Nemrég jelent meg az Európai Unió tagországaira vonatkozó legfrissebb lakásárindex, melyből kiderült, hogy az idei második negyedévben - több mint egy év után - megtört az éves árcsökkenés trendje és 1,3 százalékos áremelkedés következett be. Az egyes országok között továbbra is nagyok a különbségek, így érdemes megnézni, hol csökkennek még mindig a lakásárak és mely országok léptek a növekedés útjára, illetve mi történt az elmúlt évtizedben az EU országainak lakásáraival. Hol érdemes leginkább lakásba fektetni a pénzünket?
Az euróövezeti lakásárak több mint egy év után ismét növekedésnek indultak, ami a régió ingatlanpiacának fokozatos élénkülésére utal. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint a második negyedévben 1,3 százalékos éves növekedést regisztráltak, ami négy egymást követő negyedéves csökkenés után következett be - írta meg a Financial Times.
Az EU statisztikai hivatalának jelentett EDP jelentés keretében a kormány közzétette az idén várható hiányszámokat. Ezek szerint a kormány a 2024-es évre a pénzforgalmi deficit esetében már 4790 milliárd forintos mínusszal kalkulál (központi alrendszer, önkormányzatok nélkül), míg ugyanez a várakozása tavasszal még 3981 milliárd forint volt, eredetileg pedig (a tavaly nyáron elfogadott 2024-es költségvetési törvényben) 2514 milliárd forint. Fontos megemlíteni, hogy az EU módszertan szerint számolt ESA-hiány továbbra is a GDP 4,5%-a lehet a kormány várakozása szerint, vagyis a hivatalos GDP-arányos hiánycélt nem emelte meg.
Rekordszámú, több mint 3,7 millió első tartózkodási engedélyt adtak ki tavaly az Európai Unió területén nem EU-s állampolgároknak, 4,7 százalékkal többet, mint 2022-ben - derült ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat csütörtökön közreadott jelentéséből.
Nőtt a csődeljárások száma, az új cégbejegyzésekké pedig csökkent az EU-ban 2024 második negyedében az előző három hónaphoz képest. A hazai adatokban hasonló trend érvényesül.
Ha valaki járt Nyugat-Európában az elmúlt években, akkor megdöbbenhetett az Eurostat friss adatain, amely szerint hazánkban az egyik legdrágább a fagyi. Az ellentmondást a fagyi és a jégkrém közötti különbség oldhatja fel. Idén ugyanis nagyjából 500-600 forintba kerül egy gombóc fagyi Magyarországon, ami nemzetközi kitekintésben nem számít kifejezetten magasnak. Ezzel szemben a hazai jégkrémárak a literenkénti közel 2000 forintos átlagos szinttel az uniós élmezőnyhöz tartoznak. Az árszint miatt azonban a cukrászdák visszaeső keresletet tapasztalnak.
Csak négy uniós tagállamban esett vissza az idei második negyedévben a gazdaság az első negyedévhez képest, és az egyik közülük Magyarország volt (-0,2%), Németországgal párhuzamosan (-0,1%) – derült ki az Eurostat ma közzétett adatbázisából, amely a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatokat közölte öt tagállam kivételével. Ezzel együtt az éves növekedési adat rangsorában Magyarország (1,3%) a középmezőnybe tartozik.
Eltérő tendenciák látszanak az euróövezet és az EU egészének kiskereskedelmi forgalmában, és az összkép összességében kedvezőtlen. Az első becslések szerint a szezonálisan kiigazított kiskereskedelmi forgalom volumene 2024 júniusában 0,3 százalékkal csökkent az euróövezetben, míg az EU-ban az előző hónaphoz képest 0,1 százalékos csekély mértékű növekedést mutatott az előző év azonos időszakához képest – derül ki az Eurostat legfrissebb jelentéséből.
Egy 15 éves magyar fiatal arra számíthat, hogy kerek 37 évet fog dolgozni élete során – derül ki az Eurostat 2023-as adataiból. Ez szinte tejesen megfelel az uniós átlagnak (36,9 év). A munkával várhatóan eltöltött évek száma az EU-n belül Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt évtizedben, miután 2013-ban még csak alig 31 évnyi munkára számíthattak a 15 éves magyarok.
Nemrég tette közzé a KSH 2024 első negyedévére vonatkozó lakásárindexét, amiből kiderül, hogy kis mértékben újra gyorsulni kezdett a lakásárak emelkedése. Ezzel együtt az első negyedéves számok mostanra az unió többi országában is elérhetővé váltak, így megnéztük, mit jelent a magyarországi 7,1 százalékos éves áremelkedés a kontinens többi országához képest. A korábbi évekhez képest talán még soha nem voltak ilyen eltérő irányok az EU egyes országainak lakáspiacain.
Az uniós tagországok 2024 első negyedében 103 515 nem uniós állampolgárt utasítottak területük elhagyására, és 30 570-et küldtek vissza ténylegesen valamely másik országba kiutasítási határozat alapján - közölte az Európai Unió statisztikai hivatala pénteken.
Magyarországon az állami nyugdíjkiadások mértéke a GDP 7%-át tette ki 2021-ben – derül ki az Eurostat egy friss jelentéséből. Ez azt jelenti, hogy az EU 27 tagállamából 24 többet fordít a nyugdíjasaira, mint Magyarország. A kétségbeejtőnek tűnő elmaradást más tényezők mellett a magyar nyugdíjasok várható élettartamának fájdalmas rövidsége is okozza.
Uniós összevetésben az ötödik legnagyobb mértékben emelkedtek Magyarországon a munkaerőköltségek 2024 első negyedében az előző év azonos időszakához képest – derül ki az Eurostat friss felméréséből.
Az üres álláshelyek aránya 2,6%-ot tett ki az EU-ban 2024 első negyedévében, vagyis nem változott a mutató az előző negyedévhez képest. Az előző év azonos időszakához képest azonban 0,3 százalékponttal csökkent a ráta – olvasható ki az Eurostat friss adataiból. Ezzel folytatódott az a közel két éve tartó trend az unióban, hogy a betöltetlen állások aránya csökken vagy stagnál. Ez nem is meglepő, hiszen az EU gazdasága az elmúlt négy negyedévben csak minimális mértékben (0,1, illetve 0,3%-kal) tudott bővülni az előző negyedévekhez képest. Az üres álláshelyek hazai aránya 2,2% volt az idei év első három hónapjában, amivel hazánk a tagországok középmezőnyében helyezkedik el.
Sok év után tavaly megállt a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek arányának csökkenése Magyarországon – derül ki az Eurostat 2023-as adatokat összesítő jelentéséből. A tavalyi 19,7%-os hazai ráta 1,3 százalékponttal haladja meg a 2022-es adatot, azonban az így is alacsonyabb az EU 21,4%-os átlagánál.
Magyarország költi az EU-n belül a harmadik legalacsonyabb összeget a GDP-hez viszonyítva a különböző nyugdíjakra (az időskori mellett beleértve az özvegyi és rokkantsági nyugdíjat is) – derül ki az Eurostat 2021-es adatokon alapuló friss felméréséből. A GDP 7%-át kitevő hazai ráta jóval elmarad az EU közel 13%-os átlagától.
A közútkezelő az ünnepek alatt várhatóan megnövekedő forgalomra is figyelmeztet.
A megválasztott elnök megfenyegette Panamát.
Miután egy tizenéves halálra késelte egy társát.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
A Moszkvának szóló segítségkérések egyelőre süket fülekre találtak.
Az eddig tudottak fényében nem iszlamista motívum állhat a háttérben.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
