Négy fontos kockázattal néz szembe az eurózóna pénzügyi rendszere - állapítja meg az EKB csütörtökön közzétett pénzügyi stabilitási jelentése. Az alacsony nominális növekedés mellett az árnyékbankok növekedése miatt is aggódik az eurózóna központi bankja. A hitelezés eközben a kilábalás jeleit mutatja, és javult a makrogazdasági, pénzpiaci környezet is év eleje óta.
Az Európai Központi Bank ma február óta először változatlanul hagyta, vagyis nem emelt a görög bankrendszer számára nyújtható sürgősségi likviditási támogatás (Emergency Liquidity Assistance - ELA) keretén, így az továbbra is 80,2 milliárd eurót tesz ki. Noha banki források szerint az emelés azért maradt el, mert nem volt rá szükség, reálisabb magyarázatnak tűnik, hogy az EKB-nak tényleg elfogyott a türelme.
Alábbhagyott a több héten át tomboló eladói hullám az eurózónás kötvénypiacon. A német tízéves hozamok múlt pénteken már kissé süllyedni is tudtak, de a legtöbb ország esetében véget ért a kötvényárfolyamok szabadesése. A dologban feltehetően nagyon sokat segített az a tény, hogy az Európai Központi Bank májusban és júniusban megnyomott ütemben vásárol a kötvénypiacon.
Az európai kormányoknak strukturális reformokat kellene végrehajtaniuk, hogy javítsanak a gazdaság helyzetén - jelentette ki Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke pénteken. A szakember szerint a politikusoknak arra kellene felhasználniuk a jegybanki stimulus okozta kegyelmi állapotot a gazdaságban, hogy a munkaerőpiacot megreformálják, illetve javítsák a gazdaság rugalmasságát.
Jót tett a kötvényvásárlási program elindítása - ezt tükrözik a friss növekedési és inflációs számok, ezért azon változtatni nem kell. Amire viszont óriási szükség volna, az az eurózónás kormányzatok reformintézkedései - állították az Európai Központi Bank jegybankárai az április 15-i ülésükön.
Az eurózónás kötvénypiacon látott eladási hullám aggasztó - jelentette ki Benoit Coeuré, az Európai Központi Bank igazgatóságának tagja. Elmondta, hogy a jegybank előre kívánja csoportosítani az eszközvásárlásait májusra és júniusra, ami heves piaci reakciót váltott ki.
A következő mintegy egy hétben megszülethet egy megállapodás a görögök nyári adósságtörlesztésének lehetővé tételéről, azaz augusztusig nem következne be államcsőd - lényegében ezt jelentette ki egy hétfő esti televíziós műsorban Janisz Varoufakisz görög pénzügyminiszter. Mindez abba az irányba mutat, amelyet tegnapi görög körképünk egyik forgatókönyveként jeleztünk: a reformok részleges végrehajtásáért cserébe az eurózóna és az IMF felől részleges hitelfolyósítást kaphatnak a görögök, így még hónapokig átevickélhetnek az igen nehéz pénzügyi perióduson. Közben a pénzügyi tárca vezetője cáfolta azt is, hogy nem terveznek új fizetőeszközt, ez "nincs a radarunkon".
Az európai piacokon tapasztalható rekord alacsony kötvényhozamok, illetve az EKB eszközvásárlási politikája azzal fenyegetnek, hogy több millió európai biztonságos nyugdíja kerül majd veszélybe - olvasható a Financial Times cikkében. A lapnak nyilatkozó szakemberek szerint januárban kezdődtek a nyugdíjakkal kapcsolatos félelmek, amikor az állampapírok és vállalati kötvények hozama meredeken visszaesett.
A német Bundesbank elnöke, Jens Weidmann szerint az EKB monetáris finanszírozást hajt végre, és ezzel megsért egy tabut azzal, hogy a görög bankokat a sürgősségi likviditási támogatási programja (ELA) keretében egyre több forrással lát el. A szakember még az eszközvásárlási program szükségességét is megkérdőjelezte - írja a Reuters a Handelsblattban pénteken megjelenő interjú beharangozója alapján.
Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke (EKB) azt ígérte, hogy nem állítják le hirtelen a gazdaság ösztönzését célzó eszközvásárlási programot, addig folytatják, ameddig szükség van rá, azaz meg nem győződnek arról, hogy elérték az inflációs célszámot.
Görögország államadóssága nem "életképes" és az Európai Központ Bank felé visszafizetendő kötvények lejáratát egyértelműen meg kellene hosszabbítani - mondta el Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter csütörtökön a Reuters tudósítása szerint.
Az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa 1,1 milliárd euróval 80 milliárd euróra emelte a sürgősségi likviditási támogatásból (Emergency Liquidity Assistance - ELA) igénybe vehető források keretösszegét a görög bankok számára - közölték görög banki források.
