A héten teszi közzé a KSH a szeptemberi fogyasztói árindexet, azaz a héten megtudjuk, tovább gyorsult-e az áremelkedés Magyarországon. Az infláció már így is magas, 4,9% volt augusztusban, és a Magyar Nemzeti Bank már nyár elején elkezdte a monetáris szigorítást, de az őszi hónapokban még tovább gyorsuló áremelkedést láthatunk. A héten ezen kívül egyéb fontos adatközlések is lesznek, az amerikai munkaerőpiaci adatokra például nagyon kíváncsi lesz a piac.
Közzétették az Egyesült Államokban a személyes fogyasztások augusztusi árindexét - azt az inflációs mutatót, amelyre a Fed leginkább figyelembe vesz. Az index tovább emelkedett az előző hónaphoz képest, de csak kis mértékben, azaz összességében nincs meglepetés.
Joe Manchin amerikai szenátor úgy nyilatkozott tegnap, hogy abban az esetben támogatja a kormányzat működését biztosító térvényt, ha a Fed leáll az eszközvásárlási programjával - írja a Yahoo Finance. A kormány leállását meggátoló törvényt tegnap végül nagy többséggel elfogadta a Szenátus és a Képviselőház is.
Nagyon nehéz helyzetben találta magát a Fed, hogy miközben egyre nehezedik rajta inflációs nyomás, a munkanélküliségi számok továbbra sem kedvezőek - mondta Jerome Powell Fed-elnök kongresszusi meghallgatásán.
Az elmúlt napok folyamatos gyengülése után csütörtök reggel csak egy átmeneti erősödésre futottak a forintnak, aztán tovább esett és kora délutánra 361 felett új kéthavi mélypontra bukott az euróval, 312-nél pedig 11 havi mélypontra a dollárral szemben. A negyedév utolsó kereskedési napjain swappiaci okok miatt egyébként is sérülékenyebb a forint, de a borongós külpiaci hangulat és a vártnál visszafogottabb MNB kamatemelés is rátett erre egy lapáttal. Augusztusi remek teljesítmény után tehát a forint szeptemberben kifejezetten rosszul teljesített: a csütörtöki kereskedés mélypontján több, mint 3,5%-os mínuszban járt az euróval és 5,5%-os esésben a dollárral szemben az augusztusi záróárhoz képest. A csütörtöki kereskedés második felében aztán a hat napja folyamatos forintesés első fordulatának jelei kezdtek kibontakozni.
Veszélyese embernek nevezte Jerome Powell Fed-elnököt Elizabeth Warren demokrata szenátor, és egyben kijelentette, hogy nem támogatja az újrajelölését - írja a Guardian. Jerome Powell mandátuma jövőre jár le, és egyelőre meglepetésnek számítana, ha Joe Biden elnök nem jelölné újra.
Ha aggasztóan nőne az infláció, a Fed a kamatokon keresztül tudná kontrollálni. Az etikai eljárások erősítésének fontosságáról is beszélt mai meghallgatásának a Fed-elnök, miután gyanús részvénykereskedési ügybe keveredett a jegybank két regionális vezetője is.
Hétfőn váratlanul bejelentette Robert Kaplan és Eric Rosengren, hogy két héten belül önként távoznak a Fed Nyíltpiaci Bizottságából (FOMC). A döntéshozók az utóbbi hetekben komoly botrányba keveredtek amiatt, hogy részvényekkel kereskedtek, a szakértők inkább a héják közé sorolták mindkettőjüket.
Az amerikai jegybank első számú célja, hogy az emberek milliói, akik elveszítették az állásukat, újra munkába tudjanak állni - mondta Neel Kashkari, a Minneapolisi Fed elnöke.
Savita Subramanian, a Bank of America amerikai részvény- és kvantitatív stratégiájának vezetője szerdán elárulta a legjobb stratégiáját a pénzügyi piacokon való eligazodáshoz, miközben az amerikai gazdaság igyekszik tartósan kilábalni a Covid-19 okozta válságból.
