Az Európai Bizottság uniós rendeletjavaslatot tett a kutyák és macskák jólétével és nyomon követhetőségével kapcsolatos szigorításokra. Mindez alapjaiban érinti a tenyésztett és forgalmazott kísérőállatok életkörülményeit.
Főként a fast fashion cégekre helyezhet nyomást, hogy az Európai Unió üldözni kezdi az olcsó, műanyagalapanyagokból készült terméket a klímavédelmi célok elérése miatt. Miután a ruhák 85 százaléka a szeméttelepeken végzik, hulladékkezelési hozzájárulást fizettetnének a gyártókkal, hogy így helyezzenek rájuk nyomást és fordítsák őket a fenntarthatóbb anyagok felé.
Nem okozott meglepetést a francia infláció decemberben, a várakozásoknak megfelelően kis emelkedést látunk az éves indexben. A héten jönnek az európai inflációs adatok, ma még a németországit is közlik.
A soros EU-elnökséget átvevő Alexander De Croo belga miniszterelnök a Politicónak adott interjújában szorgalmazta, hogy növeljék az Európai Unió saját bevételeit, azzal érvelve, hogy az államszövetségnek a globális kihívások kezeléséhez több pénzügyi forrásra van szüksége. Ez a nyilatkozat alig néhány héttel azután hangzott el, hogy a tagországok nem tudtak egyhangúlag elköteleződni a háború sújtotta Ukrajnának nyújtott segélyek finanszírozása mellett, mivel azt a magyar kormány egyedüli tagállamként megvétózta. A költségvetési reformot még az előtt átvernék az EU-n, hogy Magyarország venné át a soros elnökséget.
Szeptemberben egy francia-német kormányzati tervezet teljes intézményi reformot javasolt az Európai Unióban. Nem egyszer világosan utalva arra, hogy a magyar kormány vétózásra épülő tárgyalási stratégiája miatt szükséges az EU átalakítása, főként úgy, hogy új tagállamokat vehetnek fel a szövetségbe. Bár már 15-17 ország támogatja a kezdeményezést, évekig is eltarthat a strukturális átalakításról szóló vita. Mindez pedig felerősítette a vitát arról, hogy mégis a többsebességes Európai Unióé lehet a jövő.
Az Európai Unió jelentős külpolitikai fordulatot hajtott végre 2023-ban, amelynek részeként átértékelte a Kínával szembeni megközelítését: bár kereskedelmi partnerként tekint az ázsiai országra, egyre inkább leválik gazdaságilag róla az államszövetség. Az EU megkezdte az ellátási láncai diverzifikálását, technológiai téren is egyre inkább elzárkózik a Kínával való együttműködéstől. A cél egy egyensúlyibb kereskedelmi mérleg fenntartása, miközben pár éve még Angela Merkel német kancellár egy szorosabb EU-Kína együttműködésért lobbizott.
Szerdától hatályba lépett az uniós gazdasági kényszerítés elleni eszköz (anti-coercion instrument, ACI), amely egyszerre ad szankciós lehetőségeket az EU kezébe, valamint segítheti az érintettek kompenzálását. Az uniós válaszlépések a vámintézkedésektől kezdve az FDI-korlátozásig terjedhetnek. Ráadásul a szankciók alkalmazásához nem kell a tagállamok egyhangú támogatása.
Miután a hónap elején sikertelenül zárultak az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós négyéves segélycsomagról szóló tárgyalások, az Európai Unió egy 20 milliárd eurós tartaléktervet dolgoz ki a kijevi költségvetési válság elhárítására. A lépésre azért került sor, mert Orbán Viktor magyar miniszterelnök kifogást emelt az eredeti finanszírozási javaslattal szemben. Az EU tisztviselői alternatívákat vizsgálnak a Kijevnek nyújtandó alapvető fontosságú támogatás biztosítására, és az adósságalapú modell egyre inkább életképesnek tűnik. Két megoldási javaslat már az asztalon van egy ideje, de brüsszeli tisztviselők a Portfolio-nak egy harmadik tervet is ismertettek, amellyel még az adakozó tagállamok is nyerhetnek.
Varsó minél gyorsabban szeretné teljesíteni az uniós helyreállítási eszközök kifizetését lehetővé tevő feltételeket - jelentette ki Adam Bodnar új lengyel igazságügyi miniszter szerdán Varsóban, a Vera Jourovával, az Európai Bizottság (EB) alelnökével közös sajtókonferencián.
Az EU megállapodott a migráció és a menekültügy kezelésének új szabályairól – jelentette be Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke a Tanács és a Bizottság tagjaival folytatott egyeztetése után. Az új szabályozás sokkal szigorúbb lesz, de Magyarország így sem támogatta, de nem kellett egyhangú döntés.
