A hazai pénzügyi vállalkozások – a biztonságos működés fenntartása érdekében – sikeresen növelték induló tőkéjüket tavaly év végéig. A jogszabály alapján ugyanakkor 2026. december 31-ig még magasabb tőkeszintet kell elérniük. A tőkeemelés és a tulajdonosi befolyásoló részesedés változása továbbra is bejelentési vagy/és engedélyezési kötelezettségekkel jár az érintett piaci szereplőknek. Ehhez az MNB engedélyezési útmutatóval, a témával kapcsolatos gyakori kérdések és válaszok közzétételével nyújt segítséget - írja az MNB közleményében.
Az eurózóna bankjainak át kell alakítaniuk kockázatkezelésüket, ugyanis olyan kihívásokkal néznek szembe, mint a korábbi ultraalacsony kamatlábak eltűnése és a nem hagyományos versenytársak megjelenése, amelyek gyorsan erodálhatják piaci részesedésüket - mondta az Európai Központi Bank bankfelügyeleti vezetője.
Pénzügyi válságtól tartanak Dél-Koreában a hitelszövetkezeti szektorban tapasztalt hiteltörlesztési problémák és a nyomában előállt betétesi bizalmatlanság miatt – számolt be a Bloomberg.
Kiváló eredménnyel zárták az idei első félévet a magyar hitelintézetek, hiszen még soha nem volt olyan magas (405 milliárd forint) a szektor első hathavi konszolidált nyeresége, mint idén. Paradox módon jót tett a kamatbevételeknek a törlesztési moratórium, megnőtt az ügyfelek aktivitása, száguld a lakáshitelezés, emelkedik a kamatkörnyezet, a kockázati költségek pedig visszaestek. Az igazság pillanata persze sok szempontból a várhatóan 2022 közepéig velünk élő törlesztési moratórium után jön el. A profit több mint felét most is az OTP szállította.
A koronavírus-járvány gazdasági és járványügyi hatásainak kezelésére két alapot állít fel a kormány, egy 663 milliárdos járvány elleni védekezést szolgáló és egy 1345 milliárdos gazdaság-újraindítási alapot. Előbbibe a bankoknak 55 milliárd forintot kell befizetniük, erről már tudtunk a hétvégén, most Varga mihály pontosította az elképzelést, ez alapján számoltuk ki, mekkora lehet idén az OTP terhe.
Decemberben négy éve nem látott összegben adtak el állampapírt a hitelintézetek, ami kicsit rontotta a 2017-es képet - derül ki az MNB friss adataiból. Persze még így is több mint 500 milliárd forinttal nőtt a bankok állománya tavaly, vagyis bármennyire is várjuk a roham végén, vannak még tartalékok a szektorban.
Több mint másfél éve nem látott ütemben vásároltak állampapírt a hitelintézetek októberben, így a hónap végére majdnem 8400 milliárd forintos új csúcsra emelkedett az állományuk - derül ki az MNB hétfőn megjelent adataiból.
A nemzetközi babérokra törő, kínai online hitelintézetek térhódítása megnyitotta az adatkereskedelem feketepiacát is - írja a Financial Times. A botrány már addig dagadt, hogy a kínai felügyelet úgy döntött, átmenetileg nem ad működési engedélyt új online hitelintézeteknek.
Példátlanul nagy, 496 milliárd forintos adózás utáni nyereséget ért el a magyar hitelintézeti szektor az év első 9 hónapjában. A bankok profitjának több mint negyede a minden eddiginél dominánsabb céltartalék-visszaírásokból származott. Az adózás előtti tőkearányos megtérülés (ROE) az elmúlt egy évben 16,3% volt, amire utoljára a válság előtt volt példa.
