Vesztett részvénypiaci vonzerejéből az európai bankszektor a koronavírus-válság és az osztalékfizetések felfüggesztése hatására: átlagosan közel negyedével csökkent 2020-ban a bankok részvényárfolyama. Banki vezetők attól tartanak, az osztalékfizetést korlátozó szabályok miatt egy jövőbeni válság esetén nehezebb lesz tőkét gyűjteniük – írja a Financial Times.
Vannak olyan befektetési ötletek, amikkel jó hozamot lehet elérni mérsékelt vagy alacsony kockázatvállalás mellett is, ilyen lehet például az államkötvény vásárlása is. Aztán persze vannak olyanok, akik hajlandóak némileg magasabb hozamért több kockázatot is felvállalni és részvényekben tartják a megtakarításaikat. Emellett azonban létezik számos más befektetési stratégia vagy megközelítés is a rövid távú napon belüli kereskedéstől egészen az olcsó, kis valószínűségű, de magas hozamokkal kecsegtető fogadásokig. Ez utóbbi kapcsán gyűjtöttek össze 10 + 1 kereskedési ötletet a Nordea elemzői, amik többé-kevésbé meredekebb elképzelések, de ugyanakkor pont emiatt nem is drágák, így, ha bejönnek, akkor többet is lehet velük keresni.
Az eurózóna 117 nagybankja várt az Európai Központi Bank tegnapi döntésére, amelyet este nyilvánosságra is hoztak: szigorú feltételekkel, de újraindulhat az eurózónában a banki osztalékfizetés és sajátrészvény-vásárlás.
Keddi ülése után hozhatja nyilvánosságra az Európai Központi Bank a banki osztalékfizetések újraindítására vonatkozó szabályait az eurózóna általa felügyelt 117 hitelintézetére vonatkozóan.
Nem meglepő módon az Európai Központi Bank tegnapi kamatdöntő ülésén megnövelte a pandémiás eszközvásárlási program keretét, így már összesen 1850 milliárd euró összegben vásárolhat állampapírokat. A jegybank emellett a PEPP futamidejét, a lejáró papírok megújításának határidejét és kitolta, és egyéb eszközeivel is biztosította a likviditást és a laza pénzügyi kondíciókat. Az EKB jelzéseiből arra következtethetünk, hogy még évekig alacsony kamatkörnyezetre és alkalmazkodó monetáris politikára számíthatunk, erre a reálgazdasági fejlemények miatt szükség is lesz. Az EKB-t viszont az erős euró és az alacsony infláció motiválja, és a vészhelyzeti eszközeit is ehhez igazítja.
Az Európai Központi Bank ma délután közzétette friss kamatdöntéséről szóló közleményét, amelyben változatlanul hagyta a kamatokat, és jelezte, mindaddig nem számíthatunk kamatemelésre, amíg az infláció nem közelíti a 2%-s célsávot (ez jó eséllyel a következő év egészében így lesz). A jegybank egyben kitolta a pandémiás eszközvásárlási programját 9 hónappal, amelyben további 500 milliárd eurónak megfelelő állampapírt vásárol fel majd, összesen így 1350 milliárdra nő a keretösszeg. A TLTRO III is meghosszabbodik további 1 évvel. Lagarde elmondta az előrejelzéseit is, idén 7% felett eshet az eurózóna gazdasága, jövőre 3,9%-os visszapattanás jöhet, ami alacsonyabb a szeptemberi várakozásnál.
Izgalmasnak ígérkezik az év vége, hiszen néhány napon belül az Európai Központi Bank (EKB), a Fed és az MNB is kamatdöntő ülést tart. Ráadásul a háromból legalább két döntés érdekesnek is ígérkezik, hiszen az EKB szinte biztosan további lazítás felé mozdul majd, és akár az MNB is változtathat a monetáris kondíciókon. A kamat változtatása mellett mindhárom esetben jönnek a friss makrogazdasági előrejelzések, vagyis a válságból való kilábalást is értékelik majd a jegybankok.
Fabio Panetta, az EKB igazgatósági tagja blogbejegyzésében arra hívja fel a figyelmet, miközben a fogyasztók és a lakossági szektorban forgó pénz egyre inkább a digitális irányba halad, a közpénzt szintén korszerűsíteni kell, hogy az általa biztosított közjó a digitális korban is mindenki számára elérhető legyen. Ezért fel kell készülnünk szükség esetén a bankjegyekkel egyenértékű digitális euro kibocsátására.
