Befogadta az Európai Unió Bírósága a Semmelweis Egyetem keresetét, melyet az Erasmus- és Horizont-programokból való kizárásuk miatt indítottak. Az Európai Unió Tanácsa még 2022 év végén zárta ki a modellváltott egyetemeket a két EU-s rendszerből, mivel a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumainál nem érvényesülnek az uniós összeférhetetlenségi szabályok.
Magyarország Kelet-Közép-Európa más országaihoz hasonlóan jelentős lemaradásban van, ha azt vizsgáljuk, mekkora értékben tud közvetlenül pályázható európai uniós forrást lehívni. A helyzetet jól szemlélteti, hogy a 250 EU-s régió közül csupán Budapest fér be a 70. hely környékére, a többi magyar régió még a legfelső 200-ba sem tud bejutni. A helyzet javítható, és éppen itt az idő, hogy Magyarország Közép-Kelet-Európával együtt előrelépjen az EU-s pályázati lehetőségek kiaknázásában. A Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) készen áll arra, hogy támogatást nyújtson a cégeknek, segítve őket abban, hogy sikeresen áthidalják a pályázati folyamat során felmerülő kihívásokat és a pályázott projektek EU-s szinten is versenyképesek legyenek – egyebek mellett ezekről a témákról beszélt Dászkál János, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda vezető szakértője a Portfolio Business podcast új adásában.
Az ökológiai és energiaátmenethez szükséges kritikus nyersanyagok fő kitermelő vállalatai főként az Európai Unión kívüli országok, elsősorban Kína ellenőrzése alatt állnak. A geopolitikai kockázatot jelentő európai importfüggőség arra kényszeríti az EU-t, hogy minél nagyobb arányban biztosítsa saját forrásokból ellátását. A sebezhetőség csökkentésének azonban komoly gazdasági és társadalmi ára lehet.
A Magyar Közgazdasági Társaság „20 éve az Európai Unióban és a jövő” címmel számos – szakmai partnerszervezettel együttműködve – szakterületenként tekinti át hazánk két évtizedes uniós tagságának tapasztalatait, eredményeit. A következő napokban-hetekben hat rövid elemzésben foglaljuk össze az egy éven át tartó konferenciasorozat eddigi tanulságait, eredményeit.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) óva intette Európát attól, hogy „állami támogatási versenybe” kezdjen az Egyesült Államokkal és Kínával, mondván, hogy ez ártana az EU gazdaságának. Az IMF pénteken közzétett legfrissebb, európai gazdasági kilátásokról szóló jelentésében úgy becsülte, hogy az amerikai inflációcsökkentő törvény – amely 369 milliárd dollárnyi támogatást és adókedvezményt tartalmaz a tiszta energiával kapcsolatos technológiákra – másolása tartósan 0,6 százalékkal csökkentené az EU GDP-jét.
Az Európai Bizottság kipróbálta a "hozd be a kutyádat az irodába" programot, de több kutyafajtát kitiltottak a munkahelyekről, ami feszültséget szült – számolt be a Politico.
Az utolsó előtti, vagy talán a legutolsó pillanatban mutatták be az Európai Bizottság kérésére megszületett belsőpiaci reformtervezetet. A 2004-es nagybővítés után két évtizeddel világosan látszik, hogy az Európai Unió versenyképességi hátrányban van Kínához, az Egyesült Államokhoz és a feltörekvő új gazdasági hatalmakhoz képest az egységes piac diszfunkcionálása miatt. A túlszabályozás, az innováció háttérbe szorulása, a rossz állami és EU-s támogatási rendszerek, valamint a versenyjog bonyolultsága miatt azonnali átalakítást sürget a Jacques Delors Intézet friss előterjesztése, hogy Európa továbbra is geopolitikai tényező maradhasson.
Az EU energiaügyi szabályozó hatósága, az Acer figyelmeztetett, hogy a blokknak továbbra is szüksége van orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatalára egy ellátási válság elkerüléséhez, annak ellenére, hogy egyes tagállamok a Moszkvától való vásárlás betiltását szorgalmazzák. Az Acer jelentése hangsúlyozza, hogy az orosz LNG-behozatal fokozatos csökkentésére van szükség az Oroszországból származó vezetékes gázszállítások év végi várható csökkenése és a globális gázpiac szűkössége miatt.
Aki a digitális világban versenyképes vállalatot akar vezetni és felelősen gondolkodik, annak nem lehet kérdés, hogy meg kell teremteni az üzlet, a technológia és a jog közös nyelvét, egyszerűen kötelezővé vált, hogy ezek a területek tudjanak kommunikálni egymással. Mára annyira együtt mozognak és egymásra vannak utalva, hogy külön-külön lassan értelmezni sem lehet őket. A Digital Compliance by Design & Legaltech Konferencián 2024. május 8-án kiderül, hogy a hazai vállalatok mennyire mondhatók naprakésznek, kihasználják-e az innováció és azon belül is az MI lehetőségeit a vállalati versenyképesség növelése érdekében, és mit kell a vállalatvezetőknek a jogból és a technológiából esszenciálisan megérteniük ahhoz, hogy a tevékenységük jogszabálykövető módon történjen.
Az uniós magyar elnökség egyik legfontosabb témája lesz a kohéziós politika jövőjéről szóló vita - mondta Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter csütörtökön a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezésében zajló első Kohéziós Csúcstalálkozón.
