Az eurózónás döntéshozóknak minden lehetséges eszközt be kell vetniük, hogy támogassák az euróövezet gazdaságát - mondta Benoit Coeure, az európai Központi Bank (EKB) igazgatóságának tagja a spanyol Cinco Dias napilapban megjelent interjújában.
120 eurózónabeli bank mérlegét vizsgálta át tüzetesen az Európai Központi Bank. A cél a rejtett kockázatok feltárása és annak megítélése: hogyan vészelnének át a bankok még egy nagyobb európai gazdasági visszaesést. A rossz teszteredményekre a bankoknak tőkeemeléssel vagy eszközeladásokkal kell majd válaszolniuk. Elemzések szerint sok nagybank is fenn akadhat a szűrőn, mint például a Monte dei Paschi di Siena, Commerzbank és a Banco Comercial Portugues, de a Royal Bank of Scotland és a Lloyds esetében is van miért izgulni- írja a Wall Street Journal.
A fenntartható magyar gazdasági növekedéshez elengedhetetlen az újraiparosítás, közben 3% alatti államháztartási hiány és az államháztartás kiadási oldalának a GDP 45%-ára csökkentése is fontos gazdaságpolitikai cél - többek között ezeket mondta a Magyar Közgazdasági Társaság 52. Vándorgyűlésének nyíregyházi nyitóelőadása keretében Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter a fenntarthatóan csökkenő adósságpályát is fő célnak nevezte és közben bejelentette, hogy a devizaalapú sérülékenység csökkentése érdekében sem idén, sem jövőre nem tervezünk kibocsátani devizaalapú államkötvényt. A devizahitelezés kapcsán Varga elárulta, hogy saját becsléseik szerint mintegy 3 milliárd eurónyi összeg járhat vissza a hiteladósodnak a bankok korábbi tisztességtelensége nyomán. A devizahitelek forintosítása jövőre jöhet, amely szavai szerint a "jelzálogalapú, lakáscélú" hitelekre vonatkozhat. A miniszter megjegyezte, hogy a pénzügyi szektort terhelő adókat (bankadó, tranzakciós illeték) újra fogják gondolni, hiszen szükség lehet apróbb módosításokra, már csak a hitelezés újraindítása érdekében is.
Fontosabb részletek
Az Európai Központi Bank úgy döntött, tovább vágja a kamatokat, hogy reagáljon az egyre égetőbb deflációs veszélyre. Ha ez a meglepetés nem volna elég, akkor még az is kiderült, hogy az EKB elkezd eszközfedezetű értékpapírokat vásárolni már idén.
Fontosabb részletek
Deflációs veszély van az eurózónában - ezt a legújabb hírek szerint már maga az Európai Központi Bank elnöke, Mario Draghi is elismeri. Az éves infláció már pusztán 0,3 százalékon áll, míg a termelői árak folyamatosan csökkennek. A kereslet gyenge és az inflációs várakozások is elkezdtek lefelé kúszni. Ha mindez nem volna elég, akkor még a geopolitikai feszültségek is jól hátbavágták az EKB döntéshozóit, akik ma ismét döntenek az eurózónás monetáris politika irányáról és megmutatják legfrissebb előrejelzéseiket.
Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke és Francois Hollande francia elnök egyetértenek abban, hogy Európát lassú növekedés és defláció fenyegeti - számolt be róla a francia elnöki hivatal egyik tisztségviselője. Ezzel tehát hivatalossá vált az, amit az EKB sokáig tagadott, hogy valóságosak a deflációs veszélyek Európában.
Ezen a héten egy nagyon fontos eseménnyel és egy kiemelten figyelt makrogazdasági statisztikával is szembe kell néznünk. Csütörtökön dönt ugyanis az Európai Központi Bank, amely ez alkalommal friss előrejelzéseket is közzétesz az eurózóna - egyre bórúsabb - kilátásaival kapcsolatban. Pénteken pedig az amerikai piac számára talán legnagyobb súlyú munkapiaci statisztikák érkeznek, amik a várakozások szerint augusztusban ismét jól alakulhattak.
Manuel Valls francia miniszterelnök szerint "Németország nem menekülhet el a felelősség elől, neki is szüksége lesz gazdaságélénkítésre". A kormányfő ezt a nyugat-franciaországi La Rochelle-ben, a szocialisták hagyományos nyári egyetemén vasárnap elmondott közel egyórás záróbeszédében mondta. Fellépésének az volt a tétje, hogy a vállalkozásbarát irányvonal mögé tudja-e állítani azokat, akik a párton belül nem értenek egyet a francia kormány gazdaságpolitikai fordulatával.
Az Európai Központi Bank (EKB) kész módosítani monetáris politikáját és növelni a bankok likviditását, ha szükséges - írta Benoit Coeure, az EKB igazgatóságának tagja a görög Ta Nea újságban megjelent tanulmányában.
