átlagosan 10%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A legjelentősebb művelési ág, a szántó átlagára 1,9 millió forint volt hektáronként. A legtöbb termőföldet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében forgalmazták - áll a KSH legújabb termőföldárakról szóló összefoglalójában.
Bár csütörtök hajnalban lépett hatályba a tojásra és a krumplira az árstop, de csütörtökön délelőtt több fővárosi boltban még vagy nem tudtak erről, vagy jövő hétfői átállási kötelezettségről tudtak, vagy várták a központ utasítását, hogy mikortól és milyen áron térjenek át a forgalmazásra – derült ki a Népszava helyszíni riportjából.
A szeptemberi 20,1 százalékról októberben 21,1 százalékra emelkedett a magyar inflációs ráta, ez továbbra is 1996 óta a legmagasabb érték – közölte a KSH szerda reggel. Az élelmiszerek áremelkedése elérte a 40%-ot, továbbra is ez húzza az inflációt felfelé, és várhatóan még a következő hónapokban sem jön fordulat.
Várhatóan tovább emelkedett októberben a magyar infláció, a Portfolio által megkérdezett szakemberek átlagosan 20,7 százalékos értékre számítanak. Decemberig pedig még további emelkedés jöhet, így az évet akár 22 százalék körül is zárhatja az áremelkedés, mielőtt 2023-ban csökkenni kezd a nyomás. Októberben talán már a forint erősödése is segíthetett, viszont a csökkenő inflációhoz az árstopok fenntartására is szükség lehet.
Az idei szárnyalást a nyár vége sem tudta letörni, szeptemberében a vendégek száma, és a vendégéjszakák száma is nőtt a tavalyi adatokhoz képest a KSH adatai szerint. A növekedésért elsősorban a hazánkba érkező külföldi turisták felelnek.
2021-ben tovább nőtt a háztartások jövedelme. Az egy főre jutó éves bruttó jövedelem 2 millió 428 ezer forint volt, 8,5 százalékkal magasabb, mint az előző évben. Az egyes háztartástípusok közül továbbra is az egyedülállók jövedelme volt a legmagasabb, átlagosan évi bruttó 2 millió 942 ezer forintot tett ki, 10,4 százalékkal meghaladva az előző évit - derül ki a KSH legfrissebb, 2021-re vonatkozó, a háztartások életszínvonaláról szóló kiadványából. A számok arra is rávilágítanak, hogy Magyarországon tavaly 1 millió 844 ezer főt érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata, ami a lakosság 19,3 százalékát jelentette.
Ma reggel jöttek ki a KSH 2022 első három negyedévére vonatkozó lakásépítési számai, miszerint az idei év első 9 hónapjában 13 617 új lakás épült, 7,7%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 25 984 volt, 16%-kal több, mint 2021 azonos időszakában. A számokhoz Koji László, az ÉVOSZ elnöke, Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője és Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője is hozzátette szakmai kiegészítését.
Közzétette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a frissített lakásárindexét, melyből kiderül, hogy a 2022 második negyedévére vonatkozó szám az eredetileg becsültnél magasabb értéket kapott, azaz 2021 azonos negyedévéhez képest még nagyobb, 23,7 százalékos volt a nominális áremelkedés, ami így már biztosan a legmagasabb érték 2007 óta.
A legfrissebb külkereskedelmi adatok is megerősítik, hogy a holland gáztőzsdei (TTF) ár és a magyar-orosz gázszerződés pénzügyi rendezése között két hónap a különbség és ez alapján augusztusban 1179 eurót fizethetett ezer köbméterenként az oroszoknak Magyarország, ami 12%-kal magasabb a júniusi referencia tőzsdei árnál, az eltérés pedig százalékosan több, mint egy éves rekord – mutatott rá cikkében a Népszava.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
