Friss dokumentumban taglalja az eurózónás jegybank, hogy milyen feltételek mellett szabad sürgősségi likviditási segítséget (ELA) nyújtani az egyes tagországoknak. A görög bankrendszert életben tartó eszközt folyamatosan felülvizsgálják, arra keresve a választ, hogy nem ütközik-e az irányelveikbe. Jelenleg a kormányzótanács kétharmados szavazatával lehetne őket megfosztani tőle.
Nem szüntette meg, de szigorította a görög bankoknak nyújtott 89 milliárd eurós keretösszegű szükséghitelének feltételeit tegnapi döntésével az EKB. A jegybank nem árulta el, de a Reuters úgy tudja, hogy az eddigihez képest 10% körüli haircuttal veszik csak figyelembe a fedezetként elfogadott értékpapírokat. A görög bankok eközben kedden és szerdán is biztosan zárva tartanak.
A nyugdíjasok szerdai rohamához képest egy sokkal fenyegetőbb veszély leselkedik most a görög bankokra: egyszerűen a létük forog kockán. A kiáramlott betétek, az elértéktelenedő állampapírok és a nem fizető hitelek egyszerre tartják rettegésben a szektort. Cikkünkben 8 ábrán foglaljuk össze, hogy álltak eddig pénzügyileg, mi a helyzet balkáni piacaikon, és mi vár a bankokra, ha Görögország tényleg csődöt mond.
Az Európai Központi Bank szerdai ülésén a sürgősségi likviditási keret szinten tartásáról döntött.
Nem kellett volna nagy erőfeszítéseket tenni, de nem kellett volna felelőtlen dolgok sorozatát se végigvinni - meglátásom szerint így foglalható össze legrövidebben az a görög válság, ami az elmúlt fél év alatt kiterebélyesedett és végül sokkal rosszabb állapotba navigálta Görögországot, mint ahonnan elrugaszkodni szeretett volna.
Megállapodás nélkül zárult az euróövezeti pénzügyminiszterek szombati rendkívüli találkozója, az eurócsoport elutasította a görög kormány kérését, hogy a július 5-i népszavazásig hosszabbítsák meg a mentőprogramot. A görög parlamentet viszont ez sem tartotta vissza attól, hogy szavazásra bocsájtsa és elfogadja a népszavazást. Ez a lépés viszont keveseket érdekelt már, az Európai Központi Bankot figyelte mindenki, melynek kormányzótanácsa vasárnap rendkívüli tanácskozást tartott. Az EKB végül úgy döntött, hogy pénteki szinten tartja a sürgősségi likviditási támogatásból igénybe vehető források keretösszegét a görög bankok számára. Ezzel időt hagyva a kialakult helyzet rendezésére.
Fontosabb részletek
Vasárnap délután fontos döntést hozott az EKB, amelynek értelmében pénteki szinten tartja a sürgősségi likviditási támogatásból (ELA) igénybe vehető források keretösszegét a görög bankok számára. Vagyis nem következett be az a forgatókönyv, hogy már ma elzárják az utolsó pénzcsapot ahonnan a görögök forráshoz jutottak.
Az EKB döntéshozói lekapcsolják a lélegeztető gépről Görögországot, vagyis nem finanszírozzák tovább a görög pénzügyi rendszert az ELA-n keresztül - értesült a BBC az ügyet jól ismerő forrásoktól. Amennyiben tényleg nem kap több pénzt a görög jegybank, az a szakértők szerint egészen biztosan azt fogja eredményezni, hogy hétfőn nem nyithatnak majd ki az ország bankjai, igaz van más megoldás is.
Minden, görög bankautomatából most kivett euróbankjegy mögött az Európai Központi Bank sürgősségi likviditáskerete áll. Azzal, hogy a görög mentőprogram hosszabbítás nélkül fog lejárni, az ELA folytatása kérdéses, ez pedig súlyos következményekkel járhat az egész görög bankrendszer számára - kezdi cikkét a Financial Times, melyben azt járja körül, hogy mit tehetnek ebben a helyzetben a görög bankok és mi várhat a görög betétesekre.
Muszáj megállapodnia Görögországnak nemzetközi hitelezőivel, ha nem akarja, hogy bankrendszere összeomoljon. Úgy tudni, a múlt pénteki és hétfői napi több mint 1,5 milliárd eurós betétkivonás után kedden és szerdán alábbhagyott a pánik Görögországban, és napi 0,5 milliárd euró körül lehetett a pénzfelvétel - írja a The Wall Street Journal.
Rendkívüli tanácskozást tart az Európai Központi Bank a görög bankrendszer ügyében - jelentette a CNBC üzleti hírtelevízió délben. Délután pedig már olyan hírek jelentek meg, hogy az EKB megemelte újra a sürgősségi likviditási támogatási keretét (ELA) a görög bankoknak.
