Románia fejlettségi mutatója már magasabb, mint Magyarországé, Horvátország pedig utolért hazánkat - derül ki az Eurostat mai gyorsbecsléséből, amelyben az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt GDP-adatokat közli. Hazánk az uniós átlag 76%-án áll, a horvát holtversennyel még Szlovákia, Lettország és Bulgária van mögöttünk a régiós fejlettségi rangsorban.
A mai 75 bázispontoskamatvágással párhuzamosan kiadta friss inflációs jelentésének főbb előrejelzéseit a Magyar Nemzeti Bank, amelyből kiderül, hogy a jegybank lefelé módosította az idei inflációs előrejelzését, amelynek középértéke 4,75%-ról 4,3%-ra változott. A GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzést is lefelé módosította 2024-re vonatkozóan a jegybank. A jövő évre és 2026-ra vonatkozó előrejelzések sem az infláció, sem a GDP-növekedést illetően nem változtak. A teljes inflációs jelentés csütörtökön jelenik meg.
A Nemzetközi Valutaalap ügyvezető igazgatója, Kristalina Georgieva szerint Kínának most két választása van: visszatérhet a régi gazdaságpolitikájához, vagy a növekedést ösztönző reformok mellett dönthet – írja a CNBC.
A német Ifo-index 87,8 pontra emelkedett márciusban a februári 85,7 pontról. Bár ez érezhető növekedés, ez a szint még mindig alacsonyabb a tavaly nyáron mértnél - hívja fel a figyelmet az ING.
A német költségvetési adósságfék szabályok visszahúzó hatása miatt idén átlagosan 0,3%-os GDP-csökkenést, tehát recessziót vár a düsseldorfi székhelyű IMK makrogazdasági kutatóintézet – derült ki a szerdán publikált elemzéséből. Ez azt jelenti, hogy az IMK borúlátóbb képet fest a német gazdasági kilátásokról, mint más kutatóintézetek, például a DIW, az IfW vagy az ifo. Szerdán az IAB nürnbergi foglalkoztatáskutató intézet is közzétette tavaszi prognózisát és arra számít, hogy idén 0,1%-os lesz a GDP-növekedés Németországban.
A Bloomberg friss felmérése szerint Németország recesszióba került, az elemzők 2024 első negyedévére a bruttó hazai termék (GDP) 0,1%-os csökkenését jósolják. Ezzel lefelé módosították a korábbi előrejelzéseket, amelyek stagnálást vártak a gazdaságban ugyanebben az időszakban. Mindez Magyarország számára is rossz előjel a két ország erős gazdasági kapcsolatai miatt.
A japán gazdaság elkerülte a technikai recessziót az október-decemberi időszakban, amikor évesített negyedéves szinten 0,4%-os növekedést ért el, bár ez elmarad a közgazdászok által várt 1,1%-os növekedéstől, ami aggodalmakat vet fel a gazdasági fellendülés lassúságával kapcsolatban.
A magyar GDP idén 2,4%-kal növekedhet, míg az infláció 3,9%-ra csökkenhet ebben az évben az OECD várakozása szerint. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet magyar gazdaságról szóló, ma megjelent jelentésében kiemelte: a szociális transzfereknek jobban kellene megcélozniuk a legalacsonyabb jövedelmű csoportokat, valamint az energiatámogatás átalakítása keretében az ársapkák helyett a kiszolgáltatott háztartásokat támogató célzott készpénzátutalások felé kellene elmozdulni. A zöld energia fejlesztése terén egyben az OECD a szélerőművek telepítésére vonatkozó korlátozó szabályok eltörlését is szükségesnek tartaná.
A tavalyi évet a mezőgazdaság kiváló teljesítménye mentette meg a még nagyobb gazdasági visszaeséstől, és azzal, hogy a negyedik negyedévben stagnált a GDP, az áthúzódó hatás is gyenge, a külső környezet gyengélkedése miatt pedig összességében elérhetetlennek tűnik a 4%-os idei GDP-növekedés, amelyet a kormány hangsúlyoz, inkább 2-3%-os átlagos bővülés várható – rajzolódik ki a ma közzétett KSH-adatokra érkezett elemzői reakciókból.
