Uniós összevetésben az ötödik legnagyobb mértékben emelkedtek Magyarországon a munkaerőköltségek 2024 első negyedében az előző év azonos időszakához képest – derül ki az Eurostat friss felméréséből.
Az üres álláshelyek aránya 2,6%-ot tett ki az EU-ban 2024 első negyedévében, vagyis nem változott a mutató az előző negyedévhez képest. Az előző év azonos időszakához képest azonban 0,3 százalékponttal csökkent a ráta – olvasható ki az Eurostat friss adataiból. Ezzel folytatódott az a közel két éve tartó trend az unióban, hogy a betöltetlen állások aránya csökken vagy stagnál. Ez nem is meglepő, hiszen az EU gazdasága az elmúlt négy negyedévben csak minimális mértékben (0,1, illetve 0,3%-kal) tudott bővülni az előző negyedévekhez képest. Az üres álláshelyek hazai aránya 2,2% volt az idei év első három hónapjában, amivel hazánk a tagországok középmezőnyében helyezkedik el.
Sok év után tavaly megállt a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek arányának csökkenése Magyarországon – derül ki az Eurostat 2023-as adatokat összesítő jelentéséből. A tavalyi 19,7%-os hazai ráta 1,3 százalékponttal haladja meg a 2022-es adatot, azonban az így is alacsonyabb az EU 21,4%-os átlagánál.
Magyarország költi az EU-n belül a harmadik legalacsonyabb összeget a GDP-hez viszonyítva a különböző nyugdíjakra (az időskori mellett beleértve az özvegyi és rokkantsági nyugdíjat is) – derül ki az Eurostat 2021-es adatokon alapuló friss felméréséből. A GDP 7%-át kitevő hazai ráta jóval elmarad az EU közel 13%-os átlagától.
A frissen végzett 20-34 évesek körében tízből közel kilenc magyar fiatalnak volt állása 2023-ben – derül ki az Eurostat friss adataiból. A 87,9%-os foglalkoztatottsági ráta a hatodik legmagasabbnak mutatónak számít az EU-ban.
Az euróövezet éves inflációs rátája az áprilisi 2,4%-ról májusra 2,6 százalékra gyorsulhatott az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatalának gyorsbecslése szerint. Főként a szolgáltatások ára emelkedett.
A nyugdíjak között jelentősek az európai különbségek, és erős pozitív korreláció van a nyugdíjba vonulással kapcsolatos pénzügyi tudatosság és a havi nyugdíjak szintje között. A jelentés megállapította, hogy a 65 éves és idősebb európaiak számára a keresethez kötött nyugdíjak jelentik az elsődleges jövedelemforrást. Az uniós fogyasztók kevesebb mint fele bízik azonban abban, hogy nyugdíjas éveik alatt elegendő pénzük lesz a kényelmes élethez, ami aggodalomra ad okot a nyugdíjak megfelelőségével kapcsolatban. Magyarországon az egyik legalacsonyabb a havi járandóságok összege nemcsak az EU-ban, de Európában is – derül ki az Euronews Business jelentéséből.
Magyarországon az egyik legalacsonyabb a családtámogatások átlagos összege az EU-ban, de Bulgáriában és Romániában is rosszabb a helyzet.
A magyarországi cégek csupán alig 4%-a használ mesterséges intelligencián alapuló technológiát. A 3,7%-os ráta a harmadik legalacsonyabb aránynak számít az EU-n belül.
Már elérhetőek a születéskor várható élettartam előzetes 2023-as adatai az Európai Unió tagállamaira vonatkozóan. Az Eurostat most közzétett előzetes adatai szerint az EU-ban a születéskor várható élettartam 81,5 év volt, ami 2022-hez képest 0,9 évvel, a 2019-es, pandémiát megelőző szinthez képest pedig 0,2 évvel magasabb. Magyarországon tavaly a várható élettartam 76,9 év volt, ami 0,9 éves javulásnak felel meg 2022-höz képest.
Magyarország – Litvániával és a Lettországgal – holtversenyben a második legjobb GDP-növekedést produkálta az idei első negyedévben, csak Írország mutatott jobb teljesítményt. Az eddig ismert adatok alapján egyedül Svédország gazdasága zsugorodott ebben az időszakban.
Múlt héten írtunk a KSH által közzétett előzetes magyar lakásáradatokról, amivel egy időben az Eurostat is közzétette az EU-s országok lakásárváltozásait. Míg a Magyarországon az előző év azonos időszakához képest 3,3 százalékkal emelkedtek a lakásárak, addig az eurózónában éves összehasonlításban 1,1 százalékkal csökkentek, az EU egészét tekintve pedig 0,2 százalékos volt az emelkedés. Az adatokat most Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője értékelte.
Bár estek, de még mindig Magyarországon voltak a második-harmadik legmagasabbak a nem lakossági áramárak az egész Európai Unióban a tavalyi második félévben – szúrta ki a Portfolio az Eurostat minap frissített adatbázisában. Mindez azt jelenti, hogy továbbra is költségoldali versenyképességi hátrányban kellett működniük a magyar vállalkozásoknak a legtöbb uniós tagállammal szemben. Ezekről a témákról is szó lesz a Portfolio mai Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján.
A magyar adatokkal egy időben közzétette az EU-s országok lakásárváltozásait is az Eurostat, amiből kiderült, hogy az eurózónában éves összehasonlításban 1,1 százalékkal csökkentek a nominális lakásárak. Az EU egészét tekintve ugyanakkor a pozitív tartományban tudott maradni a mutató, minimális, 0,2 százalékos növekedéssel.
Románia fejlettségi mutatója már magasabb, mint Magyarországé, Horvátország pedig utolért hazánkat - derül ki az Eurostat mai gyorsbecsléséből, amelyben az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt GDP-adatokat közli. Hazánk az uniós átlag 76%-án áll, a horvát holtversennyel még Szlovákia, Lettország és Bulgária van mögöttünk a régiós fejlettségi rangsorban.
A közösségi média egyre nagyobb hatást gyakorol mindennapi életünkre. Az eurostat felmérése szerint tavaly az uniós állampolgárok közel 60 százaléka használta aktívan valamelyik közösségi média platformot. A friss adatokból pedig az is kiderült, hogy hazánk igencsak előkelő helyen helyezkedik el a rangsorban, már ami az aktív felhasználókat illeti.
A politikai fordulatról szóló legfontosabb információk, egy helyen.
Peszkov nem hagyta szó nélkül a fejleményeket.
Reagáltak a keresletcsökkenésre.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
A Checklist szerdai adásában egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük ifj. Becsey Zsoltot, az Unicredit vezető elemzőjét.
