Az energiaárak mélybe szakadása nyomán minden eddiginél nagyobb mértékben, éves alapon 12,4%-kal, zuhantak a termelői árak az eurózónában idén szeptemberben – közölte az Eurostat. Augusztusban 11,5%-os volt az esés mértéke, a szeptemberi értékre 12,5%-os zuhanást vetített előre a piaci konszenzus.
A felnőttek (25-64 évesek) mintegy 8%-a vett részt valamilyen oktatásban, képzésben Magyarországon egy tavalyi felmérést megelőző négy hétben, ami elmarad a közel 12%-os uniós átlagtól – derül ki az Eurostat adataiból. Az országos mutató mellett egyik magyarországi régióban sem éri el az EU-átlagot az oktatásban, képzésben résztvevő 25-64 évesek aránya. Az EU 2030-ra vonatkozó célkitűzése szerint ezen korosztály legalább 60%-ának kellene évente felnőttképzési, -oktatási programban részt vennie. Ettől a céltól még a tavalyi adatok szerint legmagasabb uniós mutatóval bíró stockholmi régió (38,1%) is jócskán elmarad, igaz utóbbi ráta a felmérést megelőző négy hét adatait tükrözi, míg az uniós célkitűzés 12 hónapos időszakra vonatkozik.
Fél évvel az előzetes adatok megjelenése után az Eurostat friss adatközlésével megerősítést nyert: Magyarországon az egy főre jutó GDP (vásárlóerő-paritáson számolva) az EU átlagának 76,6%-a volt, míg Romániában ez az arány 76,7%. Vagyis hivatalossá vált, hogy Románia a legismertebb fejlettségi mutató esetében megelőzte hazánkat.
Tíz éve nem fordult elő az Európai Unióban, hogy nominálisan is csökkenni kezdjenek a lakásárak, az idei második negyedév azonban változást hozott ebben. Éves alapon ugyanis 1,1 százalékkal mentek lejjebb az uniós lakásárak 2022 második negyedéve óta. Az országok között most is nagyok a különbségek, van, ahol még mindig kétszámjegyű növekedést látunk, de például Németországban ugyanekkora árcsökkenést mértek.
Mind az eurózónában (5,2%), mind az Európai Unió átlagában (5,9%) mérséklődött az infláció idén augusztusban éves alapon, akárcsak Magyarországon, de ezzel együtt sajnos továbbra is igaz, hogy nálunk volt a legmagasabb a ráta 14,2%-kal – közölte ma az Eurostat.
A várt 0,7% helyett 1,1%-kal esett júliusban havi alapon az eurózóna ipari termelése az Eurostat szerdai adatközlése szerint, éves összevetésben pedig 2,2%-os volt az esés. Az EU egészében is ugyanekkora volt a júliusi esés szezonálisan kiigazítva a júniusi 0,4%-os növekedés után.
Éves alapon csak az észt és a svéd gazdaság teljesítménye esett nagyobbat a magyarnál – erősítette meg az Eurostat friss rangsora. Közben az eurózóna az eddig vártnál gyengébben muzsikált a második negyedévben.
Az Eurostat friss elemzése szerint Szlovákiában, Németországban és Magyarországon mennek a betegek a legtöbbet orvoshoz - írja a Napi.hu.
Látszólag kedvező adatok jelentek meg júniusban az eurózóna ipari termeléséről, hiszen a várt kis visszaesés helyett 0,5 százalékos növekedést mért az Eurostat havi alapon. Ez azonban szinte kizárólag Írországnak köszönhető, ahol 13 százalékkal ugrott meg az ipar kibocsátása, enélkül az európai adat is lényegesen rosszabb lett volna. A kontinens hatóságai régóta küzdenek az „ír gazdasági csoda” hatásainak kiszűrésével, de egyelőre nem tudnak megbízható adatot szolgáltatni arra, hogyan nézne ki Európa gazdasága a nagy multinacionális vállalatok ír leánycégei nélkül.
Az Eurostat 2021-es adatai alapján az Unióban 1,82 millió gyakorló orvos volt. A praktizáló orvosok száma a lakosság arányához viszonyítva Görögországban a legmagasabb, míg hazánk a sereghajtók között van.
