Az ipari termeléssel nincsen semmi baj Magyarországon, kereskedelmi problémák vannak, ezért van szükség a gazdasági semlegesség politikájára - jelentette ki a miniszterelnök vasárnap a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
A francia gazdaság harmadik negyedévben látott 0,4%-os bővüléséhez hozzájárult a párizsi olimpia ideje alatt érzékelhető megemelkedett fogyasztás.
Évesített negyedéves alapon 2,8%-kal növekedett az amerikai gazdaság a harmadik negyedévben. Ezen belül a fogyasztás 3,7%-kal, bőven a várakozások felett alakult. Továbbra is igaz az az állítás, hogy a belső fogyasztás viszi a hátán az amerikai növekedést, így az USA gazdaságán nem fog egyelőre a világgazdaság gyengélkedése.
Az eurózóna gazdasága a várakozásokat jelentősen meghaladva tudott növekedni a harmadik negyedévben, a kontinesen érdemi növekedést mértek két év stagnálás után. Egyértelműen úgy tűnik, hogy az európai gazdaság elkezdett éledezni.
Magyarország gazdasági teljesítménye elmarad a régiós országokétól, miután az EU-transzferek gyakorlatilag leálltak, és a keletre fókuszáló stratégia nem bizonyul hatékonynak – mondta Sinkó Ottó, a Videoton társ-vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjújában. Rámutatott, hogy a munkaerőpiac és a humántőke állapota, valamint a bérpolitika problémás, amit tovább súlyosbít a nem megfelelő oktatási és egészségügyi rendszer. Véleménye szerint a minimálbér túlzott emelése öngyilkos megoldás lehet, hiszen a bérlemaradás oka részben a gyengébb össznemzeti hatékonyság. Kifejtette, hogy az utóbbi évek piacidegen intézkedései és a globális bizonytalanság csökkentik a fogyasztási kedvet, ami kedvezőtlenül hat a gazdaságra. Sinkó hangsúlyozta, hogy Magyarország uniós és NATO-tagsága történelmi eredmény, ezeket pedig nem szabad veszélyeztetni. "Ha kilépnénk az EU-ból, óriási recessziót élne át Magyarország, ami egy csapásra hosszú évek felzárkózását tenné semmivé. (...) A NATO tagság elvesztésének kockázataiba pedig belegondolni sem szeretnék."
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy hol áll Magyarország az Európai Unió fejlettségi rangsorában és még mindig az utolsó helyen állunk-e az egy főre jutó fogyasztás tekintetében. Vendégünk volt Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője. A második részben arról az új villamosenergia tarifáról beszélgettünk, amely kinyithatja az ajtót a merev lakossági rezsicsökkentési rendszer átalakítása előtt. Erről Weinhardt Attilát, a Portfolio energiapiaci elemzőjét kérdeztük.
Kína hazai összterméke (GDP) 2023 eleje óta a leglassabb ütemben nőtt a harmadik negyedévben az ázsiai ország statisztikai hivatalának pénteki közlése szerint.
A magyar gazdaság jelenlegi helyzetéről és kilátásairól beszéltek a Portfolio Budapest Economic Forum 2024 konferenciájának záró beszélgetésén a közgazdászok. Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem professzora kiemelte, hogy a magyar gazdaság növekedési potenciálja valójában 2% körül mozog, és a Covid előtti túlfűtött időszak fenntarthatatlan volt. Surányi György, az MNB volt elnöke rámutatott, hogy a gazdaság növekedése akkor az egyensúly felbomlásával történt, így nem térhet vissza a gyors GDP-bővülés. A szakértők szerint a magyar gazdaság a következő években is lassan nőhet. Zsiday Viktor szerint a verseny hiánya és az állami beavatkozások gátolják a növekedést. Kurali Zoltán, az ÁKK vezérigazgatója ugyanakkor a jelentős likvid tartalékra, megtakarításra hívta fel a figyelmet. Úgy vélte, a magánszférának megvan a likvid forrása arra, hogyha prosperitást lát, akkor befektessen.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Portfolio Budapest Economic Forumán újságírók előtt a várható gazdasági növekedésről és a banki különadókról is beszélt. Szerinte egyelőre nem állt helyre a konjunktúra.
