Az Európai Központi Bank ma közölte, hogy megkezdte az eszközfedezetű értékpapírok (ABS) vásárlását, összhangban a korábban ismertetett tervekkel - írja a CNBC. A fedezett kötvények vásárlása volt az első lépés a nem konvencionális jegybanki intézkedések terén.
A Commerzbank úgy döntött, visszavág az Európai Központi Bank (EKB) gazdaságélénkítő politikája miatt, amelynek azonban az intézményi befektetők és az alapkezelők látják majd a kárát. A tervek szerint ugyanis jelentős díjat számít fel a bank a közlejövőben minden nagy volumenű euróbetétre - írja a The Wall Street Journal.
Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke a mai brüsszeli meghallgatásán kimondta azt, amire a piac már régóta várt: államkötvények vásárlása is szóba jöhet majd a nem konvencionális eszközök között. Bár az elnök feltételesen fogalmazott, ez a kijelentése mégis sokkal direktebb annál, mint amit eddig hallottunk tőle. A német DAX részvényindex közel 100 pontot ugrott a kijelentésre.
Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke ma Brüsszelben beszél az eurózónás monetáris politika irányáról, amiről a piac egyre inkább azt gondolja, hogy további meglepetéseket tartogat. A jegybank elnökét bár egyes oldalak támadják a vásárlási programja kapcsán, de elszántságát egyelőre semmi nem látszik letörni. Ahhoz pedig, hogy jelentősen nőjön a jegybank mérlege - Draghi ezt maga tűzte ki célul - további eszköztípusok vásárlására lehet szükség. Innentől kezdve kettő kérdésünk maradt: mit és mikortól?
A francia központi bank elnöke szerint az Európai Központi Bank (EKB) államkötvényeket vásárolhatna, ha emelni kellene a kamatokat vagy új gazdasági sokkhatás érné az eurózónát.
Az EKB a nyár folyamán a betéti kamatlábat negatívba vágta, egy friss elemzés szerint az eurós pénzpiaci alapokat most éri utol a végzetük, nem kerülhetik el a visszatekintő hozamok leesését. Szakértők szerint heteken belül mínuszosak lesznek az alapok, amely ellen az alapkezelők úgy próbálnak tenni, hogy egyre növelik a portfóliót átlagidejét - írja a Financial Times.
Államkötvények vásárlására is fel kell készülni az eurózónában, ha tovább romlana a helyzet - jelentette ki az Európai Központi Bank egyik döntéshozója. Christian Noyer úgy látja, hogy akár a deflációs kockázatok, akár az esetleges kötvénypiaci feszültségek is kikényszeríthetik ezt a lépést.
Az Európai Központi Bank ma a várakozásoknak megfelelően nem változtatott az eurózónás irányadó kamatokon. Erre nem is reagált a piac, csakhogy Mario Draghi beszédében igen hamar elhintette, hogy megbízták a jegybank szakmai stábját, hogy további eszközöket dolgozzanak ki. Ebből tehát leszögezhetjük: nemcsak a piac, maga az EKB is kevesli az eddigi intézkedéseit, és még tovább merészkedik a nem konvencionális eszközök harcterén. Szavaira kétéves mélypontjára zuhant az euró a dollárral szemben.
Rendben lezajlottak a banki stressztesztek, és még ha néhány bank meg is bukott rajtuk, mától egy frissen átvilágított euróövezeti bankrendszer felügyeletét veszi át az EKB a nemzeti hatóságoktól. Ezzel a bankunió újabb fejezete nyílik meg, elindul az egységes bankfelügyeleti mechanizmus. De mégis hogyan működik, és mire jó ez az uniónak? Összefoglaltuk, mi vár ránk és a bankokra az "új világban".
A világ legidősebb bankja, az olasz Monte dei Paschi 2,1 milliárd eurós tőkeemelésre szorul, miután a bank megbukott az Európai Központi Bank (EKB) múlt heti stressztesztjén. Nem kedvez a helyzetnek, hogy a pénzintézet részvényei a stresszteszt eredményeit követően közel 40%-ot estek. Nem zárták ki a banknál az UBI Banca-val való összeolvadás lehetőségét sem - írja a Reuters.
Ezen a héten újfent csalódást keltő európai makroadatokról és szárnyaló amerikai statisztikákról kaphatunk majd hírt. A hajszálnyival magasabbra kúszott infláció tükrében dönthet csütörtökön az Európai Központi Bank (EKB), ami ennek fényében nem is változtat korábbi irányán majd a piac szerint. Pénteken pedig érkeznek az átfogó munkapiaci statisztikák az Egyesült Államokból, amik megerősíthetik az Federal Reserve optimista nézeteit a fellendülési folyamatról. Ha így lesz, az újfent ráirányíthatja a piac figyelmét az egyre csak közelgő kamatemelésekre Amerikában, miközben Európában államkötvény-vásárlásokért kiáltanak.
