A szeptemberi 0,3%-ról 0,4%-ra, a várt ütemre emelkedett vissza az előzetes októberi adat szerint az eurózóna év/év alapú inflációja - közölte ma az Eurostat. A hivatal egyúttal azt is jelezte, hogy szeptemberben 11,5%-on, azaz továbbra is nagyon magas szinten stagnált a munkanélküliségi ráta az övezetben.
Tavaly mind az euróövezet, mind pedig az Európai Unió szintjén összességében csökkent a költségvetés hiánya, viszont emelkedett a GDP-arányos államadósság - közölte kedden az Eurostat a második alkalommal felülvizsgált 2013-as adatokat, melyek azért is felettébb érdekesek, mert ezeket már az ESA 2010-es módszertan szerint kalkulálták. A részletekből kiderül, hogy a 28 tagállamból csak keveseknek sikerült az államadósság csökkentése, Magyarország köztük van (igaz kellett hozzá a trükk is).
A héten jelent meg az Eurostat 2014-es statisztikai évkönyve, amely az Európai Unió régióinak versenyképességével is foglalkozik. A felmérés a közép-és kelet-európai térségre nézve nem túl kecsegtető: a 2007-ben csatlakozott Románia és Bulgária hatalmas lemaradásban van az Európai Unió többi országához képest, de a visegrádi országok - köztük Magyarország is - meglepő eredményeket tudhat magáénak.
Elképesztően elhúzott a világ élvonalától Dél-Korea a kutatás-fejlesztésre fordított kiadások terén, közben az Egyesült Államok továbbra is "veri" az Európai Uniót, Magyarország pedig még 2020-ra sem tervezi elérni azt a kiadási szintet, mint ahol most az EU-átlag jár. A tennivaló egyébként nem is feltétlenül a magyar állam oldalán lenne, ha csak a K+F-re költött kiadási összegeket nézzük, igaz ahhoz, hogy az üzleti és egyetemi szféra merjen/tudjon ilyen célokra költeni, igenis lenne mit tennie az államnak. Rövid innovációs körképünk annak apropóján született, hogy gőzerővel zajlik Magyarországon annak az intelligens szakosodási stratégiának (S3) a kidolgozása, amely ahhoz kell, hogy hozzáférhessünk a 2014-2020-as uniós fejlesztési forrásokból ahhoz a mintegy 700 milliárdos összeghez, ami kutatás-fejlesztésre fordítható.
Nem változott a munkanélküliek aránya az Európai Unióban az idei év előző hónapjához képest, így az továbbra is 10,2 százalékon áll. Rosszabb képet fest ennél még mindig az eurózónás munkanélküliségi mutató, ott a gazdaságilag aktívak 11,5 százaléka nem talál munkát, mely szám szinten megegyezik az idei év előző havi adatával.
Összességében mind az euróövezetben, mind pedig az Európai Unióban növekedett az államadósság az idei első negyedévben - közölte kedden az Eurostat. Az már eddig is ismert volt, hogy az első negyedév alatt Magyarország GDP-arányos államadóssága 5 százalékponttal emelkedett, azonban a mostani összesítésből derült csak ki, hogy ezzel nem igazán büszkélkedhetünk uniós összevetésben.
Az átlagos magyar fogyasztói árszínvonal 40%-kal le van maradva az uniós átlagtól, nálunk alacsonyabb átlagos árszinttel csak Bulgáriában, Romániában és Lengyelországban találkozhatunk. Akkor miért érezzük mégis úgy, hogy külföldön minden olcsóbb? Erre is van magyarázat.
Miközben az Európai Unióban és az euróövezetben emelkedett az átlagos államadósság-mutató 2012-ről 2013 végére, azalatt Magyarországnak sikerült 0,6 százalékponttal csökkenteni az adósságrátát - áll az Eurostat szerdán megjelent, a 2013-as (első előzetes) államháztartási adatokról szóló jelentésében. Vagyis a tavaly év végi "trükközésnek" köszönhetően hazánk az uniós országok szűk csoportjába került. A költségvetési hiány tekintetében a tagállamok tavaly nagyon igyekeztek rendbe tenni pénzügyeiket.