Közzétette az amerikai jegybank szeptemberi kamatdöntő ülésének közleményét, amelyben a Fed határozottan utalt arra, hogy amennyiben a kilábalás az eddig pályán halad, hamarosan sor kerülhet az eszközvásárlási program kivezetésének beütemezésére. Ez ugyan az első határozott utalás a taperre, mégis azt vetítette előre, hogy a mennyiségi lazítás kivezetéséig még van idő, ráadásul feltételhez kötött, miközben a gazdasági kilábalást sok bizonytalanság övezi. Az összességében nem túl szigorúnak tekinthető hangnem látszólag megnyugtatta a befektetőket, a piacok emelkedtek a hír hallatára, a dollár gyengült. Aztán Jerome Powell elnök a sajtótájékoztatón már sokkal szigorúbb hangnemet ütött meg, amely hatására a piacok lendülete is megtorpant, a dollár pedig jelentős erősödésbe kezdett. A jegybankelnök sokkal több konkrétumot árult el a taperről, mint amit a közleményben olvashattunk. Powell szavaiból az következik, hogy még idén elkezdődik a taper, és a következő év közepére be is fejezik. A jegybank lefelé módosította növekedési, felfelé inflációs előrejelzését, a kamatemelésre pedig a korábban jelzett 2023 helyett már 2022 végén sor kerülhet.
Ma tartja szeptemberi kamatdöntő ülését a Fed, és a döntésről szóló közleményt magyar idő szerint este ismerjük meg. Az amerikai jegybank szeptemberi ülését a szokásosnál sokkal nagyobb várakozás övezi. Válaszút előtt áll ugyanis a jegybank: az biztos, hogy hamarosan el kell kezdenie a szigorítást, de a nagy kérdés, hogy mikor fogja. A várakozások igen szélsőségesek, a vélemények három irányba szóródnak: (1) a Fed már ma bejelentheti az eszközvásárlási program kivezetésének (tapering) ütemezését, (2) csak utalást tesz ara, hogy a jövőben elkerülhetetlennek látja a tapert, (3) meglehet, hogy még utalás szintjén sem hozza szóba a QE fékezését. Azért sem könnyű megmondani, mire számítsunk ma, mert a reálgazdasági adatok is kifejezetten zavarosak és nehezen értelmezhetőek, miközben váratlan események okoznak zavart a piacokon is. De nemcsak az esetleges taper talk miatt lesz izgalmas a ma este, érkezik friss GDP- és inflációs előrejelzés, valamint új dotplot, ami a döntéshozók jövőbeli kamatvárakozásairól árulkodik majd.
A Fed (és az EKB) a jelenlegi, évtizedes rekordon lévő inflációt csak időszakosnak tekinti. Éppen emiatt nem sietnek a kamatemeléssel, de még az eszközvásárlási programjaik csökkentésével és kivezetésével sem. Pedig sok paraméter alapján már teljesen indokolatlan a jelenlegi monetáris lazaság. De vajon mi lesz akkor, ha mégsem időszakos az a fránya infláció?
Az ázsiai tőzsdék ma is rosszul teljesítettek a tegnapi komoly beszakadás után, Európában azonban korrekcióval indult a nap, a legtöbb ország vezető tőzsdéje komoly pluszban van a délutáni órákban. Bár némileg lefelé módosította az idei növekedési várakozását a világgazdaságra vonatkozóan az OECD a legújabb előrejelzésében, de például az eurózóna esetében a májusi előrejelzéshez képest most kedvezőbbek a kilátások. Itthon az eddigi ütemet jelentősen lassítva folytatja kamatemelési ciklusát az MNB, a Monetáris Tanács újabb 15 bázisponttal 1,65 százalékra emelte az alapkamatot. A tengerentúlon mérsékelt emelkedéssel indult a nap a tőzsdéken, de végül a Dow és az S&P mínuszban zártak.
Augusztusban a világ hitetlenkedve követte a felgyorsult afganisztáni eseményeket: egy húszéves rend omlott össze pillanatok alatt. A tőkepiacon is gyakran fordul elő, hogy az egyik pillanatról a másikra alapjaiban változik meg a világ rendje. Két ilyen tőkepiaci Kabul pillanatot mutat be a mai írás.
