Az EU kereskedelmi többletet produkált
Az Eurostat friss adatai szerint az euróövezet külkereskedelmi szaldója januárban jelentős változáson ment keresztül az előző év azonos időszakához képest: többlettel árucikkeket zárták az év első hónapját.
Az Eurostat friss adatai szerint az euróövezet külkereskedelmi szaldója januárban jelentős változáson ment keresztül az előző év azonos időszakához képest: többlettel árucikkeket zárták az év első hónapját.
Az előző évhez képest fél évvel nőtt, 80,6 évre emelkedett az európai uniós állampolgárok születéskor várható átlagos élettartama 2022-ben - derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön közreadott jelentéséből.
Magyarország gazdasági teljesítménye vegyes képet mutatott a negyedik negyedévben az Eurostat adatai alapján. Az éves GDP-visszaeséssel az unió középmezőnyébe kerültünk, míg a foglalkoztatás változásánál, valamint a termelékenységnél már a hátsó traktusba kerültünk. 2023 negyedik negyedévében az euróövezetben és az EU-ban stabil maradt a GDP az előző háromhónapos időszakhoz képest, ellentétben a 2023 harmadik negyedévével, amikor az euróövezetben a GDP 0,1%-kal csökkent, míg az EU-ban stagnált.
2022-ben 3,88 millió csecsemő született az EU-ban, ami enyhe csökkenést jelent a 2021-es 4,09 millióhoz képest. A születések száma 2008 óta csökken az EU-ban, amikor még 4,68 millió gyermeknek adtak életet a nők – közölte az Eurostat. A termékenységi rangsorban a magyar nők a hatodik helyre kerültek a 27 tagállamból.
Mennyire drága ma Magyarországon a lakhatás? Vásárolni vagy bérelni éri meg jobban? Az Európai Unióban az utóbbi évtizedben több mint kétszer akkora ütemben emelkedtek a lakásárak, mint a bérleti díjak és ez Magyarországon sem volt másképp. Országonként viszont nagy eltéréseket látunk, akárcsak a lakhatási költségek jövedelmekhez viszonyított arányában. Az alábbiakban a vásárlás és bérlés kérdése mellett a budapesti lakhatási költségek szintjét európai összehasonlításban mutatjuk be.
Novemberben csökkent a munkanélküliségi ráta az euróövezetben és az Európai Unióban havi összevetésben az elemzők által várt stagnálás helyett.
Csütörtök reggeli cikkünkben számoltunk be arról, hogy már a külföldi piaci szereplőknek is feltűnt a magyar statisztikai hivatal energiainflációt érintő számítási módszertana. Később a Reuters arról írt, hogy a KSH az Eurostattal egyeztet a módszertanról, ugyanis néhányan azt vetették fel, hogy a statisztikai hivatal hozzájárult a kormány kitűzött céljának látszólagos teljesítéséhez. Csütörtök este a KSH is megszólalt az ügyben: elismerték, hogy az Eurostattal egyeztetések zajlanak, ugyanakkor leszögezték, hogy független intézményként objektíven tájékoztatnak az adatokról.
Az energiainfláció számítási módszeréről tárgyal az Eurostat a Központi Statisztikai Hivatallal (KSH) az inflációs statisztikák európai uniós szintű harmonizációjára irányuló szélesebb körű erőfeszítések részeként - közölte az Eurostat sajtóirodája a Reuters megkeresésére. A magyar infláció számítási módszertanáról megszólalt a jegybank is csütörtökön.
Az Európai Unióban 0,9 százalékkal, az eurózónában pedig 1,2 százalékkal esett vissza októberben a kiskereskedelmi forgalom az egy évvel korábbihoz képest – közölte szerdán az Eurostat. A tagállamok közül csak Szlovéniában volt nagyobb a zuhanás, mint Magyarországon.
Mintegy 3300 halálos munkahelyi baleset történt az EU-ban 2021-ben. Ezek közül 82 haláleset Magyarországon következett be – derül ki az Eurostat munkahelyi balesetekről szóló friss adataiból. Magyarország az uniós tagországok középmezőnyében található a 100 ezer foglalkoztatottra jutó halálos, illetve nem halálos, de legalább négynapos távolléttel járó munkabalesetek előfordulási arányában. A tagországok mutatóinak összehasonlítását azonban megnehezíti, hogy az egyes országokban eltérő arányban jelentik be hivatalosan a munkahelyi baleseteket. A balesetekkel leginkább sújtott ágazatnak az építőipar számít az EU-ban, az összes uniós munkahelyi haláleset több mint ötöde ebben az ágazatban történt 2021-ben.