Áprilisban kiderült, miként állítják fel a bankunió intézményét. Nagy-Britannia és Svédország már jelezte: nem akarja feladni a bankok feletti felügyeleti jogait, míg számos közép-európai ország - köztük Románia és Bulgária - egyértelműen csatlakozni akar. Na de mi a helyzet Magyarországgal? Hogy áll a magyar jegybank a bankunió kérdéséhez? A közös rendszerhez való csatlakozás előnyeit és hátrányait taglalja frissen megjelent tanulmányában az MNB.
Sajtóértesülések szerint a négy legnagyobb olasz bank közel 27 milliárd eurós kölcsönt venne fel a TLTRO keretében az EKB első aukcióján. Az EKB refinanszírozási programjának célja, hogy a bankoknak juttatott olcsóbb forrás révén növekedjen a reálgazdasági hitelezés és egyúttal a bankok forrásellátottsága is.
Az EKB megkezdte az eszközfedezetű értékpapírok felvásárlási programjának kidolgozását, külső tanácsadóként a BlackRockot kérték fel, amely szakmai tapasztalatával már a görög és az ír jegybankot is segítette. A világ legnagyobb vagyonkezelője csak a program felállításában segédkezik, a végső döntést az EKB hozza meg -írja a Reuters.
Ha valaki a fejlett piaci államkötvények biztonságát részesíti előnyben a részvénypiacokkal szemben, de csak néha néz körbe előbbi piacokon, akkor igencsak meglepődhet azon, amit mostanában lát. Sorra dőlnek ugyanis a sokéves, sőt történelmi mélypontok a vezető piacok rövid, közepes és hosszú állampapír hozamai terén. Sőt, újra "divatba jött" például a németeknél, hogy negatív hozam mellett bocsátanak ki rövid állampapírt. Ilyenkor a befektetők fizetnek azért, hogy elhelyezhessék a pénzüket a legbiztonságosabbnak tartott eszközök egyikében. Érdemes tehát röviden körbenézni, hogy mi is zajlik mostanában a világban. Előrebocsátjuk: meglepő dolgok sorozata.
Nem csak a Fed elnöke beszélt ma a jegybankárok Jackson Hole-i konferenciáján, de az EKB elnöke, Mario Draghi is megszólalt. Draghi bízik benne, hogy a júniusban bejelentett élénkítő lépések, a gyengébb euróval együtt, segítik az eurózóna gazdaságát. De hangsúlyozta, hogy a központi bank készen áll arra, hogy további lépéseket tegyen.
Az Európai Központi Bank szinten tartotta az irányadó rátáját, amivel egyáltalán nem okozott meglepetést a piacoknak. Mario Draghi sajtótájékoztatóján viszont elmondta, hogy tovább fokozzák az eszközfedezetű értékpapírok vásárlásával kapcsolatos felkészülésüket. Végső döntés még nem született róla, de a jelenlegi várakozásaik szerint tényleg használni is akarják majd ezt az eszközt.
Fontosabb részletek
Az Európai Központi Bank kamatdöntése nem okozott meglepetést a piacoknak, hiszen lényegében senki nem várt további lazítást a kamatinstrumentumokon keresztül. Így az euróövezeti irányadó ráta továbbra is 0,15 százalékon áll, az egynapos hitelkamat 0,4 százalékon, míg az egynapos betéti ráta -0,1 százalékon. Az euró dollárral szembeni árfolyama ennek megfelelően semmilyen reakciót nem mutat. A hangsúly tehát Mario Draghi sajtótájékoztatóján lesz, ami fél háromkor kezdődik.
További kamatvágás szinte biztosan nem lesz, de új üzenetek nagyon is várhatóak ma az Európai Központi Banktól. Mario Draghi jegybankelnök fél háromkor kezdi majd a sajtótájékoztatóját, ami kapcsán az lehet az érdekes, hogy mennyire tartja károsnak az orosz-ukrán konfliktust Európára nézve, és mit gondol a mélypontra zuhant euróövezeti inflációról. Amennyiben ezek kapcsán szóba kerül az eszközfedezetű értékpapírok vásárlása, az euró szinte biztosan mozgásba jön. Mi a további gyengülésére számítunk a dollárral szemben.
A magyar kormány a jövő héten levelet küld az Európai Központi Banknak (EKB) kedden közzétett kormányzótanácsi véleményére válaszul - közölte az Igazságügyi Minisztérium (IM) az MTI-vel.
A magyar parlament nem tudta figyelembe venni az Európai Központi Bank véleményét az első devizahiteles mentőcsomag elfogadásakor, a módosító javaslatokat nem véleményezhette az EKB, ezért a kormány kötelezettséget szegett - áll az Európai Központi Bank jogi szakvéleményében. Az euróövezeti jegybank emellett felrója, hogy a törvény visszamenőleges hatálya nincs összhangban az uniós irányelvekkel. Azt is javasolja, hogy a kormány készítsen vizsgálatot a törvény visszaható hatályának lehetséges következményeire, mert jelentős terhet jelenthet ez a bankszektor számára.
Megjelent az első felmérés, amely Kamala Harris győzelmét jósolja.
Kiegészítik vele a meglévő rendszert.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Hasznos, gyakorlati, érthető.
Kijev lenullázta Oroszország képességeit.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