Ha vetünk egy pillantást a makrogazdasági helyzetre, akár még örülhetnénk is: az egy évvel ezelőtti sokkból majdnem teljesen felállt a fejlett világ, az Egyesült Államok már elérte a válság előtti szintet, az eurózóna pedig meglepően gyorsan nőtt a negyedik negyedévben. Ezzel az eurózóna is elérheti idén a 2019 végi kibocsátási szintet. Itt viszont vége is az ünneplésre okot adó tényeknek: az amerikai gazdaság a válság előtti szint elérése után lelassult, és a harmadik negyedéves részadatok sem túl rózsásak. Erik Nielsen, az UniCredit vezető közgazdásza szerint ez nem meglepő, mert tulajdonképpen a visszaesés ledolgozása gyerekjáték volt ahhoz képest, ami most következik,a válság előtti trend elérése nehezebb lesz, mint gondoljuk. A lassulás orvoslására nem jó a korábbi recept, a gazdaságpolitikusoknak a strukturális kihívások közepette valóban be kell vetni minden tudásukat. Az eddig viszonylag világos jegybanki kilátások pedig messze nem olyan egyértelműek, és láthatunk még meglepetéseket idén bőven a Fedtől és az EKB-tól is.
Elérkeztünk a Fed nagy pillanatához: a héten tartja a várva várt szeptemberi kamatdöntő ülését az amerikai jegybank. Az ülést azért övezi ekkora várakozás, mert sok közgazdász szerint a Fed most fogja bejelenteni az eszközvásárlási program kivezetését (noha Jerome Powell Jackson Hole-i beszéde után ez már nem annyira egyértelmű). A pénznyomtatást nemcsak a Fed űzi nagyipari tempóban, alig van ma jegybank a fejlett világban, amelyik nem vásárolja az állampapírokat. Az inflációs kockázat világszerte nyomja a jegybankok vállát, úgyhogy igazán izgalmas hetünk lesz, ugyanis több jegybank is kamatdöntő ülést tart. A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa is a héten ül össze, nagy kérdés, hogy mekkora kamatemelést hajt végre a jegybank.
Komoly botrány tört ki a napokban a Fed háza táján: az amerikai jegybank több döntéshozója is aktívan kereskedett részvényekkel és más termékekkel. A jegybank elnöke elrendelte az erre vonatkozó etikai szabályok felülvizsgálatát.
Mindenki a jegybankok szigorítására vár, amely érdemben mozdíthatja majd a devizaárfolyamokat is. A dollár a világ vezető devizája, és amennyiben a Fed hamarabb lép a szigorítás útjára, mint a többi vezető jegybank, az relatív dollárerősödést válthat ki. A Fitch Solutions elemzői szerint viszont nem kell aggódni, a dollár árfolyamában nem számíthatunk nagy kilengésekre a következő időszakban. Ez lökést adhat a feltörekvő piacoknak is, amelyek egyébként is jelentős kilábalási szakaszba lépnek.
Jerome Powell Fed-elnök a jegybank Jackson Hole-i konferencián tartott beszédet. Az esemény nagy médiafigyelemnek örvendett, ugyanis a Fed épp a monetáris szigorítás küszöbén áll, és a befektetők arra számítottak, hogy már a mai eseményen elhangzik valamilyen részlet a jegybank esetleges terveiről. Jerome Powell ehhez képest óriási meglepetést okozott: beszédében gyakorlatilag kijelentette, hogy a jegybank a július óta zajló fejlemények, elsősorban a delta variáns terjedése és a gazdasági lassulás miatt egyelőre nem gondolkodik az eszközvásárlási program visszafogásán. A magas inflációt határozottan átmenetinek értékelte, és elmondása szerint a munkaerőpiaci folyamatok sem indokolják a szigorítást. A meglepő beszédre a dollár gyengüléssel, a forint erősödéssel reagált.