Visszaesett az építőipari termelés volumene augusztusban. Az előző hónaphoz képest 2,1%-kal csökkent a teljesítmény, ezzel nőtt az esélye, hogy az ágazat lefelé húzza majd a hónap végén megjelenő harmadik negyedéves GDP-adatot.
A múlt héten a magyar és amerikai inflációs adatok mozgatták meg a forintot, és a megpróbáltatásoknak még nem lesz vége: kamatdöntő ülést tart az Európai Központi Bank, kiderül, milyen állapotban van a kínai gazdaság, valamint az amerikai költségvetési helyzetről is képet kapunk.
Oláh Dániel a magyar gazdaság függőségének csökkentését sürgeti az EU-tól és Németországtól, megfizethető lakhatást javasol az Airbnb szabályozásával és alacsony kamatozású hitelekkel, valamint a minimálbér emelésével ösztönözné a termelékenységet. Véleményem szerint azonban az EU-s függőség nagyrészt adottság, a keleti nyitás politikája pedig nem hozott változást. A lakhatás kapcsán érdemes megjegyezni, hogy az olcsó hitelek csak növelik az ingatlanárakat, nem csökkentik azokat. A béremelések első körben rontják a termelékenységet, mivel ezek növelik a termelési költségeket és versenyképességi problémákhoz vezetnek. A magas nyomású gazdaságpolitika a jelenlegi helyzetünkben inkább inflációt, mint növekedést eredményez, ezért inkább a termelékenység növelésére kellene koncentrálni, és nem a teljesítmény nélküli béremelésre.
A gazdasági növekedés idén lassabban áll helyre a vártnál, a fogyasztás felpörgése várat magára, de ami még nagyobb baj, az a beruházások szenvedése. Egy ilyen gazdasági környezetben nincs könnyű dolga a vállalati szektornak, amikor üzleti tervezésről van szó. Az október 17-i Budapest Economic Forum című gazdasági csúcskonferenciánkon éppen ezért a legnagyobb, tőzsdén jegyzett vállalatok vezetői segítenek eligazodni ebben a kérdésben. A rendezvényre ide kattintva lehet jelentkezni.
Orbán Viktor miniszterelnök ma reggel azt mondta, "szeretnénk elérni az ezer eurós minimálbért és a mostani 600 ezer forint körüli átlagbért 1 millió forintra felvinni. Ez 2-3 éven belül lehetséges". Szerinte ha a gazdasági növekedés 3-6 százalékos lesz 3-4 éven keresztül, akkor tudunk mindenkinek bérprogramokat indítani. A következő bérprogram a vízügyeseké lesz, de a kormányfő a szociális, a kulturális szektorban is bérrendezést vetített elő a Kossuth Rádió "Jó reggelt, Magyarország!" c. műsorában nyilatkozva.
Idén negyedik alkalommal próbálja áttörni a forint a bűvös 400-as szintet. Vajon most is visszatud fordulni innen a forint, vagy elkerülhetetlen a kritikus szint áttörése és innen már csak gyengülni tud a magyar fizetőeszköz?
A hazai híreket olvasva látszólag minden rendben van a beruházásokkal, magas a GDP-arányos ráta, és zúdul be a külföldi működőtőke. Aztán ha megnézzük alaposabban a számokat, láthatjuk, hogy valójában a helyzet egészen borzasztó: elképesztően drágán csináltunk nagyon rosszul hasznosuló beruházásokat, és mostanra már ezekből is sokkal kevesebb van, mint gondolnánk.
Egy felmérés eredményeit tette közzé az EY.
Több részlet is napvilágot látott.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
Harcos politikát folytatott a SEC élén.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