Az Európai Központi Bank az euróövezeti pénzügyminiszterekkel tartott csütörtöki tanácskozáson arra figyelmeztetett, hogy nem biztos, hogy a görög bankok kinyitnak hétfőn - számol be a Reuters hírügynökség az ügyre rálátó források alapján.
A görög bankok végjátékáról cikkezik a Financial Times. A lap szerint a betéteseknek eddig azt üzenték, hogy "kezdj aggódni, a részletek majd jönnek". Most úgy fest, hogy ezek a részletek csúnyák lesznek.
Ha a másodlagos állampapírpiacon, azaz a piaci befektetőktől vásárol állampapírokat az Európai Központi Bank, akkor az nem sérti meg a tiltott monetáris finanszírozást, feltéve, hogy az adott ország részt vesz egy gazdaságpolitikai mentőprogramban és végrehajtja a szigorú feltételeket - lényegében ezt mondta ki ma nyilvánosságra hozott ítéletében az Európai Bíróság. A beadvány a német Alkotmánybíróságtól érkezett az EKB 2012-ben bejelentett, nagy pszichológiai hatású, de a gyakorlatban sosem alkalmazott OMT programja kapcsán, mert a beadók szerint az EKB túlterjeszkedett hatáskörén és tiltott monetáris finanszírozást végezhetne a program keretében.
Folyamatosan áramlik ki a pénz a görög bankokból: csak múlt pénteken például félmilliárd euró, mert azonnali csődveszélyt éreztek az emberek. A görög bankok csak az Európai Központi Bank által nyújtott sürgősségi likviditás miatt nem omlottak még össze, de a helyzet egyre fenntarthatatlanabbnak tűnik. Nem kizárt, hogy hamarosan tőkekorlátozásokat kell majd bevezetniük.
Továbbra is lélegeztetőgépen tartja a görög bankrendszert az Európai Központi Bank. A legfrissebb döntésük értelmében további 2,3 milliárd euróval növelik a sürgősségi likviditást nyújtó ELA-keretet.
Hisszük vagy sem, a befektetési alapokra nem mindig lehetőségként, hanem sokszor inkább rendszerkockázatként gondolnak odafent, legalábbis erre utal az EKB napokban közzétett jelentése. Abból kiindulva, hogy a befektetési alapok eszközállománya 5 év alatt 70%-os növekedést produkált, nem csoda, hogy az árnyékbankrendszer fogalma mint potenciális rendszerkockázat merül fel. A jelentés szerint a legnagyobb piaci sokkokat a kötvényalapok tudnák okozni, ezek a legveszélyesebb befektetési alapok most a piacon. De nem Európa az egyetlen, ahol aggódni kell: az USA-ban sosem látott szinteket ugrottak meg az árnyékbanki szolgáltatók.
Jól működik az EKB programja ezért továbbra is arra fókuszál majd a jegybank, hogy azt teljesen mértékben végrehajtsa - mondta el Mario Draghi EKB-elnök a mai döntésüket követő sajtótájékoztatón. Kitért rá ugyanakkor, hogy az eurózóna veszített a növekedési momentumából, ami számára csalódás volt. A görög helyzet kapcsán pedig hangsúlyozta, ők mindenképpen azt szeretnék, ha az ország az euróövezeten belül maradna.
Ma ismét döntött az Európai Központi Bank az euróövezeti monetáris politika irányáról és ennek jegyében szinten tartotta az 5 bázispontos irányadó rátáját. A döntése teljesen összhangban van az elemzői várakozásokkal, a piac valójában arra fókuszál majd, hogy Mario Draghi jegybankelnök a mennyiségi lazítási programról, illetve a görög helyzetről mit mond a fél háromkor kezdődő sajtótájékoztatón.
Az EKB elnökének beszédéről szóló beszámolónkat az alábbi linken olvashatják el:
A Brüsszelben tárgyaló görög delegáció vasárnapig szeretné megkötni a megállapodást a felekkel - mondta el Gabriel Szakellaridisz görög kormányszóvivő ma egy sajtótájékoztatón. Bár a görög oldalon töretlen az optimizmus, a nemzetközi hitelezők továbbra sem tudtak jelentős fejleményekről beszámolni. Az IMF vezérigazgatója szerint még sok a munka, míg az Európai Központi Bank alelnöke arra utalt, bár a "Grexit" biztosan nem fog megtörténni, a görög csődöt nem lehet kizárni.
A most futó pályázatok 260 milliárddal támogatják az energiatárolók telepítését.
A mérés indulása óta nem mért ilyen rossz teljesítményt a K&H Bank.
Bevezetik az első vállalati hiteltermékeiket is.
Felgyorsítják és kibővítik az országos haváriaközpont tervét.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
