Akár már a csütörtöki ülésen növelheti az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa a márciusban bejelentett koronavírus elleni eszközvásárlás keretösszegét – írja a CNBC a Berenberg elemzése alapján. Az eurózóna jegybankja holnap kora délután jelenti be esetleges újabb lépéseit.
Fogyóban az európai és német bankfelügyeleti hatóságok türelme a szétaprózódott német takarékpénztári szektorral és annak 13 regionális alapból álló betétbiztosítási rendszerével szemben – derül ki a Financial Times cikkéből.
A héten jöhetnek az első „borzasztó” adatok a magyar gazdaságból, hiszen az áprilisra még rányomta a bélyegét a koronavírus-járvány. Ugyanakkor az is kiderülhet, mikor láthatjuk meg a fényt az alagút végén. A piacok elsősorban az EKB kamatdöntő ülésére figyelhetnek, kérdés, hogy a jegybank szükségesnek tart-e további lépéseket a válság kezelésére.
„Nincs semmilyen pszichológiai korlát a lépéseinken”, és „egyáltalán nem aggódok se a koronavírus járvány miatt indított eszközvásárlási programunk, se a korábbi programunk miatt” – hangsúlyozta több vezető európai lapnak adott, hétfő este közzétett interjújában Christine Lagarde.
A legrosszabb hitelminősítői besorolású, befektetésre nem ajánlott vállalati kötvények (junk bonds) vásárlásának lehetőségét is megvizsgálja az Európai Központi Bank – írja a Reuters.
Miután kedden a német alkotmánybíróság az Európai Központi Bankot lényegében megfeddő döntést hozott és az eszközvásárlási programjának alaposabb indoklására kényszerítette, felháborodásának adott hangot ma az olasz miniszterelnök. Ez nem véletlen, hiszen az EKB pénznyomtatási programjának egyik legnagyobb haszonélvezője éppen Olaszország, a program végrehajtásába pedig az EKB iránymutatásával a német jegybankot is bevonták és éppen a Bundesbank további részvételét tiltaná el a német alkotmánybíróság ebből a programból.
Az Európai Központi Bank szerint az eurózóna gazdasága az év második felében már helyreállhat, de a tavalyi szintre leghamarabb csak 2022-ben érhet el újra a koronavírus-válság miatt – számol be a hírről a Reuters.
Békeidőben eddig példátlan mértékű és sebességű gazdasági visszaeséssel néz szembe az eurózóna – jelentette ki csütörtökön Christine Lagarde. Az Európai Központi Bank (EKB) elnöke a jegybank kamatdöntése után beszélt sajtótájékoztatón.
Változatlanul mínusz 0,5%-on hagyta a betéti kamatot csütörtökön az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa. A lépés nem meglepő, az elemzők elsősorban az eszközvásárlások feltételeiben várnak további lazítást, ha esetleg tovább akar lépni az eurózóna jegybankja. A kamat tartása mellett két fontos lépést hozott a jegybank a bankok olcsó forráshoz jutása érdekében.
Bár első ránézésre tekintélyesnek mondható az eurózóna 540 milliárd eurós friss mentőcsomagja, de annak mérete valójában elégtelen és belső összetétele sem elég jó – hangsúlyozzák friss posztjukban a világ legnagyobb kötvényalapjának szakértői.
A kormányok erőteljes fellépésére van szükség a koronavírus gazdasági hatásai ellen, fontos a közös európai fellépés és a nézetkülönbségek félretevése – írta csütörtöki véleménycikkében Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke. A jegybankár kemény üzeneteket fogalmazott meg az európai politikusok felé abban a cikkben, mely több vezető nyugat-európai lapban egyszerre jelent meg szerda este.
A globális (nagy) jegybankok az elmúlt hetekben óriási, dollár száz- és ezermilliárdokban mérhető programokat indítottak. Ezek részeként tetemes kötvényvásárlásokat is bejelentettek, lényegében – közvetetten – megfinanszírozva azt az extra költekezést, amelyet a költségvetések indítottak a koronavírus elleni védekezés és keresletélénkítés céljából. A válság gyökere és nagyrészt megvalósulási formája hasonló a fejlett és feltörekvő gazdaságokban, mégis, az említett luxus a fejlődőket nem segítheti. Nekik aránytalanul nehéz lesz a kialakult helyzetet kezelni, és úgy élénkíteni, hogy ne kelljen külső segítséghez folyamodniuk.