Alaposan megverték az eurózónás állampapír-piaci hozamokat nemrég, és a felfordulásnak úgy tűnik, még nincs vége. A német tízéves kötvényhozam pár hét alatt a tízszeresére nőtt, de hasonló jelenség látszik szinte minden övezeti országnál is. A dolog hátterében feltehetően a befektetők várakozásainak a drasztikus megváltozása áll, ugyanis a friss makroadatok arra utalnak, hogy Európa mégsem jut Japán sorsára. Így pedig indokolatlanná vált, hogy hozzá hasonló hozamkörnyezettel rendelkezzen az öreg kontinens. Mindebből akár arra is következtethetünk, hogy amit most látunk, még csak az eleje egy óriási korrekciónak.
Február 20., péntek - a nap, amikor a görög kormány és a nemzetközi hitelezők megállapodtak a legutóbbi pénzügyi segélycsomag négyhónapos meghosszabbításáról és arról, hogy április végéig elkészül az átfogó reformterv. Azóta eltelt két és fél hónap, és még mindig óriási nézetkülönbségek adódnak: a görög kormány továbbra sem hajlandó csökkenteni a nyugdíjakat, valamint a minimálbér emeléséről sem akarnak lemondani. Jelenleg az adóbevételekből, az állami szféra tartalékaiból és rövid állampapírok kibocsátásából finanszírozzák magukat, de a következő hónapokban annyi a lejáró adósság, hogy azok visszafizetését már biztosan nem tudják önállóan biztosítani. Meddig húzhatják még így, és mi lesz ha nem fizetnek időben? Jövő hét hétfőn Brüsszelben ül össze újra az Eurócsoport, éppen egy nappal azelőtt, hogy a görög kormánynak mintegy 767 millió eurót kell törlesztenie a Nemzetközi Valutaalap felé. Ha igazán nagy bajba kerülne, akár itt is beadhatná a derekát az athéni kormány, de az elmúlt hetek alapján ezt nehéz elképzelni.
Gyengélkednek az eurózónás államkötvények, ma például már olyan szintekre emelkedtek a német hozamok, amit utoljára az Európai Központi Bank mennyiségi lazításának kezdetekor láthattunk csak. Eljött a nagy kötvénypiaci korrekció ideje?
Az Európai Központi Bank alelnöke teljesen meg van róla győződve, hogy a görögök nem hagyják el az eurózónát, de egyébként is, semmiféle fertőző hatás nem látszik ma már az öreg kontinensen - mondta el egy holland lapnak adott mai interjújában.
Az Európai Központi Bank a görög bankoknak nyújtott sürgősségi likviditási támogatás (ELA) visszafogásának lehetőségeit vizsgálja, mivel a Kormányzótanácson belül egyre többen veszítik el türelmüket a görög kormánnyal szemben. Ezt erősítik meg Vitor Constancio, az EKB alelnökének mai szavai is, aki szerint nem ígérhetik, hogy a körülményektől függetlenül bármeddig bármennyi forrást a görög bankrendszer rendelkezésére bocsátanak majd. Ugyanakkor a jegybank vezetői és Mark Mobius, a Templeton Alapkezelő feltörekvő piaci portfóliómenedzsere is egyetértenek abban, hogy a görögök eurózónából való kilépésére biztosan nem fog sor kerülni.
Amennyiben az MNB a vásárlási programjaival állami feladatokat vállal át, úgy azok potenciálisan ellentétben állnak a monetáris finanszírozás tilalmával - áll az Európai Központi Bank ma napvilágot látott éves jelentésében.
Változatlanul hagyta az érvényes irányadó kamatokat ma az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa a frankfurti ülésen. Mario Draghi, a központi bank elnöke délután fél 3-tól kezdte sajtótájékoztatóját, melynek kezdetét követően egy tüntető hölgy váratlanul felugrott elé az asztalra és konfettiket szórva ordibálni kezdett. A sajtótájékoztató pár percnyi megszakítás után folyatódott, ahol Draghi elmondta: a teljes QE programot végig kell vinni ahhoz, hogy az inflációs folyamatok helyre álljanak, és az sem indokolja a program visszafogását, hogy az eurózóna gazdaságának teljesítménye javulni kezdett és ez a jövőben tovább erősödhet. Elmondása szerint a program jól halad, és hozzájárult a piaci kamatok mérséklődéséhez is.
Incidenssel indult Mario Draghi EKB-elnök fél 3-as sajtótájékoztatója. A pódiumra szökött ugyanis egy tüntető és konfettit szórt a jegybankelnökre, aki meglepettségéből alig tudott felocsúdni. Az EKB időközben azt közölte, hogy kivizsgálják az ügyet.
24 óra alatt 15 légicsapás érte a régió településeit.
A most futó pályázatok 260 milliárddal támogatják az energiatárolók telepítését.
A mérés indulása óta nem mért ilyen rossz teljesítményt a K&H Bank.
Bevezetik az első vállalati hiteltermékeiket is.
Felgyorsítják és kibővítik az országos haváriaközpont tervét.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