Az MNB szanálási hatóságként új típusú - ún. szanálhatóság értékelésére irányuló -eljárás keretében rendszeres helyszíni vizsgálatokat indított a hazai bankoknál - közölte pénteken a jegybank. A vizsgálatok az Európai Uniós jogi keretrendszerre épülő hazai szabályozás alapján, a szanálási tervek készítése és az abban foglaltak megvalósíthatóságának ellenőrzése érdekében zajlanak. Fontos, hogy ezeket a terveket akkor is el kell készíteni, ha az érintett intézmény szanálására valószínűleg sohasem kerül sor.
Kevés bank tette közzé eddig éves eredményszámait, az MNB ma reggel megjelent statisztikáiból azonban kiderült: történetének legnagyobb, 456 milliárd forintos adózás utáni nyereségét érte el a magyar hitelintézeti szektor 2016-ban. Ez 14,1%-os tőkearányos megtérülést jelent, ami viszont alacsonyabb a válság előtti évek 20% körüli átlagánál, és az egyszeri tételek miatt biztosan nem fenntartható.
Bár 2008 már rég elmúlt, az európai bankok azóta is fuldokolnak a rossz hitelekben, emiatt pedig idén egy újabb bankválság robbanhat ki egy szenior elemző szerint, aki a CNBC-nek nyilatkozott.
Tovább csökken jövőre a bankadó kulcsa, és hét év után először frissül az adó alapja is - olvasható ki a kormány tegnap este közzétett adócsomagjából. Azt már eddig is tudtuk, hogy jövőre az idei 79,2 milliárd helyett 66,5 milliárd forintnyi bankadót szednének be a bankoktól, és eltörlik az évi 6,3 milliárd forintos hitelintézeti járadékot is, de a bankadócsökkentést mikéntjét csak most ismertük meg. A pénzügyi vállalkozások adóterhelése - úgy tűnik- nem változik, náluk a 2009-es adóalap is megmarad.
Az idei 79,2 milliárd forintról 66,5 milliárd forintra csökken a bankadó összege jövőre a 2017-es költségvetés tervezete alapján. A Varga Mihály által az OTP közgyűlésén jelzetthez képest látszólag kisebb csökkentést jelent ez, mégsem az: megszűnik ugyanis az idén 6,3 milliárd forintot jelentő, régebb óta létező hitelintézeti járadék, így a bankok adóterhelése tényleg csaknem 20 milliárd forinttal csökken.
A napokban megjelenik az Európai Unió Hivatalos Lapjában (TED), illetve a Közbeszerzési Értesítőben az a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény, amely az országszerte 402 MFB Pont felállítására, az abban részt vevők kiválasztására vonatkozik - hívja fel a figyelmet közleményében a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. A közbeszerzés eredményeként 2016 végére létrejön egy olyan országos hálózat, amelyben a mintegy 710 milliárd forintnyi visszatérítendő uniós forrást tudja majd elosztani az MFB, illetve a hálózatban a pénzügyi tanácsadással kiegészülő egyéb termékei is elérhetők lesznek.
A 2014-2020-as EU-s költségvetési periódusban kiemelt figyelmet kap Magyarországon a gazdaságfejlesztés, a források mintegy 60%-a irányul ilyen célra. A vállalkozások növekedését, versenyképességük javulását leginkább támogató felhasználáshoz elengedhetetlen, hogy mind a hazai közvetítő intézményrendszer, mind a vállalkozói szféra felkészüljön a források hatékony közvetítésére és lehívására. Az egyre nagyobb részarányt képviselő visszatérítendő támogatások, más néven pénzügyi eszközök vállalkozásokhoz való eredményes eljuttatásában a korábbi tapasztalatok alapján fontos tényező a széleskörű hozzáférést biztosító közvetítői struktúra, valamint a hitelintézetek érdekeltté tétele, amelyek így akár összetett szolgáltatásokkal is eredményesebbé tehetik a források felhasználását.
A Szilícium-völgy legnagyobb vállalatai fognának össze.
Szomorú módja ez egy karrier lezárásának.
Erre vár a fél ország.
Interjút adott a miniszterelnök.
Mégsem pályázik a szenátori székre Eric Trump felesége.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