Ami az Egyesült Államokban történik, az kihat a világ többi részére. A világgazdaság függ attól, hogy Amerika képes-e a növekedés fő motorjává válni, valamint a globális pénzügyi piacok is függnek az amerikai befektetők kockázatvállalási hajlandóságától. Ez különösen nyilvánvalóvá vált 2023-ban, amikor olyan nagyobb gazdaságokban, mint Japán és az Egyesült Királyság recesszió alakult ki, míg Németország éppen elkerülte a visszaesést, Kína pedig a növekedést akadályozó tényezőkkel és magas adósságszinttel küzdött.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényén Parragh László kamarai elnök, Varga Mihály pénzügyminiszter és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter előadása után Orbán Viktor szólalt fel. Értékelése szerint a kormány gazdasági miniszterei (utalt itt az előtte előadó két tárcavezetőre) jó állapotban vannak, a kamarával jó az együttműködés, ezért alapvetően optimista a gazdaságpolitikát illetően. Egyúttal a nézők között helyet foglaló vállalatvezetőkkel, cégtulajdonosokkal négy bölcsességet osztott meg, amelyek meghatározzák a gazdaságpolitika irányvonalát. Bizakodó volt abban a tekintetben, hogy a gazdaság ritmust tud váltani, ugyanakkor a geopolitikai környezettel kapcsolatban több figyelmeztetést is megfogalmazott. Szerinte a geopolitika, a geopolitikai rivalizálás felülírja a gazdasági racionalitást, közben Európa nem tudja elkerülni, hogy felfegyverkezzen. Kijelentette: a nyugat nem tudja megnyerni ezt a háborút Oroszország ellen.
A tavalyi utolsó, negyedik negyedévben 0,4 százalék volt a GDP-növekedés a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országaiban negyedéves összevetésben, ugyanúgy, mint a harmadik negyedévben.
A brexithez vezető 2016-os népszavazás óta több elemzés taglalta az Egyesült Királyság várható – majd nem túl meglepő módon bekövetkező – makrogazdasági alulteljesítését a hasonló fejlettségű államokhoz képest. Kovács Krisztián kollégám tucatnyi kiváló írásban közvetítette a meglepő fordulatokban bővelkedő tragikomédiát. Jelen rövid elemzés keretei között én magára a kilépéshez vezető folyamatra és annak hátterét adó politikai cirkuszra nem is térek ki, csak a gazdasági következmények rövid összefoglalására törekszem.
A gyenge kereslet és fogyasztás miatt Japán recesszióba süllyedt - derült ki a ma megjelent, meglepetést okozó GDP-adatokból. A szigetország ezzel elvesztette a világ harmadik legnagyobb gazdasága címét, a dobogóra Németország került fel.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A mai műsor első részében a tavalyi negyedik negyedéves magyar GDP-adatról lesz szó, ami igencsak rácáfolt az elemzői várakozásokra. Erről Madár Istvánt, lapunk makrogazdasági elemzőjét kérdeztük. Az adás második részében arról beszéltünk, hogy az Európai Parlament is jóváhagyta az EU szigorított, tagállami költségvetésekre vonatkozó ellenőrzési mechanizmusát, így pedig egyre valószínűbb, hogy Magyarország sem kerülhet el egy újabb kötelezettségszegési eljárást, ezennel a büdzsé folyamatai miatt. A témával kapcsolatban Szabó Dániel, a Portfolio EU-s ügyekkel foglalkozó elemzője volt a vendégünk.
Németország gazdasági gyengélkedése a negyedik negyedévben kihatott az Európai Unió keleti országaira, ami aggodalmat keltett a régió idei fellendülésének várható ütemével kapcsolatban. Románia bruttó hazai terméke váratlanul 0,4%-kal zsugorodott, dacolva a bővülésre vonatkozó előrejelzésekkel, míg Magyarországon és Lengyelországban stagnálást mutattak az utolsó negyedévben.
A szerdán közzétett negyedik negyedéves euróövezeti, illetve a lengyel GDP is stagnált negyedéves alapon – derült ki az Eurostat, illetve a lengyel statisztikai hivatal jelentéseiből. A KSH adatai szerint a magyar GDP is stagnált ebben az időszakban, igaz ez meglepte az elemzőket.
A tavalyi negyedik negyedévben éves alapon 2,9%-kal, a kiigazított adat szerint 1%-kal nőtt a román GDP, és így az egész tavalyi év átlagában 2%-os volt a bővülés üteme – közölte az előzetes adatot szerdán a román statisztikai hivatal. Amint ma reggel a KSH is közzétette: a kiigazított adat szerint a magyar GDP tavaly 0,8%-kal esett vissza az év átlagában.