Az euróövezetben jelentősen csökkent az éves inflációs ráta, amely júliusban 5,3%-ot ért el, szemben az előző, júniusi 5,5%-kal. Az egész EU-t tekintve továbbra is Magyarországon a leggyorsabb a pénzromlása üteme éves alapon nézve. A havi összehasonlítást tekintve viszont már annyira nem vészes a magyar helyzet.
Magyarország azon hat uniós tagállam közé tartozik, amelyeknek mind a bruttó hazai terméke (GDP), mind az üvegházhatású gázkibocsátása (ÜHG) esett az idei első negyedévben a tavalyi első negyedévhez képest – közölte az Eurostat. Uniós szinten 2,9%-os volt az ÜHG-kibocsátás esése, miközben a GDP 1,2%-kal nőtt, tehát a nagy többség tényleg anélkül tudott növekedni, hogy a károsanyag-kibocsátása is nőtt volna.
Éves alapon a harmadik legrosszabb teljesítményt produkálta a magyar gazdaság az Európai Unióban, negyedéves összevetésben kicsit kedvezőbb a kép, de ott sincs sok okunk örömre – derül ki az Eurostat szerdán közölt előzetes adataiból. Vagyis a meglepően gyenge magyar GDP-adat a kontinensen is inkább a rangsor végén helyezkedett el.
A frissen végzett 20-34 évesek körében tízből közel kilenc magyar fiatalnak volt állása 2022-ben – olvasható ki az Eurostat friss adataiból. A 88,9%-os, rekordnak számító foglalkoztatottsági ráta az ötödik legmagasabbnak mutatónak számít az EU-ban. Magyarország egyben szerepel azon hat EU-tagállam között is, ahol mindkét nem esetében meghaladja a 82%-ot azon 20-34 év közöttiek aránya, akik frissen kikerülve a középfokú szakképzésből munkával rendelkeznek.
Havi és éves összevetésben is zsugorodott a kiskereskedelmi forgalom az euróövezetben júniusban. Ha az uniós országok teljesítményét vetjük össze, akkor havi alapon jól teljesített a magyar kisker, míg éves alapon elég csúnyán leszerepelt.
Ahogy minden évben, idén is közzétette az Eurostat a fontosabb és érdekesebb, európai országokat érintő statisztikai adatokat. Ezek között lesújtó statisztikákat találni a magyarok mindennapjairól. Tudtad, hogy Magyarország is azon országok közé tartozik, ahol az egyik legalacsonyabb a férfiak születéskor várható élettartama? És azt, hogy 10% felett van azon magyar fiatalok aránya, akik nem dolgoznak, és nem is tanulnak? A jelentés kitér még a nők és férfiak fizetése közötti különbségekre, az elszegényedés veszélyére és arra is, hogy a magyarok 40%-a nem képes megfizetni egy hét nyaralást sem egy évben.
A GDP 3,2 százalékára csökkent az államháztartási hiány az euróövezetben az idei első negyedévben szezonálisan kiigazítva az előző negyedévi 4,7 százalékról, míg az EU-ban a deficit 3 százalékra mérséklődött a negyedévvel korábbi 4,5 százalékról - közölte az EU statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken nem végleges adatként.
Viszonylag csendes hetünk lesz, főleg itthon, alig jelennek meg említésre méltó adatok. Elsősorban Kínára lehet érdemes figyelni a második negyedéves GDP-adat és a kamatdöntés miatt, de Amerikában is érkezik a kiskereskedelem és az ipar friss adata.
Az áprilisi 1%-os bővülés után májusban 0,2%-kal nőtt havi szinten az ipari termelés az euróövezetben, kicsit elmaradva a 0,3%-os elemzői konszenzustól – derült ki az Eurostat csütörtöki adatközléséből.
Magyarországon a munkavállalók alig 20 százaléka használ digitális eszközt munkája nagyobb részében – derül ki az Eurostat felméréséből. A 19,2%-os hazai adat az ötödik legalacsonyabb rátának számít az EU-ban, ahol az átlag mutató közelíti a 30%-ot. Európa keleti és nyugati fele közötti törés megmutatkozik a digitális eszközöket használók arányában, amit azt is jelzi, hogy az alacsonyabb fejlettségű országokban ez komoly problémát jelent.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