"Kiváló tavalyi hiány és adósságszámok, elküldtük a hivatalos adatokat az Uniónak" címmel tart hétfő délután sajtótájékoztatót Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Banai Péter Benő költségvetésért felelős helyettes államtitkárral közösen.
Az Eurostat nemrég nyilvánosságra hozta legfrissebb uniós energiaellátással kapcsolatos kimutatását. Az adatokból kiderül, hogy az EU 2012-es energiafogyasztása nagyságrendileg megegyezik a 90-es évek közepén rögzített adatokkal. 2006 és 2012 közötti időszakban hazánkban csökkent az egyik legnagyobb mértékben az energiafogyasztás.
2013 decemberében 1,6 százalékkal volt alacsonyabb az eurózóna kiskereskedelmi forgalmának szezonális hatásokkal kiigazított volumene az előző havihoz képest. Az előző év azonos időszakához képest pedig 1 százalék volt a visszaesés - jelentette az Eurostat. A havi adatok (-1,6%) rosszabbak lettek a piac által előzetesen vártnál (-0,7%). A novemberi +1,4%-os adatot lefelé, +0,9%-ra módosították. Éves szinten főleg a feltörekvő európai országokban lódult meg a forgalom.
Szeptembertől módszertani váltás lép életbe az Európai Unió nemzeti számlák rendszerében, ami hatással lesz az egyes országok GDP-szintjére. Az Európai Bizottság csütörtöki tájékoztatása szerint a magyar GDP akár 1%-kal is emelkedhet. Ez az adósságráta szempontjából kedvező hír lehet a kormánynak.
Az Európai Unióban a háztartások 79 százaléka rendelkezik internetkapcsolattal, 76 százalékuk pedig szélessávú netkapcsolattal - derül ki az Eurostat friss tanulmányából. Az európaiak 62 százaléka naponta fellép a világhálóra, de elképesztő adat, hogy 21 százalékuk soha nem netezett még életében. Magyarország nagyjából a középmezőnybe tartozik mind az internet elérhetőségét, mind használatát tekintve.
Az előzetes, márciusban közölt hiányadatnál kicsit magasabb, 2% volt 2012-ben a magyar költségvetés GDP-arányos hiánya - erősítette meg a második notifikációban az Eurostat a tavalyi államháztartási adatokkal kapcsolatban. Ezzel a teljesítménnyel Magyarország a nyolcadik helyet tudhatta magáénak. Az unió statisztikai hivatala szerint az adósságráta tavaly év végére 79,8%-ra csökkent, ami 0,7 százalékponttal magasabb az előzetes adatnál. Görögországgal kapcsolatban kedvezőbb adatot közölt az Eurostat.
171 milliárd forintnyi idei többletkiadás sorsa forog kockán az Európai Unióval folytatott vita keretében. A Nemzetgazdasági Minisztérium kitart szakmai álláspontja mellett, ezek szerint az MVM tőkeemelés és a takarékszövetkezeti forrásjuttatás nem befolyásolja az uniós módszertan szerinti egyenleget.
Az idei első negyedév végén az euróövezet adósságrátája 92,2%-ra emelkedett a 2012 év végén látott 90,6%-ról. Az EU adósságmutatója ezalatt 85,9%-ra növekedett 85,2%-ról. Mindkét esetben új történelmi csúcsról beszélhetünk. A 27 uniós tagállam közül 21 ország esetében emelkedett a negyedéves adósság, a magyar GDP-arányos mutató 3,2%-kal ugrott meg.
Hétfői publikációja során az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat 1,9%-os GDP-arányos deficitet jelzett Magyarország számára a 2012-es évre. Ez még a kormány által becsültnél is kedvezőbb adat. Magyarország ezzel egyébként a hetedik helyen végzett (Finnországgal együtt) a 27 uniós tagállam között. Az Európai Bizottság önmagában nem kommentálja ezt az adatot, az átfogó értékelésre két hetet várni kell még.