Enyhítettek a hitelezési feltételeken az eurózónabeli bankok, ezzel is nagyobb hajlandóságot mutatva az újabb hitelkihelyezésekre. Az Európai Központi Bank (EKB) szerint most már minden feltétel adott a hitelpiaci növekedéshez és ezt támasztják alá a legújabb banki felmérések is - írja a MarketWatch.com.
Európában a növekedési kilátások borúsak, viszont a korábban a befektetők által ütött mediterrán országok kezdenek magukhoz térni, amit jól mutat, hogy a görögök kivételével mindenki visszatudott térni a piaci finanszírozásra. A jövőben nem a jegybanki stimulus fogja meghatározni a kötvényhozamokat, hanem a hangsúly egyre inkább eltolódik a vállalati teljesítmények felé, olcsó finanszírozás mellett van potenciál a vállalati kötvényekben. A banki stressztesztek is sokat segítenek, kiderült, hogy az európai bankszektor nehézségei sem ott jelentkeznek, ahol eddig a piac gondolta - véli Tógyer Dezső, az SPB Befektetési Zrt. befektetési tanácsadója.
Ma kiderül, hogy mennyit költött az Európai Központi Bank (EKB) fedezett kötvények vásárlására az elmúlt napokban, sőt mostantól minden hét elején nyilvánosságra hozzák majd a számokat. A befektetők minél agresszívebb programot szeretne látni a jegybanktól, ugyanis az eurózóna recesszió és defláció szélén ingadozik éppen. A piaci értesülések szerint az elmúlt napokban 800 millió euró értékben költhetett a jegybank, ha ennél kisebb számot jelentenének ma hivatalosan, az akár komoly csalódást is okozhatna az európai tőkepiacokon.
Pozitívan fogadták a banki stressztesztek vasárnap közzétett eredményeit az elemzők és a piacok, hiszen a fő számok, vagyis a tőkehelyzetre vonatkozó adatok megnyugtatóak. Bár egyetlen igazán jelentős európai nagybank sem bukott el a teszten, a nem teljesítő hitelek növekedése sokkolt több elemzőt is. A gyengén szereplő olasz bankok vezetőinek - a Magyarországon érdekelt Intesa Sanpaolo és az UniCredit kivételnek számít - főhet a fejük, a görög bankok leánybank-eladásai pedig felgyorsulhatnak, mindazonáltal a bankok valós helyzetét éveken keresztül eltakaró sűrű köd jelentős részben feloszlott. A pozitív piaci fogadtatásnak köszönhetően az osztrák bankok részvényesei nagyot kaszálhattak ma délelőtt: az Erste árfolyama 7,5%-ot, a Raiffeisené 4,7%-ot emelkedett csak a kereskedés első fél órájában.
Közzétette ma az EU annak a vizsgálatnak az eredményét, amely megmutatja, milyen állapotban vannak a kontinens bankjai. Az alábbi ábra ezeket a számokat mutatja a magyarországi nagybankok tulajdonosainál.
123-ból 24 bank bukott el az Európai Bankhatóság (EBA) összeurópai stressztesztjén. Az Európai Központi Bank (EKB) hasonló tesztjén 130-ból 25-en vizsgáztak rosszul, ahogy az már néhány napja kiszivárgott. Mindkét vizsgálat eredményét vasárnap délben tették közzé. Fontosabb részletek:
Az osztrák pénzügyminiszter nem számít meglepetésre az Európai Központi Bank (EKB) bankterhelési próbájától, amelynek eredményeit vasárnap hozzák nyilvánosságra.
Az Európai Központi Bank (EKB) bankterhelési próbáján (stressz-teszt) 25 euróövezeti bank bukott meg a tavaly év végi állapot alapján, főleg olyan országokban, mint Görögország, Ciprus, Szlovénia és Portugália, és közülük tíz pénzintézet még mindig bajban van - ezt közölték a vizsgálat meg nem nevezett ismerői pénteken a Reuters hírügynökséggel.
Legalább 11 bank elbukott az EKB stressztesztjein, amelyek eredményei hivatalosan csak vasárnap délben lesznek nyilvánosak - értesült a spanyol EFE hírügynökség.
Több mint 50-et számoltak fel.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ennek nem fognak örülni Kijevben.
Kijev leggyengébb egységeit találták meg az oroszok.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