Még mindig nehézkes területnek számít Magyarországon a közvetlenül pályázható EU-s források kérdésköre. Ezekről a pénzekről nem tagállami szinten, hanem Brüsszelben döntenek, és a kiírások gyakran jobban alkalmazkodnak a nagy tagállamok igényeihez. Mindemellett lehetne azért tenni, hogy sikeresebbek legyünk azokban a szektorokon és országokon átnyúló együttműködések kialakításában, amik segíthetnék a magyar szereplőket a forrásbevonásban. Most ráadásul élesben bizonyíthatnak a hazai pályázók, a napokban ugyanis új pályázati csomag (várhatóan közel 30 pályázatot tartalmazó) nyílik meg a fenntarthatóság, környezetvédelem és a zöld átállás területén. A részletekről Petri Bernadett, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium közvetlen uniós források felhasználásának koordinációjáért felelős miniszteri biztosa, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) ügyvezető igazgatója beszélt a Portfolio Business podcast új adásában.
Az Európai Unió az egységes piac teljes reformjára készül, részben erősítenék a tőkepiaci uniót. Brüsszel szerint sürgős intézkedésekre van szükség a tőke mozgását szabályozó intézményi keret és piaci struktúra terén. Továbbá az állami támogatások európai eszközzé alakításával, a szolgáltatási ágazat integrációjának felgyorsításával, az adóügyi széttagoltság kezelésével, valamint az adókikerülés és adókijátszás elleni küzdelemmel az EU megerősítheti az egységes piacot és növelheti versenyképességét a globális színtéren – derül ki az Enrico Letta, a Jacques Delors Intézet elnöke és volt olasz miniszterelnök által írt tervezetből.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök arra szólította fel az uniós választópolgárokat, hogy a közelgő európai parlamenti választásokon váltsák le a mainstream politikai elitet. A konzervatív és szélsőjobboldali politikusok brüsszeli nemzetközi találkozóján a kormányfő az EU végrehajtó szervét, az Európai Bizottságot vette célba, amiért az szerinte a koronavírus-járványt ürügyként használta fel arra, hogy Magyarországot pénzügyileg zsarolja. A miniszterelnök már nem tartja szuverén országnak Ukrajnát.
Még mindig Európa felső harmadában helyezkedik el a magyar infláció, miután sokáig csúcstartó volt Európában, a legmagasabb inflációt produkáló országhoz képest viszont már jelentős a lemaradásunk – derül ki az Eurostat friss közléséből.
Olaf Scholz német kancellár figyelmeztette a kínai tisztviselőket, hogy kezeljék a túlkapacitást és bánjanak jobban a külföldi cégekkel, megerősítve ezzel az amerikai pénzügyminiszter múlt heti pekingi látogatásán elhangzott kritikákat – írja a Bloomberg.
A Magyar Közgazdasági Társaság „20 éve az Európai Unióban és a jövő” címmel számos – szakmai partnerszervezettel együttműködve – szakterületenként tekinti át hazánk két évtizedes uniós tagságának tapasztalatait, eredményeit. A következő napokban-hetekben hat rövid elemzésben foglaljuk össze az egy éven át tartó konferenciasorozat eddigi tanulságait, eredményeit.
A Magyar Közgazdasági Társaság „20 éve az Európai Unióban és a jövő” címmel számos – szakmai partnerszervezettel együttműködve – szakterületenként tekinti át hazánk két évtizedes uniós tagságának tapasztalatait, eredményeit. A következő napokban-hetekben hat rövid elemzésben foglaljuk össze az egy éven át tartó konferenciasorozat eddigi tanulságait, eredményeit. Ezúttal Heil Péter, az Európai Parlament fejlesztéspolitikai szakértője, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség korábbi elnökhelyettese, a Magyar Közgazdasági Társaság Fejlesztéspolitikai Szakosztályának alelnöke mutatja be az uniós bővítés és az ahhoz szükséges intézményi reform kihívásait.
Az Európai Unió bírósága két orosz oligarchát, Pjotr Avent és Mihail Fridmant is levetette a szankciós lajstromból, ami veszélyest precedenst jelenthet a Kremlhez kötődő személyekkel szembeni uniós korlátozó intézkedeseknél. A bíróság elutasította azokat a bizonyítékokat, amelyek az oligarchákat Oroszország 2022-es ukrajnai inváziójával hozták összefüggésbe, rámutatva az EU kutatási és hírszerzési eljárásainak hiányosságaira. Mindkét orosz mágnás ügyében a magyar kormány is lobbizott.
Az európai törvényhozók szerdán jóváhagyhatják az EU menekültügyi és migrációs rendszerének átfogó felülvizsgálatát, ezzel együtt pedig az új paktumot. A közel egy évtizede megkezdett munka után a reformok jelentős választ jelentenének a tömeges bevándorlás és menekültáradatok okozta kihívások kezelésében. Magyarország végig vétózta a terveket, pedig az Orbán-kormány korábbi elvárásaihoz igazítottak több pontot is a rendszerben.
Josep Borrell, az EU vezető diplomatája arra figyelmeztetett, hogy Európának fel kell készülnie egy esetleges háborúra, mivel egy kiterjedt konfliktus a kontinensen „már nem a fantázia szüleménye”. Borrell kiemelte az Oroszország által jelentett fenyegetést, sőt már hibrid támadások révén Moszkva célba is vette az uniós tagállamokat.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