A banki tőkekövetelmények lazításával közel 500 milliárd dollárnyi tőkét szabadítottak fel eddig a jegybankok és felügyeletek a hitelintézetek számára, hogy segítség a koronavírus elleni küzdelmet. Az Európai Központi Bank mintegy harmadát hozta ennek.
Napról napra sorakoznak a „történelmi” és a „sosem látott” kifejezések, folyamatosan újabb és újabb tabuk dőlnek le. A jegybankok részben a 2008-2009-es tapasztalatokból okulva minden eszközt bevetnek, hogy tompítsák a gazdaság visszaesését és lerövidítsék a recessziót. Emellett minden eddiginél nagyobb költségvetési élénkítő csomagok formálódnak világszerte. A legnagyobb tabu, a monetáris finanszírozás tilalma egyelőre nem dőlt le, de erősen inog. A nehéz helyzetben a jegybankok teremtik majd elő a szükséges pluszforrásokat.
A drámai szerdai eurózónás kötvényhozam emelkedés láttán éjjel egy 750 milliárd eurós kötvényvásárlási programot jelentett be az Európai Központi Bank, amelynek hatására csütörtök délelőtt hatalmasat estek az eurózónás periféria államok kötvényhozamai, különösen az olasz papírok hozamai.
Csak percekig tartott ki az örömködés szerda éjjel az amerikai határidős részvényindexekben arra a bejelentésre, hogy az EKB év végéig 750 milliárd eurónyi eszközt fog megvásárolni az eurózónában, majd újra hanyatlottak.
Az Európai Központi Bank szerda éjszaka jelentette be: 750 milliárd eurós kötvényvásárlási programot indít a koronavírus-járvány okozta helyzet miatt. Nem először jelentjük ki a napokban a jegybanki reakciók és azok időzítése miatt: rendkívüli időket élünk (a Fed vasárnap éjszaka jelentette be eszközvásárlási programját).
Az Európai Központi Bank elnöke, Christine Lagarde tegnap este arról tájékoztatta az európai kormányfőket, hogy a koronavírus járvány elleni küzdelem miatt az eurózóna gazdasága könnyen 5%-kal csökkenhet - értesült a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Gyakorlatilag az összes puskaporukat ellőtték a világ nagy jegybankjai azzal, hogy a Fed vasárnap újabb rendkívüli gigantikus kamatvágást és eszközvásárlást jelentett be. Legalábbis kamatpolitikával már nem nagyon tudnak tovább segíteni a koronavírus-járványban megroppant világgazdaságnak. A befektetők épp ettől ijedtek meg: mostanra mindent egy lapra tettek fel a jegybankok, a további gazdaságélénkítésre nagyon limitált a mozgásterük. Néhány eszköz azért még maradt, amiket szükség esetén elő lehet rántani a kalapból, de egyre égetőbb szükség lenne arra, hogy a költségvetési politika is támogassa az erőfeszítéseket.
A koronavírus miatt kialakult piaci és pénzügyi pánik csillapítására, illetve az inflációs várakozások meredek esése nyomán az Európai Központi Bank ma bejelentette, hogy bár az eddigi irányadó mínusz 0,5%-os rátáját nem változtatja meg, de likviditásnövelő, illetve a kereskedelmi bankok kkv-hitelezését támogató programba kezd, sőt az eszközvásárlási programját is részben újraindítja év végéig. Christine Lagarde EKB-elnök a kamatdöntési sajtótájékoztatón azt mondta: a koronavírus nagy, de csak átmeneti sokkot okoz a világgazdaságnak, az eurózóna kormányainak most költségvetési költekezésbe kell kezdenie és az EKB is megtesz mindent a maga (korlátozott) eszközeivel a helyzet csillapítására.
Érkezik a lopásbiztos megoldás.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Több mint 50-et számoltak fel.
Ennek nem fognak örülni Kijevben.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