Az Európai Központi Bank arra számít, hogy idén még negatív marad az infláció, és 2021-ben kisebb mértékű áremelkedés lesz, mint azt előzetesen várni lehetett - mondta Luis de Guindos, a jegybank alelnöke. A koronavírus elleni vakcina javítja a növekedési kilátásokat, de az inflációs várakozásokat még így is lefelé kell módosítani.
A jövő évtől ismét megengedik az eurózóna bankjainak, hogy osztalékot fizessenek, ha meggyőzik a felügyeleteket, hogy a gazdasági és pénzügyi visszaeséssel szemben elég erős mérleggel rendelkeznek – nyilatkozta az EKB egyik vezetője.
Az Európai Központi Bank elnöke arra figyelmeztetett szerdán, hogy a gazdaságra rögös és akadozó fellendülés vár mindaddig, amíg széles körben elérhetővé nem válnak az új koronavírus elleni hatásos védőoltások.
Az EKB október elején kiadta a digitális euróról szóló összefoglaló elemzését, amely iránymutatást ad ahhoz a döntéshez, melyet később hoznak meg az euró új formájának bevezetéséről. Az eurózóna jegybankja egyben azt is közölte, 2021 közepére születhet meg a döntés arról, hogy végül kibocsátják-e a digitális eurót, vagy felhagynak a tervvel. Összefoglaltuk, miről is szól ez az egész projekt.
Akár az összes rendelkezésre álló eszközét bevetheti decemberben az Európai Központi bank, hogy a válság tüneteit enyhítse – vélik elemzők a jegybank csütörtöki bejelentése után. A CNBC-nek nyilatkozó szakértők arra számítanak, hogy egy átfogó csomaggal rukkol majd elő az eurózóna jegybankja a jövő hónapban, aminek része lehet akár a kamat további csökkentése, illetve az eszközvásárlások felpörgetése.
Nem változtatott az eddigi kamatkondíciókon és eszközvásárlási programokon csütörtökön az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa. A döntés megfelelt a várakozásoknak, ugyanakkor a közlemény elején utaltak arra, hogy decemberben jöhetnek újabb lépések vagy finomhangolás.
A pandémia esély arra, hogy megtisztítsa Európa a válságban legyengült bankjait – írja a Financial Timesban megjelent cikkében Andrea Enria, az Európai Központi Bank felügyelőbizottságának elnöke, a nem teljesítő hitelek egységes európai kezelésére szolgáló vagyonkezelő, egyfajta regionális „rossz bank” vagy vagyonkezelő hálózat felállítására téve javaslatot.
Egyelőre nincs szükség további stimulusra Robert Holzmann, az EKB monetáris tanácsának tagja szerint. Azt viszont nem zárja ki, hogy további mennyiségi lazításra lehet szükség, ha a járványhelyzet rosszabbra fordul.
Az Európai Központi Bank (EKB) elnöke arra figyelmeztetett, hogy nem szabad késlekedni az európai uniós helyreállítási alap forrásainak szétosztásával. Christine Lagarde szerint tárgyalásokat kell kezdeni egy állandó fiskális eszköz létrehozásáról.
Nyáron úgy nézett ki, hogy az Európai Központi Bank fokozatosan visszafogja a pandémiás vészhelyzeti programján keresztül történő pénznyomtatást, szeptemberben azonban újra nőtt a felvásárolt állampapírok összege augusztushoz képest. Az állományt tekintve továbbra is Olaszország járt a legjobban, de az új vásárlások során az EKB már látványosan figyelembe veszi a tőkejegyzési kulcsokat. A PEPP-en keresztül szeptemberben is messze több papírt vásárolt az EU jegybankja, mint bármelyik más korábbi program keretén belül.
A koronavírus második hulláma késlelteti az eurózóna kilábalását a gazdasági válságból, és egyben még fontosabbá teszi az ultralaza monetáris politika fenntartását - mondta Fabio Panetta, az EKB igazgatósági tagja egy görög lapnak.
A koronavírus második hulláma lassítja az európai gazdaságok kilábalását a válságból, de az újabb körös lezárások már vélhetően nem okoznak akkora sokkot, mint a tavasziak - mondta Klaas Knot, a holland központi bank elnöke.
A halálos áldozatok között van egy család hét tagja is.
Szerintük meg kellene menteni.
Nagy kérdés, hogy Trump képes-e megtörni ezt a ciklust.
A frank menedékdeviza maradhat.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
