„Idén 1,5%-os növekedés lesz”, jövőre a német gazdaság teljesítményétől függően ez a 3-5% közötti sávban lehet – jelezte Nagy Márton egy gazdasági hírelemző műsorban. A nemzetgazdasági miniszter előadást tart a Portfolio október 17-i Budapest Economic Forum konferenciáján, amelyről további részletek itt érhetők el.
A Magyar Nemzeti Bank közzétette szeptemberi inflációs jelentését, amelyből kiderül, hogy a jegybank miért módosította lefelé az idei növekedési előrejelzését. Az MNB szerint a mehzőgazdaság és az ipar gyengén teljesít idén, emiatt az elérhető növekedés 1,4% lehet. Az áthúzódó hatás miatt a jövő év eleji növekedés is gyengébb lehet az eddig vártnál. Az MNB emellett közzétette a bérdinamikára, államháztartási hiányra, foglalkoztatottságra vonatkozó számait is.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A műsor első részében a Magyar Nemzeti Bank keddi kamatdöntéséről, valamint arról volt szó, hogy a jegybank jelentősen rontotta a magyar gazdaság növekedési kilátásaival kapcsolatos előrejelzését. Vendégünk volt Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. A második blokk témája az volt, hogy mennyi európai uniós forrást veszíthet el végleg Magyarország a jogállamisági viták miatt. Erről Szabó Dánielt, a Portfolio uniós ügyekkel foglalkozó elemzőjét kérdeztük.
Bod Péter Ákos szerint Magyarország gazdasága alulteljesít a térség többi országához képest, gyenge valutával, magas inflációval és alacsony fogyasztással, miközben az erőltetett iparosítás és növekedési modell nem hozza a várt eredményeket. Emellett a multik kiszorítása és az alacsony szociális kiadások tovább rontják a gazdaság versenyképességét.
A második negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye 0,2%-kal zsugorodott az előző negyedévhez képest. A visszaesés mértéke megegyezik a július végén közölt előzetes adattal, a mai, bővített adatközléssel már azt is láthatjuk, hogy hol teljesített igazán gyengén a magyar gazdaság.
Közel négy éve a legkisebb ütemre lassult a török gazdaság növekedése az idei második negyedévben az első negyedévhez képest éves összevetésben, részben a kormány megszigorító intézkedéseinek a hatására, ami igen magas kamatszinttel párosul.
Pozitívra módosította Szerbia kilátásait a Moody's, miközben megerősítette az ország Ba2-es hosszú távú adósságbesorolását. A döntés hátterében a gazdasági és költségvetési teljesítmény javulásának kilátásai állnak - írta meg a Moody's.
Megérkezett az amerikai GDP második becslése, amelyben felfelé revidiálták a GDP-t és a fogyasztást is, míg a negyedéves PCE inflációt lefelé. Eközben az új munkanélküli segélykérelmek száma alacsony volt, ami szintén kedvező a Fed szempontjából, hiszen ezek az adatok nem utalnak arra, hogy elkésnének a kamatcsökkentéssel.
Svédország bruttó hazai terméke (GDP) 0,3%-kal csökkent az év második negyedévében az első három hónaphoz képest, derült ki a svéd statisztikai hivatal csütörtöki közleményéből. Bár ez az elmúlt év leggyengébb eredménye, még mindig jobb, mint a hivatal korábbi 0,8%-os visszaesésre vonatkozó becslése.
A második negyedévben 0,1%-kal csökkent a német GDP az előző negyedévhez képest, éves alapon pedig stagnált a kiigazított adatok szerint – közölte a végleges adatokat kedden reggel a német statisztikai hivatal. Ezzel párhuzamosan a nürnbergi GfK gazdaságkutató intézet szeptemberre vonatkozó német fogyasztói hangulatindexe érdemben tovább romlott, ezen belül a jövedelmi várakozások meredeken romlottak, és ez arra utal, hogy a háztartási fogyasztás a továbbiakban is gyengélkedhet.
A NATO-tagállamoktól elvárt minimum 2%-os cél helyett Litvánia idén a GDP-je 3,2%-át fogja védelmi kiadásokra költeni, és ezzel felzárkózik a két másik balti államhoz – derült ki a litván pénzügyminisztérium szerdai bejelentéséből.