Az energiaárak mélybe szakadása nyomán minden eddiginél nagyobb mértékben, éves alapon 12,4%-kal, zuhantak a termelői árak az eurózónában idén szeptemberben – közölte az Eurostat. Augusztusban 11,5%-os volt az esés mértéke, a szeptemberi értékre 12,5%-os zuhanást vetített előre a piaci konszenzus.
A felnőttek (25-64 évesek) mintegy 8%-a vett részt valamilyen oktatásban, képzésben Magyarországon egy tavalyi felmérést megelőző négy hétben, ami elmarad a közel 12%-os uniós átlagtól – derül ki az Eurostat adataiból. Az országos mutató mellett egyik magyarországi régióban sem éri el az EU-átlagot az oktatásban, képzésben résztvevő 25-64 évesek aránya. Az EU 2030-ra vonatkozó célkitűzése szerint ezen korosztály legalább 60%-ának kellene évente felnőttképzési, -oktatási programban részt vennie. Ettől a céltól még a tavalyi adatok szerint legmagasabb uniós mutatóval bíró stockholmi régió (38,1%) is jócskán elmarad, igaz utóbbi ráta a felmérést megelőző négy hét adatait tükrözi, míg az uniós célkitűzés 12 hónapos időszakra vonatkozik.
Fél évvel az előzetes adatok megjelenése után az Eurostat friss adatközlésével megerősítést nyert: Magyarországon az egy főre jutó GDP (vásárlóerő-paritáson számolva) az EU átlagának 76,6%-a volt, míg Romániában ez az arány 76,7%. Vagyis hivatalossá vált, hogy Románia a legismertebb fejlettségi mutató esetében megelőzte hazánkat.
Tíz éve nem fordult elő az Európai Unióban, hogy nominálisan is csökkenni kezdjenek a lakásárak, az idei második negyedév azonban változást hozott ebben. Éves alapon ugyanis 1,1 százalékkal mentek lejjebb az uniós lakásárak 2022 második negyedéve óta. Az országok között most is nagyok a különbségek, van, ahol még mindig kétszámjegyű növekedést látunk, de például Németországban ugyanekkora árcsökkenést mértek.
Mind az eurózónában (5,2%), mind az Európai Unió átlagában (5,9%) mérséklődött az infláció idén augusztusban éves alapon, akárcsak Magyarországon, de ezzel együtt sajnos továbbra is igaz, hogy nálunk volt a legmagasabb a ráta 14,2%-kal – közölte ma az Eurostat.
A várt 0,7% helyett 1,1%-kal esett júliusban havi alapon az eurózóna ipari termelése az Eurostat szerdai adatközlése szerint, éves összevetésben pedig 2,2%-os volt az esés. Az EU egészében is ugyanekkora volt a júliusi esés szezonálisan kiigazítva a júniusi 0,4%-os növekedés után.
Éves alapon csak az észt és a svéd gazdaság teljesítménye esett nagyobbat a magyarnál – erősítette meg az Eurostat friss rangsora. Közben az eurózóna az eddig vártnál gyengébben muzsikált a második negyedévben.
Az Eurostat friss elemzése szerint Szlovákiában, Németországban és Magyarországon mennek a betegek a legtöbbet orvoshoz - írja a Napi.hu.
Látszólag kedvező adatok jelentek meg júniusban az eurózóna ipari termeléséről, hiszen a várt kis visszaesés helyett 0,5 százalékos növekedést mért az Eurostat havi alapon. Ez azonban szinte kizárólag Írországnak köszönhető, ahol 13 százalékkal ugrott meg az ipar kibocsátása, enélkül az európai adat is lényegesen rosszabb lett volna. A kontinens hatóságai régóta küzdenek az „ír gazdasági csoda” hatásainak kiszűrésével, de egyelőre nem tudnak megbízható adatot szolgáltatni arra, hogyan nézne ki Európa gazdasága a nagy multinacionális vállalatok ír leánycégei nélkül.
Az Eurostat 2021-es adatai alapján az Unióban 1,82 millió gyakorló orvos volt. A praktizáló orvosok száma a lakosság arányához viszonyítva Görögországban a legmagasabb, míg hazánk a sereghajtók között van.
A holland felügyelet szerint veszélyt jelentenek a közlekedésbiztonságra.
Elég komoly mennyiségről van szó, nagy átrendeződések zajlanak a háttérben.
Joe Biden visszalépését követően.
Miután többségi tulajdont szerez benne.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.