Annak érdekében, hogy megvédjék az európai szélenergia-ipart a kínai gyártók általuk „tisztességtelen kereskedelmi gyakorlataival” szemben, Magyarország kivételével valamennyi uniós tagállam közös nyilatkozatot írt alá. A WindEurope lobbicsoport által kezdeményezett charta célja a pénzügyi kihívásokkal küzdő európai szélturbinagyártók védelme a kínai dömpingárukkal szemben, mivel a Siemens Energy az év elején majdnem összeomlott. A magyar kormány eleve kevéssé támogatja a szélenergia-terjedését, de a kínai gazdasági kapcsolatokat is egyedüliként védi már az EU-ban.
Az Európai Unió egyre jobban próbál leválni Kínától, ezzel szemben Magyarország egy merész lépéssel gazdasági hasznot húz a Pekinggel kötött szilárd szövetségéből. A hírek szerint Németországgal együtt Magyarország is versenyben van a kínai BYD autógyártó első európai gyárának befogadásáért, amelynek hivatalos bejelentése az év végére várható. Brüsszelben viszont egyre jobban aggódnak a Magyarországra érkező kínai befektetések miatt.
Sokan nem gondolnák, hogy az európai uniós intézményeknél nem csak politikusok, vagy nagyvállalatok képviselői lobbizhatnak a saját, vagy cégük érdekében, pedig ez a kapu sokak számára nyitva áll, csak jó helyre kell fordulni. A Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) egyik fontos feladata éppen az, hogy lobbizzon azon cégek érdekében, amelyek megkeresik őket. A hazai szervezetnek komoly kapcsolatrendszere van, amelynek segítségével a magyar vállalatokat be tudják juttatni végrehajtó ügynökségi döntéshozókhoz. A témáról Petri Bernadettet, az MFOI ügyvezető igazgatóját és Tibor Dávidot, a Masterplast vezérigazgatóját kérdeztük.
Az Európai Unió környezetvédelmi ügynökségének nemrégiben közzétett jelentése kétségbe vonja, hogy a blokk képes lesz elérni a 2030-ig kitűzött ambiciózus zöld célkitűzéseinek többségét. A dokumentum szerint az EU „valószínűleg” vagy „nagyon valószínű”, hogy nem teljesíti a primerenergia-fogyasztással, a megújuló energiával és az újrahasznosított anyagok felhasználásának megduplázásával kapcsolatos kulcsfontosságú célokat – számolt be a Politico.
Az európai főügyész arra figyelmeztet, hogy a javasolt szlovák törvénymódosítások komoly veszélyt jelentenek a jogállamiságra, és az uniós költségvetés védelmére - közölte az EU független ügyészsége (EPPO).
Az EU vizsgálatot folytat az X közösségi médiavállalat, korábban a Twitter ellen, mivel a gyanú szerint megsértette a digitális szolgáltatásokról szóló törvényben foglalt kötelezettségeket.
Fico szerint tiszteletben kell tartani minden véleményt és álláspontot, így azt is, amelyet Orbán Viktor magyar miniszterelnök az EU-csúcson képviselt – rja az aktuality.sk. Fico szerint Orbán kész Ukrajnát finanszírozni 350 millió euróval bilaterális alapon.
Szokás szerint elkészítette meghökkentő előrejelzéseit 2024-re a Saxo Bank, mely minden évben megpróbálja meglepni ezzel a piaci szereplőket. Ezek klasszikusan olyan forgatókönyvek, melyeknek kicsi, de nem elhanyagolható esélyük van, ha pedig bekövetkeznek, akkor annak komoly gazdasági vagy piaci következménye lehet.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A mai műsorban az Európai Bizottság szerdai döntésével foglalkoztunk, mely szerint hozzávetőlegesen 10 milliárd euró uniós forrás válik elérhetővé Magyarország számára. A fejlemény magyar gazdaságra gyakorolt hatásáról, valamint a potenciális implikációkról Virovácz Pétert, az ING Bank vezető elemzőjét kérdeztük. A bizottsági döntés hátterével, valamint az idei vezető úttal kapcsolatban pedig Szabó Dániel, a Portfolio EU-s ügyekkel foglakozó elemzője volt a vendégünk.
Az Európai Bizottság üdvözölte, hogy az Európai Parlament és a Tanács ideiglenes megállapodást kötött a pénzmosás elleni hatóság (AMLA) létrehozásáról. Az AMLA egy decentralizált uniós szabályozó ügynökség lesz, amelynek célja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni felügyeleti rendszer átalakítása az Európai Unióban.