A várt 2,8% helyett 3,2%-kal nőtt éves szinten a lengyel GDP az idei második negyedévben, a negyedéves bővülés üteme pedig szokatlanul gyors, 1,5%-os volt az első negyedévben mért 0,8% után – tette közzé ma az előzetes adatokat a lengyel statisztikai hivatal (GUS).
Az elemzők szerint Németországban idén alig lesz gazdasági növekedés, a második negyedévben tapasztalt váratlan zsugorodás után még 2025-re sem várnak erősebb teljesítményt az EU legerősebb államától.
A külkereskedelemben és a globális ellátási láncokban elfoglalt pozíció alapvetően befolyásolja a gazdaságok teljesítményét két szempontból is: egyrészt meghatározza egy ország külső sérülékenységét, másrészt befolyásolja egy gazdaság fejlettségét és fejlődési potenciálját. Az erről szóló két részes cikksorozat első részében azt mutatom be, hogy a magyar gazdaság foglalkoztatottsága miként függ az exportpiacaink teljesítményétől. Az idei év második negyedéves GDP-adat a vártnál rosszabb eredményt mutatott a gazdaság teljesítményéről, melynek egyik legfőbb okaként az export visszaesését jelölik meg. Vajon Magyarország tényleg ennyire kitett a külpiacainak? Mi a helyzet a régió többi országával?
Az „armageddon-közgazdászok” ráhúzták a vizes lepedőt a magyar gazdaságpolitikára, mondván, hogy az kudarcot vallott, mivel a GDP-növekedés 2024-ben sem tudja visszanyerni korábbi dinamikáját. Az ilyen kritikák a válság természetének nem megfelelő megértésére utalnak. A 2024-re jelenleg várható 2 százalék körüli GDP-növekedést azonban nem szabad lebecsülni. Nemzetközi összevetésben ez egyáltalán nem rossz, sokkal inkább kiemelkedő teljesítménynek számít. A gazdaságpolitika hatékonyságának értékelésekor fontos megvizsgálni, hogyan képes az adott ország gazdasága alkalmazkodni a külső és belső kihívásokhoz. Legnagyobb külkereskedelmi partnerünk, Németország GDP-volumene már 4 negyedéve csökkenést mutat éves alapon, és az elemzők többsége 2024 egészében is csak 0 százalékos, vagy kicsivel azt meghaladó növekedésre számít, az USA-ban pedig a júliusi munkaerőpiaci adatok alapján aktiválódott a korábbi recessziókat mind előrejelző Sahm-szabály, ami jelentős globális tőzsdei turbulenciákat okozott, ez pedig tovább növelte a háborúk és kereskedelmi konfliktusok miatt már eleve magas külső bizonytalanságot. A jelenlegi gazdasági környezetben tehát a 2 százalék körüli növekedés olyan teljesítmény, amely azt jelzi, hogy a magyar gazdaságpolitika a kedvezőtlen belső és külső körülmények ellenére továbbra is képes stabil és fenntartható növekedést biztosítani.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A mai műsor első részében a reggel publikált inflációs adatról kérdeztük Nyeste Orsolyát, az Erste Bank vezető közgazdászát. A szakember egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogyha a nem túl rózsás GDP-adatokkal együtt nézzük a makroképet, akkor furcsának hat, hogy a szolgáltatások inflációja nő, a fogyasztás viszont valószínűleg nem túl erős. Az adás második részében Csiki Gergely, a Portfolio lapigazgatója, makrogazdasági elemzője volt a vendégünk, aki a hazai magánegészségügy tavalyi évéről és a piac kilátásairól beszélt podcastünkben.
A magyar gazdaság 2024 első negyedévében rövid fellendülése után a második negyedévben a GDP 0,2%-kal csökkent az előző három hónaphoz képest. Az 1,5%-os éves szintű növekedés ellenére az előzetes növekedési adat csalódást keltő belső keresletre utal, és a törékeny fellendülés elsődleges hajtóereje a szolgáltatások voltak – derül ki az ING friss elemzéséből, amely szerint a kormány 1,8-2,2%-os előrejelzésénél is alacsonyabb lehet a bővülés 2024-ben. Eközben bár szükséges lenne egy költségvetési stimulus, a BNP Paribas szerint a büdzsé állapota nem teszi ezt lehetővé.
A második negyedévben 0,2%-kal visszaesett a magyar gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez képest, aminek egyik fontos oka a külpiacok gyengélkedése miatti szerény exportteljesítmény. Az azonban nem igaz, hogy a kiábrándító GDP-adatért kizárólag a kivitel lenne a felelős.